cenzeál ts ige 1a (rég)

1. (tárgy n. is) ’〈tanár tanulót, hallgatót〉(vizsgán, szigorlaton) kérdez, vizsgáztat’ ❖ Eh! nem tzenzeálom, hiszen semmit sem tudnak [a poéták közé jelentkező fiúk] (1796 k. Nagy István³ 7467002, 275) | Ha most én a borászati tudományból vizsgálatot állanék ki, vagy is könyörgöm alázatosan, miután már koromnál fogva, inkább censornak, mint censurandusnak illeném be, másokat censeálnék (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Már én többet nem mulatok! Mert nemsokára czenzeálnak Már engem a professzorok (1878 Pósa Lajos C3536, 66) | [Sörös István] az egyházmegyei papi vizsgákon a bölcseletből szokott censeálni (1908 Magyar írók élete CD27).

2. (hivatalos látogatás, szemle keretében) megvizsgál, ellenőriz vmit’ ❖ Ö Felsége parancsolatjából visitálván, itt nállunk is vólt [a felügyelő], az egész Collegiumunkat, minden Oskoláinkat, Bibliothecát, az Auditoriumokat. […] És Censeálván szorgalmatossan, hogy mit tanitanak, és mit tanulnak (1777 Csokonai József 7503002, 18) | a barátném […] a szigorú Catóról is kiderítette, hogy bizony jobb lett volna annak is, ha a saját háza előtt söpör, mint hogy a mások moreseit [= erkölcseit] censeálja (1887 Jókai Mór CD18).

3. ’〈nyomtatásra szánt könyvet, sajtóterméket stb.〉 értékel, bírál, cenzúráz’ ❖ Az Erdélyi Leveleket censeálta Jung, Professora a’ Magy. Törvénynek a’ Bécsi Universitásnál (1823 Kazinczy Ferenc C2571, 513) | a’ tagoknak még nyomtatás alá nem készitett kézirataik is censeáltassanak (1841 Pesti Hírlap CD61) | azalatt folyt a „Munkák” dolgozása … négy kötet már censeálva volt (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 80).

ÖU: meg~.

Vö. SzT.; IdSz.

cenzeál tárgyas ige 1a (rég)
1. (tárgy n. is)
〈tanár tanulót, hallgatót〉 (vizsgán, szigorlaton) kérdez, vizsgáztat
Eh! nem tzenzeálom, hiszen semmit sem tudnak [a poéták közé jelentkező fiúk]
(1796 k. Nagy István³)
Ha most én a borászati tudományból vizsgálatot állanék ki, vagy is könyörgöm alázatosan, miután már koromnál fogva, inkább censornak, mint censurandusnak illeném be, másokat censeálnék
(1858 Vasárnapi Újság)
Már én többet nem mulatok! Mert nemsokára czenzeálnak Már engem a professzorok
(1878 Pósa Lajos)
[Sörös István] az egyházmegyei papi vizsgákon a bölcseletből szokott censeálni
(1908 Magyar írók élete)
2.
(hivatalos látogatás, szemle keretében) megvizsgál, ellenőriz vmit
Ö Felsége parancsolatjából visitálván, itt nállunk is vólt [a felügyelő], az egész Collegiumunkat, minden Oskoláinkat, Bibliothecát, az Auditoriumokat. […] És Censeálván szorgalmatossan, hogy mit tanitanak, és mit tanulnak
(1777 Csokonai József)
a barátném […] a szigorú Catóról is kiderítette, hogy bizony jobb lett volna annak is, ha a saját háza előtt söpör, mint hogy a mások moreseit [= erkölcseit] censeálja
(1887 Jókai Mór)
3.
〈nyomtatásra szánt könyvet, sajtóterméket stb.〉 értékel, bírál, cenzúráz
Az Erdélyi Leveleket censeálta Jung, Professora a’ Magy.Magyar Törvénynek a’ Bécsi Universitásnál
(1823 Kazinczy Ferenc)
a’ tagoknak még nyomtatás alá nem készitett kézirataik is censeáltassanak
(1841 Pesti Hírlap)
azalatt folyt a „Munkák” dolgozása … négy kötet már censeálva volt
(1875 e. Toldy Ferenc)
ÖU: megcenzeál
Vö. SzT.; IdSz.

Beállítások