charta fn 6A
1. (rég, Tört) ’vmely közösség működését szabályozó törvények összessége, alkotmánya, ill. annak dokumentuma’ ❖ a’ szabadságnak, melly annyiszor forog e’ nemzet ajkain, egy értelme lett a’ gazdagsággal; a’ charta árnyékában csak a’ pénzaristocratia pihen (1844 Tóth Lőrinc 8490020, 36) | A legengedékenyebb ó-conservativek is Magyarhon történelmi jogainak visszaállitását követelik minimum gyanánt. Az osztrák teljesen figyelmen kivül hagyja a történelmi jogállapotot s octroyált chartát ad nekik (1860 Kossuth Lajos CD32) | IV. Béla egymásután mindjárt mintegy huszonöt városnak adott ekkép hatósági jogot, rendezé azok önállóságát és szervezetét ily privilegiumok, szabadságlevelek, vagy sajátlag alkotmányozó charták által (1874 Ipolyi Arnold CD57) | fontos volt megszerezni a hatalom jóváhagyását, ami általában a közösség „szabadságait”, azaz jogait és kiváltságait meghatározó és megerősítő ünnepélyes oklevélben (charta) történt (1997 Rubicon CD17).
1a. (vál, átv is) ’vmely szervezet, intézmény alapelveit, rendjét, működését meghatározó szabályzat(ot rögzítő dokumentum)’ ❖ érvényesült ismét az elv [ti. az önkormányzás elve] az iparostestületek, a czéhek chartáiban s életében, hol ezek saját körükben megint önhatósággal és saját törvénykezéssel, valamint szabad választással bírtak (1877 Századok CD57) | az angol Könyvtáros Egyesület Közkönyvtári chartája […] felsorolja azokat a szolgáltatásokat és módokat, amelyeket a könyvtár a felhasználóknak kínál (1995 Figyelő CD2601).
2. (tulajdonnév részeként is) (Pol) ’államoknak vmire vonatk. egyezménye, közös állásfoglalást tükröző(, politikai jelentőségű) nyilatkozata, ill. ennek dokumentuma’ ❖ A második világháború, melyben annyi millió ember vesztette életét, éppen semmit sem valósított meg az Atlanti Chartában hadicélul kitűzött, úgynevezett „négy szabadság”-ból (1952 Horthy Miklós 1067007, 341) | [Belorusszia] aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartáját (1993 Tények könyve CD37) | Az európai egyetemi Charta szerint egyetemnek különben is csak olyan intézmény minősülhet, amiben kutatás is folyik! (1999 Természet Világa CD50).
2a. (tulajdonnév részeként is) (Pol) ’társadalmi v. politikai kérdésekkel kapcs. állásfoglalást, követeléseket tartalmazó nyilatkozat, amelyet az állásfoglalással azonosuló állampolgárok magánszemélyként írnak alá’ ❖ Az ellenzék képviselői közzéteszik a Charta ’77 elnevezésű dokumentumot. Ebben kinyilvánítják: céljuk az emberi jogok védelme (1991 Tények könyve CD37) | Modernizációs charta kibocsátására tett javaslatot tudós társainak Marx György fizikus professzor szombaton az akadémiai szabad vitanapon (1996 Magyar Hírlap CD09) | Modernizációs Charta ’97. Ötven jeles magyar tudós írta alá azt a kiáltványt, amely állást foglalt a modernizáció mellett (1997 Figyelő CD2601).
3. (rég) ’papírlap’ ❖ Kérded: dolgozom-e, és mikor? Irkálok papirosról chartára, de csak kevés ideig (1795–1861 Szemere Pál C3950, 234) | a professzor minden 10-ik vasárnap prédikál. Ammon majd szóról szóra chártából olvassa (1823 Fogarasi Sámuel 7109010, 239) | A’ szemfedő rongyok chartává változtak És reá a’ népek szabadságot irtak (1848 Életképek C0106, 787).
3a. (rég) ’térkép, térképlap’ ❖ Rövideden egybefoglalt gyermekek geographiája, ötvenkét részekre, vagy leczkékre osztatva, és ahhoz szükséges chartákkal elkészíttetve, franczia nyelven iratott Lenglet du Fresnoy által (1900 Magyar írók élete CD27).
3b. (rég) ’vmiről értesítő levelezőlap, kártya’ ❖ a kolozsvári ref. egyház számára nyomatott gyászlapok, úgynevezett chárták (1916 Dézsi Lajos CD55).
Fr: alkotmányi, alkotmányos.
ÖE: ~metsző.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.