centrum fn 3A 

1. ’vmely terület, település közepe, központi része v. középpontja’ ❖ [Buda és Pest] felette kies, nagyszerü s ekkép „nemzethez” illő […] centrumát az épülendő hid fogja képezni (1843 Széchenyi István CD1501) | A centrumban alig venni észre, hogy kitört a forradalom. A mulatókban zene szól (1932 e. Németh Andor 9480002, 86) | Somogyországban, melynek centrumában [ti. Kaposváron] 1949-ben is csak 33 000 ember élt (1972 Fodor András 2021023, 933) | egyre több nagyváros centrumába […] költöznek vissza olyan családok, akik kertvárosban, illetve elővárosokban telepedtek le (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vmely anyagi részecske közepe, központi része’ ❖ [napjainkra] a milliméter tízbilliomod részéig megközelítették az elektron centrumát (1969 Marx György 9428003, 97) | [a fehérjemolekulák] a felszínükön energiát gyűjtenek össze és azt valamilyen módon az aktív centrumukhoz továbbítják (1995 Természet Világa CD50).

1b. (Ját) ’a sakktábla négy középső mezője (a velük határos mezőkkel együtt), ill. az ott kiépített bázis’ ❖ [Világos] megtartja a vezércsatárt d4-en a sötét é6 ellenében, vagyis a félcentrum az övé. Sötét játéka ez ellen a fél centrum ellen irányul (1940 Maróczy Géza C7175, 158) | Világos nem mozdul a középcsatárjaival és arra törekszik, hogy az ellenfél centrumát jobbról és balról a lövészcsatárokkal támadja (1940 Maróczy Géza C7175, 224).

1c. (Mat) ’〈bizonyos geometriai transzformációknál:〉 az a rögzített pont, amelyhez viszonyítva adja meg a leképezés az egyes pontok képét, ill. középpontosan szimmetrikus alakzat v. síkbeli forgásszimmetrikus alakzat szimmetria-középpontja’ ❖ A’ Napnak kellös közepén lévö Ponttól, (Centrumtól) fogva (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293001, 68) | Sztereografikus vetület, egy gömbnek, p. a Földnek, oly centrális projekciója […], melynél a centrum (honnan a vetítés történik) a gömbön van választva, a képsík pedig a gömbnek érintősíkja a centrummal átellenes pontban (1897 PallasLex. CD02) | Centrális az olyan egyenes vonal, mely két különböző középpontú kör centrumait kapcsolja össze (1912 RévaiNagyLex. C5700, 361) | [Az ellipszis tengelyei] egymást a fókuszok összekötő szakaszának felezőpontjában […] merőlegesen metszik. Ez a pont az ellipszis középpontja (centrum) (1959 Hajós György C6292, 378) | A forgatásoktól különböző transzformációknál a centrum olyan fixpont, amelyen átmenő minden egyenes fixegyenes (2000 MagyarNagyLex. C5824, 492).

1d. (Met) ’(kör)szimmetrikus légköri mozgás középpontja’ ❖ első sorban a ciklon centrumának fekvés-iránya állapítandó meg (1893 PallasLex. CD02) | A szél ereje a centrum felé közeledve nő, csak a vihar szeménél csökken le (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 257).

2. ’olyan hely(ség), ahol vmely tevékenység (közös) végzése céljából több személy gyülekezik, ill. ahol vmely gazdasági, szellemi stb. tevékenység összpontosul’ ❖ A legtöbben a Hollinger kávéházba vonulnak. A centrum tehát a Hollinger […] kávéház (1847 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Szerdáról csütörtökre virradó éjjel megszállták a Britanniát [ti. a szállodát], mely a fehér terrort szervező tiszteknek és volt tiszteknek a centruma (1920 Fenyő Miksa CD10) | [Kazincbarcika] szénbányászati és vegyipari centrumként jött létre a Sajó völgyében (1975 Faragó Kálmán 2056002, 19) | [Kazinczy] Széphalmot pusztán a szellem erejével, hatalmával, az írott szó összekötő hitével a magyarság irodalmi centrumává tette (1984 Bényei József 1016003, 51).

2a. (Közg) ’a gazdasági fejlődésben élen járó, meghatározó jelentőségű térség, ország’ ❖ A centrumot a gyors termékváltás újításai és alacsony infláció jellemzik, míg a perifériát ennek az ellenkezője (1995 Magyar Hírla ford. CD09) | Mára Magyarország mint perifériaország sokkal távolabbra került a centrumtól, mint amilyen távol voltak annak idején azok az országok, amelyekkel össze szoktak bennünket hasonlítani (1998 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’olyan intézmény v. szervezet, ahol több személy tevékenységét v. több kisebb szervezet működését irányítják, szervezik’ ❖ egy tiz ezer holdas pusztából tiz major lenne […], és páratlanul több hasznot adna mindenik a’ maga centrumáról, mint az egész puszta egy centrumról […] miveltetve (1832 Cserna János 8496003, 71) | [a főtanács óhaja, hogy] a teológiai akadémia az unitárius szellem legelső gócpontja, legfőbb tudományos centruma legyen (1923 Keresztény Magvető 2129002, 34) | Nagyon fontos dolognak tartom a vidéki zenei centrumok kiépítését (1956 Magyar Rádió júl. 29. C0362, 7) | a Weiss Manfréd Műveket a németek a legmodernebb sugárhajtású vadászgépek gyártási centrumává tervezték átalakítani (1996 Új Könyvek CD29).

2c. (tulajdonnév részeként is) ’vmely szolgáltatási területen sokrétű v. teljes körű ellátást nyújtó intézmény’ ❖ a droginformációs busz következő állomása vasárnap a Margitszigeti Atlétikai Centrum volt (1994 Magyar Hírlap CD09) | egészségügyi centrumokban (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a] bevásárlóközpont szomszédságában élők kezdettől fogva kifogásolták a centrum megépítését (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a főiskola] új hallgatói informatikai centrumot épít (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk) ’nagy hatású, irányító szerepű személy’ ❖ [Kazinczy Gábor] Pesten most is gazda volt és centrum (1851 Erdélyi János² C0222, 348) | [a Békésy György mellett dolgozó Krenkó Béla műszerész] sokszor kényszerül arra, hogy kétségbeesett szabadkozással térítse helyes medrébe a protokollt, mikor a fehér ornátustól megtévesztett külföldiek benne vélik felismerni a csoport szellemi centrumát (1990 Dániel József CD30).

4. ’Emberek szervezett csoportjának vmilyen szempont szerint középső része.’

4a. ’〈a szárnyakkal szemben:〉 hadsereg (vmely egységének) középső része’ ❖ Vintplat Úrra bízták k a’ bal ſzárnyokat […], Ármádájoknak állt a’ Gróf Centrumára (1793 Gvadányi József 7125018, 297) | Ha Perczel megtámadtatik, a centrumnak minden esetre, s ha lehet, a jobb szárnynak is, előre kell nyomulnia támadólag (1848 Kossuth Lajos CD32) | a gránátosok áttörték a centrumot s az oroszokat a tábor mélye felé űzik (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 519) | A belga védelem centruma […] összeomlott, és a haderő kénytelen volt megkezdeni a visszavonulást (1999 Diószegi István CD17).

4b. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is) (Pol v. Tört) ’a parlamentben – állásfoglalásait (és a teremben elfoglalt helyét) tekintve – a bal- és a jobboldali tömörülések között elhelyezkedő párt; centrumpárt’ ❖ [Bartal György] tudomásul veszi a balközép (Tisza-párt) és a centrum (Deákpárt) egyesülését (1901 Jókai Mór CD18) | A Centrum […] már 1874-ben megdöbbentő rohamossággal a reichstag legszámosabb pártjává emelkedett (1913 Halász Imre CD10) | [Dániában] a Demokratikus Centrum 9 helyet szerzett, míg a Keresztény Néppárt négyet (1991 Tények könyve CD37).

4c. ’vmely pártnak a mérsékelt, a szélsőségektől tartózkodó, többségét képező része’ ❖ mindezen szép és jó tulajdon önkényt [= önmagától] jelöli ki az alsóházi oppositio centrumát (1843 Vahot Imre C3367, 26) | A „Hon”-isták, a bal centrum (1866 Kossuth Lajos CD32) | mindenekelőtt a párt centrumának kellene a mainál sokkalta erősebben kifejlődnie (1947 Bibó István 2055002, 24) | az egymással marakodó csoportok fölött lavírozó centrum átgondolt, messzire néző politikát képvisel (1986 Kis János² 2003002, 349).

5. (sajtó) ’a figyelem, érdeklődés, kutatás stb. középpontja, legfőbb iránya, célja’ ❖ [az] önmagáért való kéj és kielégülés lassanként a centrumba került minden témák közepette (1910 Csáth Géza CD10) | Marx érdeklődésének centrumában kétségkívül a jelen (a kapitalizmus) bírálata állt (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 471).

6. (ritk) ’vminek legelőször kialakult része, magja’ ❖ formált azokból eggy tüzes golyóbist; helyheztette azt a’ Világ Centrumában (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C3444, 9) | talán minden egy Centrumbul vette eredetét (1828 Széchenyi István CD1501) | A nyugati világ nagyvárosaiban az úgynevezett „China Townok” az orientális életritmus megcsodált specialitását hirdetik, s azok sok távolkeleti városnak ma is magvát vagy keletkezési centrumát képezik (1975 Hellei András 2056005, 51).

6a. (Biol) ’vmely élőlény elterjedésének, evolúciós szétterjedésének a kiindulópontja’ ❖ Bizonyos [növény]génusznak a fajai nagy számáról határozott földrajzi centrumot lehet kideríteni, p. az erikáé […] a Jóreménység-foka tájéka (1896 PallasLex. CD02) | az Antarktisz volna az erszényesek fejlődési centruma (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A kaktuszok keletkezési centrumának Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdeit tekintik (1997 Természet Világa CD50).

7. (Orvos v. Biol) ’a központi idegrendszerben a szervezet meghatározott működését szabályozó idegsejtek csoportja’ ❖ [a nagyagyvelő kérgéből] rostok mennek ki, melyek összeköttetést közvetítenek más centrumokkal v. környéki pályákkal (1893 PallasLex. CD02) | [a szirti borzok esetében az] alig tekervényes agyon jól fejlett a szaglóérzék centruma (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a szexuális viselkedésért felelős agyi centrumok (1996 Természet Világa CD50).

ÖU: agrár~, érték~, párt~, zene~.

ÖE: ~fúró, ~hang.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.