ciprus fn és mn 4A cipros (rég v. nyj) , ciprusz (kissé rég) , kupressz (rég)
I. fn
1. (Növ v. irod is) ’a mediterrán térségen kívül Ázsia és Észak-Amerika enyhe éghajlatú területein honos, gömbölyű tobozú, örökzöld fa v. cserje, amelynek apró levelei pikkelyszerűen borítják be az ágakat, kül. az ún. európai ciprus fajba (Cupressus sempervirens) tartozó növény (mint az elmúlás, a gyász jelképe)’ ❖ fárodt Muzsáim Gellért tetejéről Nyögve énekelnek Lajos esetéről, Kinek most ciprusok nőnek teteméről! (1779 Ányos Pál CD01) | Tzipros: Cupressus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 180) | Sötét küpresszek’ reszkető galyán Halotti dalt zeng a’ bús fülmile (1841 Császár Ferenc C1256, 140) | [Szíria hegyes vidékein] az olajfa mintegy 500 m.-nyi magasba jut fel; az olajfaligetek fölött tölgy- és bükkerdők, majd cipruszok és 1500 m. magasban a Libanonban a most már gyér cédruserdők következnek (1897 PallasLex. CD02) | [a Jászberényi Állat- és Növénykert parkjában] fekete és vörösfenyő, himalájai selyemfenyő, ciprusok, boróka, többféle tuja, tiszafa található a tűlevelűek csoportjából (1995 Magyarország állatvilága CD14).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Ciprus (növ.), Cupressus, a fenyőfélékhez tartozó nemzetség (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 120) | A ciprusfélék családjából (Cupressaceae) a B-ban az európai ciprus (Cupressus sempervirens) két változatával találkozunk (1993 BibliaiLex. CD1207).
2. ’az ilyen fás szárú növények vmelyikének fája, kül. az ún. európai ciprus tartós, illatos faanyaga, valamint törzse, megmunkált gerendája’ ❖ a legrégibb hajók építéséhez leginkább a ciprust és cédrusfát keresték (1893 PallasLex. CD02) | A félig elhamvadt ciprusok parazsa ugy fénylett a kandallóban, mint az öntött bronz (1952 Márai Sándor 9421019, 126) | A falakat cédrusdeszkával, a padlót ciprusból készült deszkával borították be (1995 BibliaiLex. CD1207).
3. (rég v. nyj) ’vmely más, az ilyen fás szárú növényekre rendsz. megjelenésében emlékeztető, gyakr. a ciprusfélék családjába (Cupressaceae), de nem a Cupressus nemzetségbe sorolt fajok vmelyikébe tartozó fa v. cserje’ ❖ Ott hűselnek alföldi cziprusok (tamarix) és székes [= szikes] tavak között Kun-Szent-Miklós adomázó öreg urai (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Chilében] a növényzet a d. sz. 40°-a körül a leggazdagabb, csaknem trópusi. A pálma és ciprus is honos (1912 RévaiNagyLex. C5700, 445).
4. (rég, irod) ’cipruság’ ❖ áldgyuk lelkedet polgárink nevében, Rózsát s ciprust hintvén sirod tetejében! (1777 Ányos Pál CD01) | Népek! úttyát kéſzíttsétek, Az Úrnak: ösvényit egyenesíttsétek, Hazámnak ſzzei, rózsákkal hintsétek, Myrtussal, Cziprussal, azt bé teríttsétek (1790 Gvadányi József 7125004, 212) | Nem kell Kupressz, mellyel Racint Tisztelé Melpómene. Egy kis rózsa, egy kis játzint Nékem jobban illene (1802 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 183) | Sírján a meghalt ifjuságnak Letörtem egy édes leánynak Meghalt szerelmünk ciprusát. E ciprus ág utolsó dalom (1899 Ady Endre C0537, 376).
II. mn (összetételek előtagjaként) (ritk)
’a Cupressus-fajok vmelyikébe tartozó fának, kül. az ún. európai ciprusnak tartós, illatos faanyagából készült 〈tárgy〉’ ❖ hogyan vársz czedrus-olajra Méltó verseket, és Cziprus-ládába valókat? (1815 Virág Benedek ford.–Horatius C4507, 107) | A ház fedele ezüsttel és vassal övezett ciprusoszlopoktól tartott czédrus volt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Belül a falakat cédrusfa burkolattal látta el […], a templom padlóját meg ciprusdeszkákból rakta ki (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
J: ciprusfa.
UB: -erdő, -liget.
ÖU: hamis~, mezei~, vad~.
ÖE: ~fű, ~illat, ~koporsó, ~koszorú.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.