cigánykodik tn ige 12a (biz, rendsz. pejor v. tréf)

1. ’tolakodó módon (rimánkodva), ill. ravaszkodva, hosszas alkudozással igyekszik vmit elérni, megkapni, megszerezni’ ❖ Tzigánkodni. Mentiendo adulari (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 410) | némely Prédikátoroknak és Oskola Mestereknek azon ortzátlan szokásokat, hogy mikor valamely hólt testet visznek határjokonn keresztűl, a’ stóláért [ti. a temetési díjért] tzigánykodnak, mint a’ szemtelen kóldúsok (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 151) | egy svájczi bikára alkudozott. Tízszer is megnézte a bikát, aztán egy pár forintért tovább czigánkodott az asszonynyal (1893 Herczeg Ferenc C2067, 170) | cigáηkodik […] 1. ’szemtelenül kér, kunyorál’ (1935 Csűry Bálint C6654, 124) | Az egyszeri ember arra tanította a fiát, amikor vásárba vitte, akkor cigánykodj fiam, amikor alkudsz, ha megalkudtál, úr módján fizess (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’hazud(oz)ik, színlel, ill. ilyen módon igyekszik az igazságot leplezni’ ❖ Sétálási óráinkban […] ezekről múlatjuk magunkat, ki mennyit dolgozott; de czigánkodtam előtte, semmit se szólván közben az Buc- és Georgicumról (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 65) | bátran ki kell mondani, hogy mi kell. A magyar ember nem cigánykodó (1883 Teleki Sándor C4113, 97) | Aki beismerte minden bűnét, ne cigánykodjon háromszáz birka miatt. Mi az kendnek? (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 21) | cigáηkodik […] 2. ’ravaszkodik, hazudik, hamisan jár el’ Nm beteg a, csak cigáηkodik (1935 Csűry Bálint C6654, 124).

3. (kissé rég) ’〈ember〉 a (vándor)cigányokéhoz hasonló (kóborló) életmódot folytat’ ❖ Tzigánykodni, sich wie ein Zigeuner betragen, zigeunern (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 424. hasáb) | egy czigánykodó népnek … henyélésre ’s falatozásra egy kissé hosszabb időengedés már nagy nyereség (1831 Széchenyi István C3901, 23) | – Kaptam volna kölcsönt most három éve, miért nem engedte, hogy felvegyem? Itt kell nekem cigánykodni a sok gyerekkel, egy embert be nem hozhatok a házba, mert kisül a szemem a szégyentől (1925 Móricz Zsigmond CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cigánykodik tárgyatlan ige 12a (biz, rendsz. pejor v. tréf)
1.
tolakodó módon (rimánkodva), ill. ravaszkodva, hosszas alkudozással igyekszik vmit elérni, megkapni, megszerezni
Tzigánkodni. Mentiendo adulari
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
némely Prédikátoroknak és Oskola Mestereknek azon ortzátlan szokásokat, hogy mikor valamely hólt testet visznek határjokonn keresztűl, a’ stóláért [ti. a temetési díjért] tzigánykodnak, mint a’ szemtelen kóldúsok
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
egy svájczi bikára alkudozott. Tízszer is megnézte a bikát, aztán egy pár forintért tovább czigánkodott az asszonynyal
(1893 Herczeg Ferenc)
cigáηkodik […] 1. ’szemtelenül kér, kunyorál’
(1935 Csűry Bálint)
Az egyszeri ember arra tanította a fiát, amikor vásárba vitte, akkor cigánykodj fiam, amikor alkudsz, ha megalkudtál, úr módján fizess
(1991 Országgyűlési Napló)
2.
hazud(oz)ik, színlel, ill. ilyen módon igyekszik az igazságot leplezni
Sétálási óráinkban […] ezekről múlatjuk magunkat, ki mennyit dolgozott; de czigánkodtam előtte, semmit se szólván közben az Buc- és Georgicumról
(1806 Kazinczy Ferenc)
bátran ki kell mondani, hogy mi kell. A magyar ember nem cigánykodó
(1883 Teleki Sándor)
Aki beismerte minden bűnét, ne cigánykodjon háromszáz birka miatt. Mi az kendnek?
(1932 Móricz Zsigmond)
cigáηkodik […] 2. ’ravaszkodik, hazudik, hamisan jár el’ Nm beteg a, csak cigáηkodik
(1935 Csűry Bálint)
3. (kissé rég)
〈ember〉 a (vándor)cigányokéhoz hasonló (kóborló) életmódot folytat
Tzigánykodni, sich wie ein Zigeuner betragen, zigeunern
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
egy czigánykodó népnek … henyélésre ’s falatozásra egy kissé hosszabb időengedés már nagy nyereség
(1831 Széchenyi István)
– Kaptam volna kölcsönt most három éve, miért nem engedte, hogy felvegyem? Itt kell nekem cigánykodni a sok gyerekkel, egy embert be nem hozhatok a házba, mert kisül a szemem a szégyentől
(1925 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások