cinizmus fn 4A

1. ’az erkölcsi értékeket és a társadalmi formákat gúnyosan megkérdőjelező v. tagadó magatartás, ill. vkinek a cinikus volta’ ❖ a’ bölcs fők a’ misanthrópiában [= embergyűlöletben, emberkerülésben] és Cynismusban ellenségi indúlatot láttak (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 444) | [Petőfi Sándor] utánzóin igen meglátszik Petőfy cynismusának [nyoma] (1859 Fáy András¹ C0222, 360) | [Heinrich Gusztáv] cinizmusa csak abban állott, hogy nem tartotta magára kötelezőnek az akadémiai közélet konvencionális hazugságait (1925 Schöpflin Aladár 9590006, 113) | az úton sokat megismertünk a lezüllött úri osztályok módszereiből, cinizmusából és kegyetlenségéből (1958 Münnich Ferenc 2025077, 640) | az Aurul nevű román–ausztrál részvénytársaság cinizmusa több mint felháborító (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen magatartású személy(ek)re jellemző kijelentés, megnyilvánulás, ill. vmely kijelentés, megnyilvánulás cinikus volta’ ❖ a’ cynicustól cynicismus jő, nem cynismus (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 357) | E cynismus [ti. Görgey megjegyzése] elég volt jó éjnek, melyet Mednyánszki Caesar tábori főpap szállásán tölték (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 110) | Nincs a világnak olyan költője, akinek műveiből hajmeresztő cinizmusokat ne lehetne idézni (1927 Babits Mihály C0696, 321) | [Nagy Imréék elhurcolásának] ténye, a kommüniké átlátszó és egyben kihívó cinizmusával megtetézvén úgy hatott országszerte, mint a villámcsapás (1977 Méray Tibor 9434005, 343).

2. (pejor is) ’az erkölcsi értékeket és a társadalmi formákat gúnyosan megkérdőjelező v. tagadó elvek rendszere, ill. vkinek az ilyen elveiből fakadó világnézete v. hangulata’ ❖ [Kis János] távol van a’ Convenienz’ [= társadalmi szokások] bolondságainak majmolásaitól, de úgy, hogy ezek és a’ Cynismus köztt épen közben [= középen] áll (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 116) | [az] anyagi javakat és kéjeket […] kellőleg nem méltánylani buta állatiság, vagy hiú cynismus (1841 Széchenyi István 8429012, 4) | Valóságos boszorkány-konyha volt a feje, melyben örökösen forrt, főtt, sustorgott a czinizmus fekete kotyvaléka (1908 Ambrus Zoltán C0600, 217) | [a vers hangulati íve] a keserű cinizmustól a szenvedés komor mélységein keresztül a szárnyaló optimizmusig emelkedik (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (Fil) ’igénytelenségre, belső függetlenségre és erényességre törekvő, a társadalmi kötöttségeket megvető ókori görög filozófiai iskola’ ❖ az epicurusi cinizmus […] a jelenlétet és jövendőt csudálatos egybeolvadással tartja előttem (1814 Kölcsey Ferenc 8253062, 145) | [Techert Margit] előadásában új és érdekes részleteket mondott a pythagoreizmus, platonizmus, cinizmus és az újplatonizmus történetéből (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 28) | Görög filozófia – Cinizmus (1994 Új Könyvek CD29).

Vö. ÉrtSz.; TESz. cinikus; ÉKsz.; IdSz.

cinizmus főnév 4A
1.
az erkölcsi értékeket és a társadalmi formákat gúnyosan megkérdőjelező v. tagadó magatartás, ill. vkinek a cinikus volta
a’ bölcs fők a’ misanthrópiában [= embergyűlöletben, emberkerülésben] és Cynismusban ellenségi indúlatot láttak
(1805 Kazinczy Ferenc)
[Petőfi Sándor] utánzóin igen meglátszik Petőfy cynismusának [nyoma]
(1859 Fáy András¹)
[Heinrich Gusztáv] cinizmusa csak abban állott, hogy nem tartotta magára kötelezőnek az akadémiai közélet konvencionális hazugságait
(1925 Schöpflin Aladár)
az úton sokat megismertünk a lezüllött úri osztályok módszereiből, cinizmusából és kegyetlenségéből
(1958 Münnich Ferenc)
az Aurul nevű román–ausztrál részvénytársaság cinizmusa több mint felháborító
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen magatartású személy(ek)re jellemző kijelentés, megnyilvánulás, ill. vmely kijelentés, megnyilvánulás cinikus volta
a’ cynicustól cynicismus jő, nem cynismus
(1806 Kazinczy Ferenc)
E cynismus [ti. Görgey megjegyzése] elég volt jó éjnek, melyet Mednyánszki Caesar tábori főpap szállásán tölték
(1849–1850 Rónay Jácint)
Nincs a világnak olyan költője, akinek műveiből hajmeresztő cinizmusokat ne lehetne idézni
(1927 Babits Mihály)
[Nagy Imréék elhurcolásának] ténye, a kommüniké átlátszó és egyben kihívó cinizmusával megtetézvén úgy hatott országszerte, mint a villámcsapás
(1977 Méray Tibor)
2. (pejor is)
az erkölcsi értékeket és a társadalmi formákat gúnyosan megkérdőjelező v. tagadó elvek rendszere, ill. vkinek az ilyen elveiből fakadó világnézete v. hangulata
[Kis János] távol van a’ Convenienz’ [= társadalmi szokások] bolondságainak majmolásaitól, de úgy, hogy ezek és a’ Cynismus köztt épen közben [= középen] áll
(1808 Kazinczy Ferenc)
[az] anyagi javakat és kéjeket […] kellőleg nem méltánylani buta állatiság, vagy hiú cynismus
(1841 Széchenyi István)
Valóságos boszorkány-konyha volt a feje, melyben örökösen forrt, főtt, sustorgott a czinizmus fekete kotyvaléka
(1908 Ambrus Zoltán)
[a vers hangulati íve] a keserű cinizmustól a szenvedés komor mélységein keresztül a szárnyaló optimizmusig emelkedik
(2000 Magyar Hírlap)
3. (Fil)
igénytelenségre, belső függetlenségre és erényességre törekvő, a társadalmi kötöttségeket megvető ókori görög filozófiai iskola
az epicurusi cinizmus […] a jelenlétet és jövendőt csudálatos egybeolvadással tartja előttem
(1814 Kölcsey Ferenc)
[Techert Margit] előadásában új és érdekes részleteket mondott a pythagoreizmus, platonizmus, cinizmus és az újplatonizmus történetéből
(1935 Magyar Női Szemle)
Görög filozófia – Cinizmus
(1994 Új Könyvek)
Vö. ÉrtSz.; TESz. cinikus; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások