cinkos fn és mn 

I. fn 4A

1. (gyakr. birt szjellel) ’vmely bűntettben v. etikai vétség elkövetésében beleegyezőleg v. cselekvőleg közreműködő, részt vevő személy’ ❖ [Etelka] Szemtelennek; Kerítnek; Ördög-hadnagygyának; Zoltán’ Czinkoſsának; és (ki tudná mind eſzében tartani) minek nem nevezett (1786 Dugonics András 7087011, 349) | Tulajdonunkat elvevé, ’s od’adta a’ Hazájabéli Czinkossinak (1819 Katona József 8226026, 204) | az orosz czár czinkost akart magának biztositani az osztrák császárban a török birodalom felosztására (1881 Kossuth Lajos 8250003, 222) | gazság történik itten és mink cinkosai vagyunk (1945 Háy Gyula 9232001, 38) | Ha egy ország nem emel szót a nyelvét beszélők és a kultúrájához tartozók érdekében, akarva-akaratlanul cinkosává válik azoknak, akik egyebek közt, épp a nyelve és a származása miatt büntetik a kisebbségi sorsra jutott embert (1982 Csoóri Sándor 9090052, 34) | esetenként rendőrök, illetve határőrök, vámosok is a cinkosaik voltak [az autótolvajoknak] (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vmely közös cselekvés, es. csínytevés résztvevője’ ❖ Egymásra mosolyogtak, akár, a cinkosok (1967 Gábor Áron 9813002, 150).

1b. ’vmely tervbe beavatott személy’ ❖ abbeli meggyőződésem miatt helyeseltem nagyralátó terveit, tűrtem szeszélyeit s váltam szertelen álmainak cinkosává, hogy szegény barátom e földi létnek immár nem sokáig örvendezhet (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 19).

2. (rég) ’jellemtelen, álnok férfi, gazember’ ❖ Láertes csüggedt erejével Nem bir a cinkosok feslett seregével (1775 k. Ányos Pál CD01) | Ördög szánkáztassa meg, valamennyi cinkos van a világon! (1845 Szigligeti Ede C3883, 15) | hagyták futni a nagy rablókat és felkötötték a kis cinkosokat (1919 Juhász Gyula¹ 9284887, 247).

3. (rég, pejor is) ’komédiás, ripacs, ill. mutatványos’ ❖ Zsib: játékos, alakos, komédiás, tántzos, tzinkos (1792 Kisded szótár C0816, 280) | [az emberek] egymás hátára tolonganak … hogy vagy egy Tzinkosnak alakoskodásit vagy egy Bohónak láthassák esztelenkedésit (1807 Farkas Ferenc ford. C1695, 32).

II. mn 15A

1. ’két v. több személy között az összetartozás tudatából származó, ill. ezt erősítő v. ennek a látszatát keltő 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Zoltánt rákká főzték […] a cinkos ingerkedések (1928 Németh László² 9485038, 223) | Anyám biztat cinkos hunyorgással: – Beszélj az elnökkel (1970 Sütő András 9620013, 77) | csupán cinkos tekintetük tudatta velem, sejtik, miért jöhettem (1990 Lovass Zoltán 1097002, 215) | cinkos kacsintás (1998 Magyar Hírlap CD09) | [A szövetségi kapitány] a szálloda halljában gyorsan odaadott néhány száz márkát vásárlásra a türelmetlenkedő feleségének, s cinkos mosollyal jelezte, lesz időnk társalogni (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’gonosz, alattomos, álnok 〈kül. személy〉’ ❖ minden tzinkos tudományát el-vesztette (1779 Sándor István ford.–Rabener C3700, 82) | Czinkos Királynétok’ nyaka Boszszúnkba nem szakadhatott belé (1824 Kisfaludy Sándor 8243049, 377) | ezek a’ legczinkosabb tolvajok’ hirével dicsekedhetnek (1842 Táncsics Mihály C4088, 36) | a cinkos űzér titkon Az árulók közt megjelen (1896 Madách Aladár 8283005, 13).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cinkos¹

cinkos főnév és melléknév
I. főnév 4A
1. (gyakr. birt szjellel)
vmely bűntettben v. etikai vétség elkövetésében beleegyezőleg v. cselekvőleg közreműködő, részt vevő személy
[Etelka] Szemtelennek; Kerítnek; Ördög-hadnagygyának; Zoltán’ Czinkoſsának; és (ki tudná mind eſzében tartani) minek nem nevezett
(1786 Dugonics András)
Tulajdonunkat elvevé, ’s od’adta a’ Hazájabéli Czinkossinak
(1819 Katona József)
az orosz czár czinkost akart magának biztositani az osztrák császárban a török birodalom felosztására
(1881 Kossuth Lajos)
gazság történik itten és mink cinkosai vagyunk
(1945 Háy Gyula)
Ha egy ország nem emel szót a nyelvét beszélők és a kultúrájához tartozók érdekében, akarva-akaratlanul cinkosává válik azoknak, akik egyebek közt, épp a nyelve és a származása miatt büntetik a kisebbségi sorsra jutott embert
(1982 Csoóri Sándor)
esetenként rendőrök, illetve határőrök, vámosok is a cinkosaik voltak [az autótolvajoknak]
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
vmely közös cselekvés, es. csínytevés résztvevője
Egymásra mosolyogtak, akár, a cinkosok
(1967 Gábor Áron)
1b.
vmely tervbe beavatott személy
abbeli meggyőződésem miatt helyeseltem nagyralátó terveit, tűrtem szeszélyeit s váltam szertelen álmainak cinkosává, hogy szegény barátom e földi létnek immár nem sokáig örvendezhet
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
2. (rég)
jellemtelen, álnok férfi, gazember
Láertes csüggedt erejével Nem bir a cinkosok feslett seregével
(1775 k. Ányos Pál)
Ördög szánkáztassa meg, valamennyi cinkos van a világon!
(1845 Szigligeti Ede)
hagyták futni a nagy rablókat és felkötötték a kis cinkosokat
(1919 Juhász Gyula¹)
3. (rég, pejor is)
komédiás, ripacs, ill. mutatványos
Zsib: játékos, alakos, komédiás, tántzos, tzinkos
(1792 Kisded szótár)
[az emberek] egymás hátára tolonganak … hogy vagy egy Tzinkosnak alakoskodásit vagy egy Bohónak láthassák esztelenkedésit
(1807 Farkas Ferenc ford.)
II. melléknév 15A
1.
két v. több személy között az összetartozás tudatából származó, ill. ezt erősítő v. ennek a látszatát keltő 〈megnyilvánulás〉
Zoltánt rákká főzték […] a cinkos ingerkedések
(1928 Németh László²)
Anyám biztat cinkos hunyorgással: – Beszélj az elnökkel
(1970 Sütő András)
csupán cinkos tekintetük tudatta velem, sejtik, miért jöhettem
(1990 Lovass Zoltán)
cinkos kacsintás
(1998 Magyar Hírlap)
[A szövetségi kapitány] a szálloda halljában gyorsan odaadott néhány száz márkát vásárlásra a türelmetlenkedő feleségének, s cinkos mosollyal jelezte, lesz időnk társalogni
(2000 Magyar Hírlap)
2. (rég)
gonosz, alattomos, álnok 〈kül. személy〉
minden tzinkos tudományát el-vesztette
(1779 Sándor István ford.Rabener)
Czinkos Királynétok’ nyaka Boszszúnkba nem szakadhatott belé
(1824 Kisfaludy Sándor)
ezek a’ legczinkosabb tolvajok’ hirével dicsekedhetnek
(1842 Táncsics Mihály)
a cinkos űzér titkon Az árulók közt megjelen
(1896 Madách Aladár)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cinkos¹

Beállítások