cégér fn 4B 

1. ’vmely mesterség jelvényeként haszn., rendsz. a műhely, üzlet stb. bejáratánál kifüggesztett tárgy v. címerszerű ábra, alakzat, ill. ahhoz kapcsolódó felirat’ ❖ Ámbár Vénuſt-is [ti. a szerelmet] úgy mint Bákhuſt [ti. a bort] leheſſen Meg venni városban, tsak ember fizeſſen; […] Mért nintsen Vénusnak tulajdon Tzégére? (1792 Sándor István ford.–Ovidius 7287004, 6) | tivornya zeng egy lebujban. A zúzos szél csikorgatja az ajtó felett lógó cégért, melyen egy halálfő fehérlik (1849 Madách Imre 8284057, 465) | kiakasztom a czégért a lakásom elé: „princz Nornenstein Alienor csizmadiamester ajánlja magát a tisztelt közönségnek sarukat és topányokat foldozni” (1875 Jókai Mór C2293, 285) | Gyógyszertáraink cégére ma is Aszklepiosz botjára vagy kelyhére csavarodó kígyó (1972 Várkonyi Nándor 9758005, 526).

1a. (átv is) ’cég- v. márkajelzés, védjegy, ill. vminek a rendeltetésére, tartalmára stb. utaló egyéb jelzés, megjelölés, cím’ ❖ Hogy Szatirát írok, […] nyilván [= nyíltan] meg mondom elre. Böltsnek ugyan feddéſem eltt nem kellene tzégér (1791 Verseghy Ferenc 7373035, 5) | az ital jobb, mint czégére mutatná (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Gyanutlan, szürke boritékos levél volt, sem szabónak, sem ügyvédnek cégére rajta (1913 Krúdy Gyula CD54) | Semmi felelőssége nincs itt kiadónak, terjesztőnek az iránt, hogy mi kerül ki a cégére alatt? (1997 Természet Világa CD50).

2. (birtokszóként) (/ritk) ’vmely szervezetet, eszmét, elvont fogalmat stb. jelképező, megtestesítő, megszemélyesítő dolog v. személy’ ❖ Némellyek hátúlról a Sipkán két Evet Farkot viselnek Rangjoknak Tzégérjéül (1798 Sándor István C1529, 201) | [az új vallás a kereszt helyére teszi] a kakast, a pogányok czégérét (1882 Jókai Mór C2306, 306) | Kis Miklós: Rossz cégére vagyok én ennek a mesterségnek. Amíg engemet el nem felejt Erdély, nem sok ifjú kap a tipográfusságon (1946 Németh László² 9485008, 42) | ha semmi más, a Gulliver igazán jó cégére lehetne a [Johnson koraként ismert] korszaknak (1997 Természet Világa CD50).

2a. (birtokszóként) (rég) ’olyan jelenség, esemény, összefüggés stb., amelyből vminek a meglétére, bekövetkezésére v. okára következtethetünk; jel’ ❖ a’ haſzontalan tſevegés tzégére az eſztelenségnek (1785 Lethenyei János ford. 7209004, 97) | A’ Szó úgy-is tsak tzégére és küls héjja az alatta értend Dolgoknak (1793 Bessenyei Sándor 7045001, [a7v]) | az a sok drága ékszer a mellényén és nyakán, bizonyosan cégére lehet egy nem vetendő gazdagságnak! (1857 e. Beöthy László¹ C0980, 45).

3. (vál) ’vkinek v. vminek az igazi lényét, valóját, célját stb. elfedő, elrejtő, álcázó dolog’ ❖ [a külföldiek segítő szándéka] csak czégér ’s egyedül önhaszon az egész szövetség alapja (1830 Széchenyi István CD1501) | a Széchenyi nevét czégérül használó politikai képmutatókat [gúnyolja ki a Széchenyieskedők című mű] (1894 Hazánk 8634001, 9) | a politikai cégér alá bujtatott vallási terrort […] egyre nagyobb mértékben helytelenítette a római Szentszék is (1940 Révész Imre² CD43) | naponta alacsonyítja politikai céljai és hatalmi törekvései cégérévé a saját Istenét (1995 Országgyűlési Napló CD62).

4. (/nyj, átv is) ’vmely helyet megjelölő tárgy, jelzés, kül. határjel’ ❖ [Penelopé:] ha ö [ti. Odüsszeusz] sírjába már el-temettetett, Azzal halálomnak czégérje tétetett (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 183) | [a törökök] a’ határ-széleken mind a’ tzégért, mind a’ 2 fej sasat ki raktak (1787 Magyar Kurír C6330, 638) | A cégér szó határjel értelemben ismeretes Zalában és az Ormánságban (1977 NéprajziLex. CD47) | A Dunától nyugatra többnyire leveles faágat szúrtak le kaszálás előtt a „megyecövek” mellé, amit eltakart a magas fű. Ezt a jelet cégérnek, a jelzésmódot kicégérezésnek nevezték (1999 Magyar néprajz CD47).

5. (/Tört, átv is) ’vmely bűnt, elítélendő cselekedetet végrehajtó személyt megszégyenítésként megjelölő tábla, ill. olyan oszlop, cölöp, amelyhez az ilyen személyt megszégyenítés céljából hozzákötik’ ❖ meg-ſzégyeníteni, és tzégérre tenni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 3) | [házad fölött] czégér áll, mellytől minden tisztes polgár undorodással elfordúl. […] Nem tudod, mi van fölirva a czégérre? […] – rima hitves, keritő férj! (1841 Teleki László² 8473001, 23) | (Széphalminé Jolánhoz.) Lódulj! ha lány ily fénnyel öltözik Mondják, cégért hord! (1843 Madách Imre 8284002, 129) | A feudális korban a falvak, a városok képéhez hozzátartozott a piactéren vagy a községháza előtt […] pellengér, bitófa, cégér, szégyenoszlop (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 803) | A szégyentábla nem volt más, mint cégér (1996 Rubicon CD17).

5a. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég, pejor) ’(súlyos) bűnöket elkövető, hírhedt, rossz hírű személy(, aki miatt vmely közösségnek szégyenkeznie kell)’ ❖ Jobb vólna, hogy ha ked olvasót csörgetne, […] Nem világ czégére, de példa lehetne (1788 Gvadányi József C1936, 182) | Sajgó Ferke a legderekabb legény a faluban, csak nem engedhetjük, hogy azt a czégért vegye feleségül (1877 Lukácsy Sándor C2945, 75) | cégére, lumpja volt a városnak (1906 Krúdy Gyula CD54) | hogy a világ cégére leszek én is, te előtted restellem (1923 Babits Mihály 9014131, 215).

Ö: bor~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. cég, ~; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.