cifra mn és fn 

I. mn 16A

1. (pejor is) ’gazdagon, rendsz. feltűnően, aprólékosan díszített 〈dolog〉’ ❖ imádván tzifra poros fejeteket Hivſágra kltitek minden pénzeteket! (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | Cziffra nyereg szerszám (1793 Magyar néprajz CD47) | a sütemények alá czifra papírt metszegetett (1832 Fáy András¹ 8139007, 119) | czifrán kimetszett tornáczozat (1868 Orbán Balázs 8340002, 29) | Csak ha a szülők meggyőződtek, hogy a házasságnak nincs komoly akadálya, ment el a főrendű úrfi cifra lovon és öltözetben leánynézőbe (1940 Vácz Elemér CD43) | cifra, kovácsoltvas rács (1968 Göncz Árpád 1059001, 142).

1a. (kissé rég, pejor is) ’díszesen, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodni szerető 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló’ ❖ Ha az, [akinek a nép dolgozik,] pompás, tzifra, kevély, veſztegetö; Ö [ti. a nép] a’ kenyérben is tsak alig ehetö (1785 Göböl Gáspár 7121009, 81) | tzifra életnek kevélysége (1819 Magda Pál 8285002, 92) | cziffra poroszlók, […] szegény, de jó viseletű emberek, és azon kis czifraságot, mellyet viselnek, megint más szegény családok készítik (1841 Széchenyi István CD1501) | Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga (1914 Ady Endre C0537, 81) | Nyalka csikósok, cifra gulyások (1987 Antalffy Gyula 1004003, 111).

1b. (pejor, átv is) cifra nyomorúság ’a jólét látszatával leplezett nyomorúságos állapot, ill. ilyen állapotot leplező, szépítő, jólétet, gazdagságot sejtető dolog’ ❖ Az ilylyen éplet, ez tsak mer hivság, Sem ház, sem kalitka, tzifra nyomorúság (1787 Orczy Lőrinc C3358, 201) | A czifra nyomoruságnak legyen vége, és kezdődjék egy szerény, de reális élet (1882 Ábrányi Kornél² C0518, 36) | [Bárd Károly] szegény ember cifra nyomorúságának minősítette a négyszintű bírósági rendszert, ahol a Legfelsőbb Bíróság alig vesz részt az ítélkezésben, ugyanakkor működik az Alkotmánybíróság is. Ez szerinte egy tízmilliós országban nehezen magyarázható luxus (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’ide-oda kanyargó, kacskaringós 〈(út)vonal, mozgás〉, ill. ilyen vonalú v. ilyen vonalakból álló(, cikornyás) 〈dolog, kül. minta, betű〉’ ❖ [A csikó] hánnya veti magát, […] tzifra ſzökdözéſe, A’ többi lovakat gyüjté nyerítéſe (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190017, 14) | a’ vizszabályozó-egyesület benyujtá kész térképeit. Csodáltuk, dicsértük a’ szép czifra vonalokat (1842 Pesti Hírlap CD61) | bajuszuk szép czifrára megsodorva (1889 Jókai Mór C2279, 66) | A szűrszabók a cifrább mintákat ceruzával előrajzolták (1912 Malonyay Dezső CD07) | cifra iniciáléját, díszes kezdőbetűjét (1965 Szentkuthy Miklós 9664011, 154) | [A tárgyalás során] lépésről lépésre, cifra vargabetűk után bontakozik ki a kép (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’apró, rögtönzésszerű díszítőelemben, cifrázatban gazdag 〈zene(i motívum), ill. tánc(motívum)〉’ ❖ Mi haszna setétben tzifra tánczot járni? (1789 Szentgyörgyi István C2554, 338) | [a nagyvárosi asszony] elmegy és beállit valamellyik hangversenybe s ugy jóllakik czifra zenével, hogy mire vége lett a mulatságnak, már eszébe sem jut az ebéd (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Bartók I. Rapszódiájában a Lajtha László gyűjtéséből származó dallam felhangzik] cifrább változatban, – gyönyörű példája a népi ornamentikának a 20. századi műzenében (1975 Kroó György 1085002, 148) | a cifra és a terpeszugrásos motívumok (1990 Magyar néprajz CD47).

4. (rendsz. pejor) ’túldíszített v. (feleslegesen) bonyolult 〈stílus〉, ill. ilyen stílusú 〈szó, megnyilatkozás〉’ ❖ nagy czifra dagály ez egy követtől más határában (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 117) | sok éretlenek örülnek a’ gyermek’ piperés és tekervényes szajkoeléadásainak, örülnek a’ tzifra de üres kerekbeszédeknek (1836 e. Sasku Károly 8562001, 26) | cifra stílusban írnak (1869 Jókai Mór CD18) | czifra toasztot mondtam Wesselényi Miklósra (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381001, 80) | A törzskönyvben szereplő többnyire cifra és hivalkodó nevet általában csak [a kutyakiállításra való benevezéshez használjuk] (1992 Szinák János–Veress István CD59).

4a. ’durva v. különleges szavakat halmozó 〈átok, káromkodás〉’ ❖ sok Iffju, a’ Guláshoz, és Tsikóshoz sem illend, pusztai, pajkos, tzifra káromkodásokat … meg-tanólhattya (1785 Lethenyei János ford. C2909, 269) | [Laci] foga közől sok czifra szót ereszt ki (1845 Czuczor Gergely C1241, 176) | cifra káromkodással megtagadja az Istent, akiben gyermekkorában hinni tanult (1931 Sárközi György 9587012, 345) | elképesztő cifra átkokat mond azokra, akik balsorsán nevetni mernek (1964 Varjas Béla CD53).

5. ’feltűnő, tarka mintázatú 〈állati szőr, toll, testrész, növényi rész stb.〉’ ❖ [a páva] húſa-is annyival elébb-való más madarak’ húsánál, a’ mennyivel a’ farka tzifrább (1787 Mátyus István C3069, 186) | a’ czifra bab igen jó izüvé válik [a lágyított vízben] (1835 Némethy József 8333014, 170) | babos (cifra szőrű disznó) (1958 Vajkai Aurél C6723, 51) | könnyű lepkék, csukjátok össze hímporos, cifra szárnyatokat (1969 Oszvald Árpád CD53).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is) ’vmely részén, testtáján jellegzetesen ilyen 〈állat, növény〉’ ❖ Láttunk a’ fán […] szép aranyos czifra madárkákat (1781 Piskolti István 7269001, [A3v]) | a’ czifra pillangók nyughatatlankodnak (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | Czifra kankalin. Primula Auricula L. (1902 Wagner János CD35) | Cifra kölönte Cottus poecilopus (1995 Magyarország állatvilága CD14).

6. ’sok színben pompázó, ill. sokféle egyedből, darabból összetevődő, változatos, gazdag’ ❖ a’ tzifra mezőknek Festett színe nagyon hervadozásba vagyon (1785 Főldi János 7112005, 0129) | Czifra bokréta (1842 Vörösmarty Mihály 8524301, 46) | a nagy templomig hömpölyög végig a nehéz járású cifra sokaság (1918 Barna József CD10) | – Gyere be a Broadway-re, ott van csak cifra világ, olyat még nem láttál! […] Egyik óriás ház a másik hátán, előttünk ragyogó autók, mint fényesre ázott csibor-bogarak (1959 Dutka Ákos 9117019, 142).

6a. (kissé rég) ’különböző korú v. fajtájú tenyészállatokból válogatott 〈gulya, ménes〉’ ❖ egyik gulyát, egyik ménest a másik után adogáljuk el; nincs már se ciframénes, se szűzménes, se törzsgulya (1885 Jókai Mór CD18) | Cifra mínes: vegyes (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 39) | A hortobágyi tájfajta ménes a cifra ménestől annyiban különbözik, hogy tisztán a Nonius jelleg előállítása a tenyészcél (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a gulya] lehet tinó-, bika-, anya- (borjas tehenek bikával együtt), szűz (üszőcsapat) v. ún. cifra is (ha vegyes) (1999 MagyarNagyLex. C5821, 885).

7. (pejor) ’furcsasága, bonyolultsága, váratlansága miatt meghökkentő, különleges 〈dolog〉’ ❖ Hallottam beszéllni czifra Bécsi utadat; ’s nevettem (1820 Guzmics Izidor C5272, 85) | az én mostohaanyám az én kisfiamnak mostohatestvére, de egyszersmind nagyanyja is ugyanannak. […] Én meg mostohaanyám sógora vagyok, és apósa – az édesatyámnak. Aztán bele ne ficamodjék az ember esze az ilyen cifra rokonságba! (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | legcifrább eset az volt (1930 Csűry Bálint 1030001, 257) | Elég cifra körülmények közül [kerültem az intézetbe], mer naponta végignéztem, ahogy a mostohaapám részegen veri anyámat (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 144).

II. fn 6A

1. (kissé rég) ’〈ruhán, használati tárgyon, épületen stb.:〉 kacskaringós, csavarodó vonal(ak)ból kialakított bonyolult minta, dísz(ítés), ill. 〈kül. ruházat részeként:〉 rendsz. ilyen alakú v. mintájú díszítő, ékesítő tárgy, ékszer stb.’ ❖ ? tsak a’ pipára, pipa-ſzárra mennyi a’ költség, ’s déb dáb a’ meſtersége még a’ tzifrának-is (1775 Molnár János 7232026, 73) | [a kardnak] gyémánt a cifrája (1846 Arany János 8014001, 152) | festett iniciálék kacskaringói s cifrái (1931 Sárközi György 9587010, 68) | [A guba] átalvetőjét a nyakszegés mellé varrt, szintén vörös posztóból korong alakúra csavart cifra, ill. szem rögzítette (1997 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’kacskaringós vonal, ill. ilyen vonalú ábra, rajz’ ❖ a vonásai, a kézirata, a neve után kanyarított czifra mindig változnak (1881 Jókai Mór C2302, 48) | nézte a vásárhelyi cserépnek az ódalán a fekete cifrákat. Bötüket (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 129).

1b. ’ének, zene, tánc rögtönzésszerű díszítő eleme; cifrázat’ ❖ [A madárkák] az Iſtent magaſztallyák. Ki-ki maga notájával, terméſzetes tzifrájával kert urát vigaſztallyák (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 14) | A’ tzifrákról ugyan tsak úgy kell gondolkozni, hogy azok nem tartoznak a’ Nóta valóságára (1802 Gáti István C1857, 62) | [A verbunkost] rendesen tizen-tizenketten táncolták körben, néha egy-egy jobb táncos járta el a cifrát (1926 RévaiNagyLex. C5715, 152) | az ősi, a tiszta zenei formáig lemeztelenített klasszikus tánczenére jellemző ösztönös „cifrák(1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’bonyolult, kacskaringós szó, kifejezés, stíluselem’ ❖ látni fogja stylusa czifrájának szépségét (1815 Döbrentei Gábor C2566, 287) | Ő rendkivül fukar volt a’ szónoklat’ czifráira nézve (1846 Szalay László 8419018, 124).

1d. ’durva v. különleges szavakat halmozó átok, káromkodás’ ❖ Az öreg ur … előszedte a czifráját, s volt mit hallani, még a szomszédoknak is jutott belőle (1870 Garabonciás diák naptára 1870-re C1803, 45) | kérésére amúgy somogyiasan valami igen cifrát feleltem neki. Sértődötten távozott (1964 Gárdos Mariska 9174001, 64) | beszóltam valami cifrát nekik (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’hivalkodóan díszes öltözék’ ❖ [Dorinda] szereti az Uri tzifrát (1776 Molnár János C3199, 162) | egy úr-forma jött hozzánk cifrába (1845 Szigligeti Ede C4003, 34) | felöltöznek ezek cifrába, selyembe, otthon meg nincs mit egyék (1907 Malonyay Dezső 8292003, 41).

2a. (rég, pejor) ’kihívóan, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodó személy’ ❖ Int itt a’ Biráknak, Prókátoroknak, a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban … járnak (1800 Molnár János C0302, 369) | A’ czifrának hiúsága, Az öltözet drágasága Nem igéz meg tégedet (1830 Uránia C0423, 102) | Selyem pántlika arany kereszttel! Ezt valami czifrának a nyakáról tépted le! (1885 Jókai Mór C2313, 85).

2b. (kissé rég) ’könnyűvérű, feslett nő’ ❖ a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban [járnak] (1800 Magyar Könyvház C0302, 369) | Nagy híre van a’ Billenős czifrájának [ti. Sárosynénak] mindenszerte (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 318) | ugy fogod végezni a rongy életed mint egy uti cifra! (1893 Gabányi Árpád C1799, 502) | Majd én itt némán fogok élni, ű meg pesti cifrákkal az én hátam mellett, megájj csak! (1913 Móricz Zsigmond C3230, 65).

3. (birtokszóként) (ritk) ’vminek a nehezebb, bonyolultabb, kínosabb része’ ❖ Rövidítünk a halálnak A czifráján (1849 Arany János C0646, 93) | A főispán tegnap a „Fiume” kávéházban járt, nyilván párbajsegédeket keresett. De a cifrája csak akkor következik, amikor őfelsége is megtudja a dolgot (1924 Krúdy Gyula CD54).

4. (rég) ’vmely szám, mennyiségi érték, kül. a nulla feltüntetésére haszn. írásjegy, számjegy, ill. annak értéke’ ❖ A’ Tzifra, vagy (0) magában ſemmit ſem téſzen (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | A’ leg-nagyobb hideg Európában az, mikor a’ kéneſ […] leg-fellyebb 20. gráditsra ſzáll a’ fagyot jelent zéró v. tzifra alatt (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457077, 70) | egymáſtól külömböz figurák, és figura fekvéſek jnek ki, a’ mellyek mint ſzinte a’ betk és czifrák, annyi valamit jelent jelek lehetnek (1794 A francia telegráfusnak leírása ford. 7415001, 12) | marad egy czifra, vagyis semmeg… alias semmi (1848 Bernát Gáspár C1060, 72).

4a. (rég) ’titkosírásban haszn. írásjel v. jel’ ❖ a’ Sultán nevét jelent czifrát fel-irja (1788 Decsy Sámuel C1382, 127) | 370 levelek … tsak tzifrákkal vóltak irattatva (1797 Magyar Kurír C0331, 304).

Sz: cifrácska, cifrál, cifrás.

Vö. CzF. czifra¹, czifra², czifrakankalin, czifrán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cifrábban, cifrán; ÚMTsz. ~, cifra-árvacsalán, cifrabab, cifrabársony, cifraborsó, cifracukor, cifracsík, cifracsikó, cifracsupor, cifragulya, cifraguzsaly, cifraharkály, cifrakettős, ciframénes, cifraorrú, cifraorsó, cifrapaszuly, cifraszemű, cifraszőrű

cifra melléknév és főnév
I. melléknév 16A
1. (pejor is)
gazdagon, rendsz. feltűnően, aprólékosan díszített 〈dolog〉
imádván tzifra poros fejeteket Hivſágra kltitek minden pénzeteket!
(1772 Barcsay Ábrahám)
Cziffra nyereg szerszám
(1793 Magyar néprajz)
a sütemények alá czifra papírt metszegetett
(1832 Fáy András¹)
czifrán kimetszett tornáczozat
(1868 Orbán Balázs)
Csak ha a szülők meggyőződtek, hogy a házasságnak nincs komoly akadálya, ment el a főrendű úrfi cifra lovon és öltözetben leánynézőbe
(1940 Vácz Elemér)
cifra, kovácsoltvas rács
(1968 Göncz Árpád)
1a. (kissé rég, pejor is)
díszesen, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodni szerető 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló
Ha az, [akinek a nép dolgozik,] pompás, tzifra, kevély, veſztegetö; Ö [ti. a nép] a’ kenyérben is tsak alig ehetö
(1785 Göböl Gáspár)
tzifra életnek kevélysége
(1819 Magda Pál)
cziffra poroszlók, […] szegény, de jó viseletű emberek, és azon kis czifraságot, mellyet viselnek, megint más szegény családok készítik
(1841 Széchenyi István)
Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga
(1914 Ady Endre)
Nyalka csikósok, cifra gulyások
(1987 Antalffy Gyula)
1b. (pejor, átv is)
(csak szókapcsolatban)
cifra nyomorúság
a jólét látszatával leplezett nyomorúságos állapot, ill. ilyen állapotot leplező, szépítő, jólétet, gazdagságot sejtető dolog
Az ilylyen éplet, ez tsak mer hivság, Sem ház, sem kalitka, tzifra nyomorúság
(1787 Orczy Lőrinc)
A czifra nyomoruságnak legyen vége, és kezdődjék egy szerény, de reális élet
(1882 Ábrányi Kornél²)
[Bárd Károly] szegény ember cifra nyomorúságának minősítette a négyszintű bírósági rendszert, ahol a Legfelsőbb Bíróság alig vesz részt az ítélkezésben, ugyanakkor működik az Alkotmánybíróság is. Ez szerinte egy tízmilliós országban nehezen magyarázható luxus
(1997 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
ide-oda kanyargó, kacskaringós (út)vonal, mozgás〉, ill. ilyen vonalú v. ilyen vonalakból álló(, cikornyás) 〈dolog, kül. minta, betű〉
[A csikó] hánnya veti magát, […] tzifra ſzökdözéſe, A’ többi lovakat gyüjté nyerítéſe
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
a’ vizszabályozó-egyesület benyujtá kész térképeit. Csodáltuk, dicsértük a’ szép czifra vonalokat
(1842 Pesti Hírlap)
bajuszuk szép czifrára megsodorva
(1889 Jókai Mór)
A szűrszabók a cifrább mintákat ceruzával előrajzolták
(1912 Malonyay Dezső)
cifra iniciáléját, díszes kezdőbetűjét
(1965 Szentkuthy Miklós)
[A tárgyalás során] lépésről lépésre, cifra vargabetűk után bontakozik ki a kép
(1995 Magyar Hírlap)
3.
apró, rögtönzésszerű díszítőelemben, cifrázatban gazdag 〈zene(i motívum), ill. tánc(motívum)
Mi haszna setétben tzifra tánczot járni?
(1789 Szentgyörgyi István)
[a nagyvárosi asszony] elmegy és beállit valamellyik hangversenybe s ugy jóllakik czifra zenével, hogy mire vége lett a mulatságnak, már eszébe sem jut az ebéd
(1855 Vasárnapi Újság)
[Bartók I. Rapszódiájában a Lajtha László gyűjtéséből származó dallam felhangzik] cifrább változatban, – gyönyörű példája a népi ornamentikának a 20. századi műzenében
(1975 Kroó György)
a cifra és a terpeszugrásos motívumok
(1990 Magyar néprajz)
4. (rendsz. pejor)
túldíszített v. (feleslegesen) bonyolult 〈stílus〉, ill. ilyen stílusú 〈szó, megnyilatkozás〉
nagy czifra dagály ez egy követtől más határában
(1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford.)
sok éretlenek örülnek a’ gyermek’ piperés és tekervényes szajkoeléadásainak, örülnek a’ tzifra de üres kerekbeszédeknek
(1836 e. Sasku Károly)
cifra stílusban írnak
(1869 Jókai Mór)
czifra toasztot mondtam Wesselényi Miklósra
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
A törzskönyvben szereplő többnyire cifra és hivalkodó nevet általában csak [a kutyakiállításra való benevezéshez használjuk]
(1992 Szinák János–Veress István)
4a.
durva v. különleges szavakat halmozó 〈átok, káromkodás〉
sok Iffju, a’ Guláshoz, és Tsikóshoz sem illend, pusztai, pajkos, tzifra káromkodásokat … meg-tanólhattya
(1785 Lethenyei János ford.)
[Laci] foga közől sok czifra szót ereszt ki
(1845 Czuczor Gergely)
cifra káromkodással megtagadja az Istent, akiben gyermekkorában hinni tanult
(1931 Sárközi György)
elképesztő cifra átkokat mond azokra, akik balsorsán nevetni mernek
(1964 Varjas Béla)
5.
feltűnő, tarka mintázatú 〈állati szőr, toll, testrész, növényi rész stb.〉
[a páva] húſa-is annyival elébb-való más madarak’ húsánál, a’ mennyivel a’ farka tzifrább
(1787 Mátyus István)
a’ czifra bab igen jó izüvé válik [a lágyított vízben]
(1835 Némethy József)
babos (cifra szőrű disznó)
(1958 Vajkai Aurél)
könnyű lepkék, csukjátok össze hímporos, cifra szárnyatokat
(1969 Oszvald Árpád)
5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is)
vmely részén, testtáján jellegzetesen ilyen 〈állat, növény〉
Láttunk a’ fán […] szép aranyos czifra madárkákat
(1781 Piskolti István)
a’ czifra pillangók nyughatatlankodnak
(1834 Garasos Tár)
Czifra kankalin. Primula Auricula L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
Cifra kölönte Cottus poecilopus
(1995 Magyarország állatvilága)
6.
sok színben pompázó, ill. sokféle egyedből, darabból összetevődő, változatos, gazdag
a’ tzifra mezőknek Festett színe nagyon hervadozásba vagyon
(1785 Főldi János)
Czifra bokréta
(1842 Vörösmarty Mihály)
a nagy templomig hömpölyög végig a nehéz járású cifra sokaság
(1918 Barna József)
– Gyere be a Broadway-re, ott van csak cifra világ, olyat még nem láttál! […] Egyik óriás ház a másik hátán, előttünk ragyogó autók, mint fényesre ázott csibor-bogarak
(1959 Dutka Ákos)
6a. (kissé rég)
különböző korú v. fajtájú tenyészállatokból válogatott 〈gulya, ménes〉
egyik gulyát, egyik ménest a másik után adogáljuk el; nincs már se ciframénes, se szűzménes, se törzsgulya
(1885 Jókai Mór)
Cifra mínes: vegyes
(1906 A debreceni nyelvjárás)
A hortobágyi tájfajta ménes a cifra ménestől annyiban különbözik, hogy tisztán a Nonius jelleg előállítása a tenyészcél
(1929 Az állatok világa ford.)
[a gulya] lehet tinó-, bika-, anya- (borjas tehenek bikával együtt), szűz (üszőcsapat) v.vagy ún.úgynevezett cifra is (ha vegyes)
(1999 MagyarNagyLex.)
7. (pejor)
furcsasága, bonyolultsága, váratlansága miatt meghökkentő, különleges 〈dolog〉
Hallottam beszéllni czifra Bécsi utadat; ’s nevettem
(1820 Guzmics Izidor)
az én mostohaanyám az én kisfiamnak mostohatestvére, de egyszersmind nagyanyja is ugyanannak. […] Én meg mostohaanyám sógora vagyok, és apósa – az édesatyámnak. Aztán bele ne ficamodjék az ember esze az ilyen cifra rokonságba!
(1875 Mikszáth Kálmán)
legcifrább eset az volt
(1930 Csűry Bálint)
Elég cifra körülmények közül [kerültem az intézetbe], mer naponta végignéztem, ahogy a mostohaapám részegen veri anyámat
(1989 Fel a kezekkel!)
II. főnév 6A
1. (kissé rég)
〈ruhán, használati tárgyon, épületen stb.:〉 kacskaringós, csavarodó vonal(ak)ból kialakított bonyolult minta, dísz(ítés), ill. 〈kül. ruházat részeként:〉 rendsz. ilyen alakú v. mintájú díszítő, ékesítő tárgy, ékszer stb.
?
tsak a’ pipára, pipa-ſzárra mennyi a’ költség, ’s déb dáb a’ meſtersége még a’ tzifrának-is
(1775 Molnár János)
[a kardnak] gyémánt a cifrája
(1846 Arany János)
festett iniciálék kacskaringói s cifrái
(1931 Sárközi György)
[A guba] átalvetőjét a nyakszegés mellé varrt, szintén vörös posztóból korong alakúra csavart cifra, ill.illetve szem rögzítette
(1997 Magyar néprajz)
1a. (rég)
kacskaringós vonal, ill. ilyen vonalú ábra, rajz
a vonásai, a kézirata, a neve után kanyarított czifra mindig változnak
(1881 Jókai Mór)
nézte a vásárhelyi cserépnek az ódalán a fekete cifrákat. Bötüket
(1941 Móricz Zsigmond)
1b.
ének, zene, tánc rögtönzésszerű díszítő eleme; cifrázat
[A madárkák] az Iſtent magaſztallyák. Ki-ki maga notájával, terméſzetes tzifrájával kert urát vigaſztallyák
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
A’ tzifrákról ugyan tsak úgy kell gondolkozni, hogy azok nem tartoznak a’ Nóta valóságára
(1802 Gáti István)
[A verbunkost] rendesen tizen-tizenketten táncolták körben, néha egy-egy jobb táncos járta el a cifrát
(1926 RévaiNagyLex.)
az ősi, a tiszta zenei formáig lemeztelenített klasszikus tánczenére jellemző ösztönös „cifrák
(1995 Magyar Hírlap)
1c. (rég)
bonyolult, kacskaringós szó, kifejezés, stíluselem
látni fogja stylusa czifrájának szépségét
(1815 Döbrentei Gábor)
Ő rendkivül fukar volt a’ szónoklat’ czifráira nézve
(1846 Szalay László)
1d.
durva v. különleges szavakat halmozó átok, káromkodás
Az öreg ur … előszedte a czifráját, s volt mit hallani, még a szomszédoknak is jutott belőle
(1870 Garabonciás diák naptára 1870-re)
kérésére amúgy somogyiasan valami igen cifrát feleltem neki. Sértődötten távozott
(1964 Gárdos Mariska)
beszóltam valami cifrát nekik
(1998 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
hivalkodóan díszes öltözék
[Dorinda] szereti az Uri tzifrát
(1776 Molnár János)
egy úr-forma jött hozzánk cifrába
(1845 Szigligeti Ede)
felöltöznek ezek cifrába, selyembe, otthon meg nincs mit egyék
(1907 Malonyay Dezső)
2a. (rég, pejor)
kihívóan, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodó személy
Int itt a’ Biráknak, Prókátoroknak, a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban … járnak
(1800 Molnár János)
A’ czifrának hiúsága, Az öltözet drágasága Nem igéz meg tégedet
(1830 Uránia)
Selyem pántlika arany kereszttel! Ezt valami czifrának a nyakáról tépted le!
(1885 Jókai Mór)
2b. (kissé rég)
könnyűvérű, feslett nő
a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban [járnak]
(1800 Magyar Könyvház)
Nagy híre van a’ Billenős czifrájának [ti. Sárosynénak] mindenszerte
(1805 Kazinczy Ferenc)
ugy fogod végezni a rongy életed mint egy uti cifra!
(1893 Gabányi Árpád)
Majd én itt némán fogok élni, ű meg pesti cifrákkal az én hátam mellett, megájj csak!
(1913 Móricz Zsigmond)
3. (birtokszóként) (ritk)
vminek a nehezebb, bonyolultabb, kínosabb része
Rövidítünk a halálnak A czifráján
(1849 Arany János)
A főispán tegnap a „Fiume” kávéházban járt, nyilván párbajsegédeket keresett. De a cifrája csak akkor következik, amikor őfelsége is megtudja a dolgot
(1924 Krúdy Gyula)
4. (rég)
vmely szám, mennyiségi érték, kül. a nulla feltüntetésére haszn. írásjegy, számjegy, ill. annak értéke
A’ Tzifra, vagy (0) magában ſemmit ſem téſzen
(1780 Bévezetés a számvetésre)
A’ leg-nagyobb hideg Európában az, mikor a’ kéneſ […] leg-fellyebb 20. gráditsra ſzáll a’ fagyot jelent zéró v.vagy tzifra alatt
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
egymáſtól külömböz figurák, és figura fekvéſek jnek ki, a’ mellyek mint ſzinte a’ betk és czifrák, annyi valamit jelent jelek lehetnek
(1794 A francia telegráfusnak leírása ford.)
marad egy czifra, vagyis semmeg… alias semmi
(1848 Bernát Gáspár)
4a. (rég)
titkosírásban haszn. írásjel v. jel
a’ Sultán nevét jelent czifrát fel-irja
(1788 Decsy Sámuel)
370 levelek … tsak tzifrákkal vóltak irattatva
(1797 Magyar Kurír)
Sz: cifrácska, cifrál, cifrás
Vö. CzF. czifra¹, czifra², czifrakankalin, czifrán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cifrábban, cifrán; ÚMTsz. ~, cifra-árvacsalán, cifrabab, cifrabársony, cifraborsó, cifracukor, cifracsík, cifracsikó, cifracsupor, cifragulya, cifraguzsaly, cifraharkály, cifrakettős, ciframénes, cifraorrú, cifraorsó, cifrapaszuly, cifraszemű, cifraszőrű

Beállítások