cinóber fn és mn 4Bcinnóber (kissé rég)

I. fn

1. (Ásv v. Kém) ’cinnabarit, ill. annak mesterségesen előállított megfelelője’ ❖ [a tónál] czinóber is találtatik (1799 Vályi András C4338, 398) | a higany és kén meghatározott mennyiségben összevegyitve és együtt hosszasan dörzsölve vagy melegitve bizonyos hőfoknál czinóberré egyesül (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 34) | A higanyt már legrégibb idő óta cinnóberből állítják elő (1914 RévaiNagyLex. C5706, 85) | A díszítőművészetekben [a vörös szín] évszázadokon át a gazdagságot, a luxust jelölte, mely összefüggésben áll azzal, hogy a szintetikus színek előállításáig, mely csak a 18. század végén vált lehetővé, igen költséges volt a ragyogó vöröshöz nélkülözhetetlen cinóber beszerzése (1999 Lakáskultúra CD39).

2. ’ebből az anyagból készült élénkpiros színű festék’ ❖ Czinóberrel festett vala két arczája (1788 Gvadányi József C1936, 101) | A higuton előállított higpir szine szebb, és tüzesebb a száraz uton elállitotténál, s ha jól elvan készítve, az ugy nevezett chinai cinnober mögött semmi esetre nem áll (1844 Nendtvich Károly 8330013, 371) | ott volt ezen [ti. a zsákon] a kereskedelmi billog: a félhold, cinóberral festve (1872 Jókai Mór CD18) | cinóbert mázolt a vászonra (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 325) | [az ősi Kínában] a csontokra ecsettel is írtak, ilyenkor utánvésték őket. Néha cinóberrel vagy fekete festékkel díszítették (1998 Balázsi József Attila C5938, 178).

3. ’erre az anyagra jellemző élénkpiros szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ a’ bíborszín nem czinóber, noha mindkettő a’ veres nemébe való (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 569) | Az egész kép három rikító színnel látszik festve; a borotválások helyén ultramarin, másutt karmin és czinóber, haj és szakál hamburgi korom (1854 Jókai Mór C2244, 369) | a vörös szőnyeg kíméletlen cinóberje (1921 Elek Artúr CD10) | [a festményen] cinóberben égnek a háztetők (1972 Szabó Jenő CD52).

II. mn

’erre az anyagra jellemző élénkpiros 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ mennyi uj szin! A föld cinóber, a rekettye fuxin (1889–1901 Makai Emil 8290016, 98) | a kopottas szőnyegek valamikor aranysárga virágai czinóber szinekben pompáztak (1895 Abonyi Árpád C0473, 17) | [az énekesnő] talpig cinóber, hosszú estélyi ruhában valami nyugtalan lángnyelvként mozog a sötét környezetben (1983 Balla László 1010015, 86).

ÖE: ~bánya, ~érc, ~füst, ~szín, ~színű.

Sz: cinóberes, cinóberez.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

cinóber főnév és melléknév 4B
cinnóber 4B (kissé rég)
I. főnév
1. (Ásv v. Kém)
cinnabarit, ill. annak mesterségesen előállított megfelelője
[a tónál] czinóber is találtatik
(1799 Vályi András)
a higany és kén meghatározott mennyiségben összevegyitve és együtt hosszasan dörzsölve vagy melegitve bizonyos hőfoknál czinóberré egyesül
(1870 Mentovich Ferenc)
A higanyt már legrégibb idő óta cinnóberből állítják elő
(1914 RévaiNagyLex.)
A díszítőművészetekben [a vörös szín] évszázadokon át a gazdagságot, a luxust jelölte, mely összefüggésben áll azzal, hogy a szintetikus színek előállításáig, mely csak a 18. század végén vált lehetővé, igen költséges volt a ragyogó vöröshöz nélkülözhetetlen cinóber beszerzése
(1999 Lakáskultúra)
2.
ebből az anyagból készült élénkpiros színű festék
Czinóberrel festett vala két arczája
(1788 Gvadányi József)
A higuton előállított higpir szine szebb, és tüzesebb a száraz uton elállitotténál, s ha jól elvan készítve, az ugy nevezett chinai cinnober mögött semmi esetre nem áll
(1844 Nendtvich Károly)
ott volt ezen [ti. a zsákon] a kereskedelmi billog: a félhold, cinóberral festve
(1872 Jókai Mór)
cinóbert mázolt a vászonra
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
[az ősi Kínában] a csontokra ecsettel is írtak, ilyenkor utánvésték őket. Néha cinóberrel vagy fekete festékkel díszítették
(1998 Balázsi József Attila)
3.
erre az anyagra jellemző élénkpiros szín, ill. vmely dolog ilyen színe
a’ bíborszín nem czinóber, noha mindkettő a’ veres nemébe való
(1811 Kazinczy Ferenc)
Az egész kép három rikító színnel látszik festve; a borotválások helyén ultramarin, másutt karmin és czinóber, haj és szakál hamburgi korom
(1854 Jókai Mór)
a vörös szőnyeg kíméletlen cinóberje
(1921 Elek Artúr)
[a festményen] cinóberben égnek a háztetők
(1972 Szabó Jenő)
II. melléknév
erre az anyagra jellemző élénkpiros 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉
mennyi uj szin! A föld cinóber, a rekettye fuxin
(1889–1901 Makai Emil)
a kopottas szőnyegek valamikor aranysárga virágai czinóber szinekben pompáztak
(1895 Abonyi Árpád)
[az énekesnő] talpig cinóber, hosszú estélyi ruhában valami nyugtalan lángnyelvként mozog a sötét környezetben
(1983 Balla László)
ÖE: cinóberbánya, cinóberérc, cinóberfüst, cinóberszín, cinóberszínű
Sz: cinóberes, cinóberez
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások