cika¹ fn 6A (rég v. nyj)

1. (átv is) ’a növény csírája, ill. a magból kikelt növény fiatal hajtása’ ❖ De hogy itt teremjen, Mi földünk neveljen Illy drága gyümöltſeket: irigység nem hadgya, […] Hogy ide ne hozza Kalmár: meg-forrózza, Az ott lakós magjokot. ’S így Török meg-rontya, Hollándus meg-bontya Kávénak tzikájokot (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 55) | tartozik […] a’ gonoszt […] a’ maga tzikájában vagy tsetsemöségiben meg-fójtani (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 177) | [A kártevők a búzának] a’ tzikája körl lév haſznoſabb ’s kedveſebb ízü réſzét meg-eméſztik (1787 Mátyus István C3068, 74) | cikába indulni: keimen, sprossen (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 121) | cika: a növények, vetemények első hajtása (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 236).

2. ’káposztának, salátának a torzsája (körüli, gyenge levelekből álló része)’ ❖ tsak a’ tzikája maradjon [a salátának] (1787 Mátyus István C3068, 211) | a káposzta szíkját inkább czikának nevezik, az oldalczikákat czikának híjják (1862 Vadrózsák C2827, 518) | Bizony, még a gyerekek is nagyon szeretik a czikát (1893 Benedek Elek C0934, 177).

2a. ’savanyított káposztafej’ ❖ Nem egyéb pedig a káposzta-czika, vagy egyszerűen czika is, mint egészében besavanyított káposztafej, amelynek külső durva leveleit persze előbb letördelték és torzsájának keményebb részét is levágták (1915 Magyar Nyelv C5857, 122) | Habart paszuly cikával (hordós káposzta), disznóhússal (1934 Luby Margit C6402, 200) | [A középkort idéző lakomán] ropogós csülök serbe fojtva, cika csomboros káposztával is szerepel az étlapon (1998 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: káposzta~.

ÖE: ~káposzta.

Sz: cikás.

Vö. CzF.; ÉrtSz. cika¹; TESz. cika²; ÉKsz. cika¹; SzT.; ÚMTsz. cika²

cika¹ főnév 6A (rég v. nyj)
1. (átv is)
a növény csírája, ill. a magból kikelt növény fiatal hajtása
De hogy itt teremjen, Mi földünk neveljen Illy drága gyümöltſeket: irigység nem hadgya, […] Hogy ide ne hozza Kalmár: meg-forrózza, Az ott lakós magjokot. ’S így Török meg-rontya, Hollándus meg-bontya Kávénak tzikájokot
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
tartozik […] a’ gonoszt […] a’ maga tzikájában vagy tsetsemöségiben meg-fójtani
(1784 Dézsi József ford.Barthaloti)
[A kártevők a búzának] a’ tzikája körl lév haſznoſabb ’s kedveſebb ízü réſzét meg-eméſztik
(1787 Mátyus István)
cikába indulni: keimen, sprossen
(1838 Magyar és német zsebszótár)
cika: a növények, vetemények első hajtása
(1899 Magyar Nyelvőr)
2.
káposztának, salátának a torzsája (körüli, gyenge levelekből álló része)
tsak a’ tzikája maradjon [a salátának]
(1787 Mátyus István)
a káposzta szíkját inkább czikának nevezik, az oldalczikákat czikának híjják
(1862 Vadrózsák)
Bizony, még a gyerekek is nagyon szeretik a czikát
(1893 Benedek Elek)
2a.
savanyított káposztafej
Nem egyéb pedig a káposzta-czika, vagy egyszerűen czika is, mint egészében besavanyított káposztafej, amelynek külső durva leveleit persze előbb letördelték és torzsájának keményebb részét is levágták
(1915 Magyar Nyelv)
Habart paszuly cikával (hordós káposzta), disznóhússal
(1934 Luby Margit)
[A középkort idéző lakomán] ropogós csülök serbe fojtva, cika csomboros káposztával is szerepel az étlapon
(1998 Magyar Hírlap)
ÖU: káposztacika
ÖE: cikakáposzta
Sz: cikás
Vö. CzF.; ÉrtSz. cika¹; TESz. cika²; ÉKsz. cika¹; SzT.; ÚMTsz. cika²

Beállítások