céltalan mn és hsz célatlan (rég)
I. mn 14A
1. ’olyan 〈mozgás, út, tekintet stb.〉, aminek nincs meghatározott iránya, végpontja, célpontja’ ❖ Czéltalanul repkedének vágyaim, képzelmim’ magas ideáljai a’ lég ürében enyészének el (1841 Kovács Pál² 8251002, 197) | Most menni kell, gondoltam, menni messze, Homályos, távol, céltalan uton (1912 Jászay Horváth Elemér CD10) | Csak bámulok. Tekintetem tökéletes, mert céltalan. Ó idegen, jőjj, állj elém, nem nevetlek ki sohasem és nem is bírállak, ne félj. Csak bámulok rád üresen (1934 Weöres Sándor 9788006, 10) | a tizenéves fiatalok szaladgálnak csapatban az épületek és a nagy vaskapu között […], amúgy elég céltalan a cikázásuk: kitört rajtuk az utazási láz (1996 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’olyan 〈személy v. tárgy〉, aki v. amely ilyen mozgást végez’ ❖ A kihalt, kocsikenőcs-szagú utcákon olykor egy céltalan lovastiszt bandukolt unott sarkantyúival (1917 Krúdy Gyula CD54) | csupasz mederben, aj, gurulnak itt-ott tátogató, céltalan, bilincstelen bóják (1976 Szilágyi Domokos 9672026, 37).
2. ’olyan 〈tevékenység, dolog stb.〉, aminek nincs (meghatározott) célja v. értelme’ ❖ ki tudom kerlni a’ haszontalan (céltalan) szószaporítást (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 181) | [Masaryk] a parlamenti férfiak, politikusok és nemzetgazdászok kísérleteit és küzdelmeit vajmi gyakran kicsinyeseknek és céltalanoknak látja (1919 Nyugat CD10) | A kedvtelések hívei a Homo ludens (játszó ember) elnevezéssel illetnének bennünket, de a céltalan játék szeretete nem kizárólag emberi vonás (1976 Selye János 9594002, 82) | a nép élete céltalanná és reménytelenné vált (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
2a. ’olyan 〈személy〉, akinek nincs(enek) távlati célja(i), nincs kedvező, értelmes jövőképe, aki kilátástalan’ ❖ Esküszöm, hogy sok ember érzi magát e percben is elnyűttnek, céltalannak. Ez az óra nekem is ossziáni óra (1905 Ady Endre CD0801) | A főiskolás Vasvári Emese […] afféle céltalan lázongónak mutatja a lányt [az Egy csepp méz című előadás szerepében] (1992 Stuber Andrea 2027042, 44) | [a különféle szekták nagy hatással vannak] a céltalan, talajtvesztett emberekre (1995 Magyar Hírlap CD09).
II. hsz 0 (irod)
1. ’határozott célpont v. végpont nélkül’ ❖ Tehát mérges Halál! még-is agyarkodol? […] Immár ide veted Peſtre nyilaidot, ’S ránk tzélatlan erezgeted? (1789 Magyar Kurír C0315, 1339) | Barangolék föl és le céltalan A nagy hazának minden tájain (1844 Petőfi Sándor 8366116, 161) | boldog hajó, ki árván s céltalan Nyilt tengeren teng és nincsen hazája (1928 e. Tóth Árpád C4230, 210).
2. ’(meghatározott) cél v. értelmes szándék nélkül’ ❖ Csillagra nem tekintve, czéltalan Áll a habok közt, mellyek elnyelendik, S a rá agyargó szörnyeken mosolyg (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 392) | Mit a lángelme irt, mit a kontár csinált: Gyűjti [a földesúr], – gyűjti, mint a pipát, fegyvert, csigát. […] Buzog, tesz, áldozik, – de céltalan s hülyén, S igy alig lendít a közmüveltség ügyén (1861 Tompa Mihály CD01) | Szomorú zsibbadás ez a sors, de legalább tudjuk: nem éltünk egész céltalan (1922 Szabó Lőrinc 9629026, 34) | Esténként összesereglünk, előbb csak úgy, céltalan, nézzük egymást, ácsorgunk, csipkelődünk, nevetgélünk (1976 Dobos László 1034004, 353).
Sz: céltalanság.
Vö. CzF. czélatlan, czéltalan, czéltalanul; ÉrtSz.; TESz. cél; ÉKsz.