cicomáz ts ige 4a

1. (átv is) ’feltűnő, felesleges, rendsz. ízléstelenül cifra díszítéssel ellát vmit, ill. így felékesít vkit, vmit vki’ ❖ Tsitsomázni: tsetsebélni, ékesgetni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 246) | Mi-is vólt az ifjúságnak egyéb foglalatossága; mint üstökét tsitsomázni (1796 Svastics Ignác C3762, 399) | a’ toillettehez ülni, ott még egy óráig öltözni és cziczamázni magát (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326002, 34) | Csak a lovukat cicomázzák [a magyarok] (1898 Thallóczy Lajos C4124, 180) | Kalligrafikus, kellően cicomázott kézírása volt a mérnöksegédnek (1922 Krúdy Gyula CD54) | [jogában állt] vitrinekkel és virágvázákkal cicomázni celláját (1933 Németh Andor CD10) | [Héraklész] íját-tegzét s a nagy oroszlán rémületes bőrét félretéve, képes volt smaragdgyűrűkkel cicomázni (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 21).

2. (tárgy n. is) ’külsődleges v. felesleges, hatásvadász (díszítő)elemekkel ellát vmit’ ❖ Zrínyi nem cziczomáz, nem piperéz, mint Marino; ellenkezőleg, sokszor darabos és nehézkes (1898 Széchy Károly CD55) | a kecseskedő stílus [ti. a rokokó] szellemében cicomázta strófáit (1932 Pintér Jenő CD44) | kalandokkal cicomázott életrajz (1940 Komor András CD10) | Harcba menni nem lehet cicomázott szép szavakkal (1998 Nádudvari Nagy János CD29).

Ö: fel~, ki~.

ÖU: agyon~.

Sz: cicomázatlan, cicomázkodik.

Vö. CzF. cziczomáz, cziczomázott, csicsomáz; ÉrtSz.; TESz. cicoma; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cicomáz tárgyas ige 4a
1. (átv is)
feltűnő, felesleges, rendsz. ízléstelenül cifra díszítéssel ellát vmit, ill. így felékesít vkit, vmit vki
Tsitsomázni: tsetsebélni, ékesgetni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Mi-is vólt az ifjúságnak egyéb foglalatossága; mint üstökét tsitsomázni
(1796 Svastics Ignác)
a’ toillettehez ülni, ott még egy óráig öltözni és cziczamázni magát
(1829 Fogarasi Nagy Pál)
Csak a lovukat cicomázzák [a magyarok]
(1898 Thallóczy Lajos)
Kalligrafikus, kellően cicomázott kézírása volt a mérnöksegédnek
(1922 Krúdy Gyula)
[jogában állt] vitrinekkel és virágvázákkal cicomázni celláját
(1933 Németh Andor)
[Héraklész] íját-tegzét s a nagy oroszlán rémületes bőrét félretéve, képes volt smaragdgyűrűkkel cicomázni
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
2. (tárgy n. is)
külsődleges v. felesleges, hatásvadász (díszítő)elemekkel ellát vmit
Zrínyi nem cziczomáz, nem piperéz, mint Marino; ellenkezőleg, sokszor darabos és nehézkes
(1898 Széchy Károly)
a kecseskedő stílus [ti. a rokokó] szellemében cicomázta strófáit
(1932 Pintér Jenő)
kalandokkal cicomázott életrajz
(1940 Komor András)
Harcba menni nem lehet cicomázott szép szavakkal
(1998 Nádudvari Nagy János)
ÖU: agyoncicomáz
Sz: cicomázatlan, cicomázkodik
Vö. CzF. cziczomáz, cziczomázott, csicsomáz; ÉrtSz.; TESz. cicoma; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások