cirpel (1b) l. ciripel

ciripel ige 1bcirpel

1. tn ’〈vmely rovar, kül. kabóca, tücsök〉 változatlan magasságú, vékony(, éles, messze hangzó) hangot hallat’ ❖ Mit czirpelsz olly vígadva, szóll a’ tarló végiben az Egér a’ Prücsökhöz (1820 Fáy András¹ C1715, 51) | [A kabócák] a déli napfénynél igen élénken cirpelnek (1895 PallasLex. CD02) | [a] nagyobb sáska mélyebben cirpel, mint a kisebb (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a tücskök ciripeltek (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (vál) ’erre emlékeztető hangot ad vmi’ ❖ léptei alatt ciripelt halkan a kavics (1948 Tamási Áron 9701015, 57) | Sürgönydrót álmodva cirpel (1956 Nagy László² 9473053, 64) | mellényzsebükben ciripel a mobiltelefon (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. tn (rég) ’〈kis testű madár〉 szaporán csattogó, éles hangon szól; csiripel’ ❖ Czirpel, […] zirpen, zwitschern (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 122) | Az ökörszem is cirpel (1847 Tompa Mihály CD01).

3. ts (rég) ’magas hangon, könnyed modorban (el)mond vmit’ ❖ – Szervusz Zsiráf, szervusz lányok – ciripelte Bibi (1918 Réti Ödön CD10) | Himfyné az új kegyeltek elleni sárgaságot cziripeli (1972 Weöres Sándor 2018008, 417).

Sz: ciripelés, ciripelget.

Vö. CzF. czirpel; ÉrtSz. ciripel¹, ciripel², cirpel; TESz.; ÉKsz.

cirpel lásd ciripel
ciripel ige 1b
cirpel 1b
1. tárgyatlan
〈vmely rovar, kül. kabóca, tücsök〉 változatlan magasságú, vékony(, éles, messze hangzó) hangot hallat
Mit czirpelsz olly vígadva, szóll a’ tarló végiben az Egér a’ Prücsökhöz
(1820 Fáy András¹)
[A kabócák] a déli napfénynél igen élénken cirpelnek
(1895 PallasLex.)
[a] nagyobb sáska mélyebben cirpel, mint a kisebb
(1933 Az állatok világa ford.)
a tücskök ciripeltek
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (vál)
erre emlékeztető hangot ad vmi
léptei alatt ciripelt halkan a kavics
(1948 Tamási Áron)
Sürgönydrót álmodva cirpel
(1956 Nagy László²)
mellényzsebükben ciripel a mobiltelefon
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan (rég)
〈kis testű madár〉 szaporán csattogó, éles hangon szól; csiripel
Czirpel, […] zirpen, zwitschern
(1838 Magyar és német zsebszótár)
Az ökörszem is cirpel
(1847 Tompa Mihály)
3. tárgyas (rég)
magas hangon, könnyed modorban (el)mond vmit
– Szervusz Zsiráf, szervusz lányok – ciripelte Bibi
(1918 Réti Ödön)
Himfyné az új kegyeltek elleni sárgaságot cziripeli
(1972 Weöres Sándor)
Sz: ciripelés, ciripelget
Vö. CzF. czirpel; ÉrtSz. ciripel¹, ciripel², cirpel; TESz.; ÉKsz.

Beállítások