ciszterci mn és fn 1B3 (Vall)

I. mn

1. ’a 11–12. század fordulóján Citeaux-ban, latin nevén Cistertiumban létrejött 〈szerzetesrend〉, ill. e rendhez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ Nt. Küzmics Dániel ur, a’ cziszterczi rendnek […] mostani perjele (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Ágnest] három éves korában egy lengyel herceggel eljegyezték, s a tribnici cisterci apácáknál neveltették (1893 PallasLex. CD02) | az előkelőbb származású ciszterci áldozópap nem nézte le a parasztfrátert (1930 Pintér Jenő CD44) | ciszterci szerzetesrendek (1980 Mikó Sándor CD52).

1a. (tulajdonnév részeként is) ’e szerzetesközösség által létrehozott, fenntartott 〈épület, intézmény stb.〉, ill. általuk készített’ ❖ Zircz-Pilis-Pásztó és szent Gothard egyesített cziszterczi apátság (1879 Magyar írók élete CD27) | [János király] Erzsébet királynénak, II. Venczel özvegyének segédkezett az altbrünni cisterci apáczakolostor építésénél (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a pilisi ciszterci rendházban (1924 Hóman Bálint CD42) | A ciszterci major a csend és béke otthona volt (1930 Pintér Jenő CD44) | cisterci monostor (1956 Házi Jenő CD52) | Ciszterci Hittudományi Főiskola (1993 Tények könyve CD37) | 12. századi ciszterci kézirat (1997 Katus László CD17).

2. ’e rendre jellemző, e rend által képviselt, gyakorolt v. követett’ ❖ [A bélapátfalvi templom] külsejét és belsejét a cisterci építkezés szabályossága és egyszerűsége jellemzi (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Olykor maga az apát is kiment a majorokba aratni, kapálni, fát vágni, ökröt hajtani, mert a ciszterci szokás a felszentelt papokat sem mentette fel a kézimunka alól (1930 Pintér Jenő CD44) | Klára, bujj ki ebből a ciszterci gúnyából (1939 Németh László² 9485009, 37) | A ciszterci élet és kultúra (1995 Új Könyvek CD29) | ciszterci statútumok (1999 Szovák Kornél CD58).

II. fn

(hat ne-vel, tbsz-ban) ’a 11–12. század fordulóján Citeaux-ban, latin nevén Cistertiumban létrejött, a bencés rendből kivált ún. monasztikus, vagyis helyhez kötött(, kongregációba tömörült) férfi, ritk. női szerzetesrend (vmely csoportja, közössége)’ ❖ A helybeli nőegylet […] más napon tartá a nagy halott [ti. Széchenyi István] requiemét a Czisztercziek templomában (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A ciszterciek Szent Benedek hamisítatlan hagyományaihoz visszatérve, maguk művelték a földet (1928 Hóman Bálint CD42) | [az Abélard elleni fellépésben] nagy része volt annak is, hogy az új rendek, a ciszterciek, premontreiek stb. a maguk céljainak kívánták megnyerni az ifjúságot (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 132).

a. ’e rend tagja’ ❖ Zircz apátságát III. Béla király alapította 1182. s clairreauxi ciszterciekkel népesítette be (1897 PallasLex. CD02) | Fehér papok, a premontreiek, máshol a ciszterciek népies neve ruhájuk színe után (1913 RévaiNagyLex. C5703, 259) | Szent Bernát, a tüzes ciszterci (1935 Németh László² 9485058, 15).

J: ciszter¹, cisztercita.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

ciszterci melléknév és főnév 1B3 (Vall)
I. melléknév
1.
a 11–12. század fordulóján Citeaux-ban, latin nevén Cistertiumban létrejött 〈szerzetesrend〉, ill. e rendhez tartozó 〈személy, csoport〉
Nt.nemzetes Küzmics Dániel ur, a’ cziszterczi rendnek […] mostani perjele
(1841 Pesti Hírlap)
[Ágnest] három éves korában egy lengyel herceggel eljegyezték, s a tribnici cisterci apácáknál neveltették
(1893 PallasLex.)
az előkelőbb származású ciszterci áldozópap nem nézte le a parasztfrátert
(1930 Pintér Jenő)
ciszterci szerzetesrendek
(1980 Mikó Sándor)
1a. (tulajdonnév részeként is)
e szerzetesközösség által létrehozott, fenntartott 〈épület, intézmény stb.〉, ill. általuk készített
Zircz-Pilis-Pásztó és szent Gothard egyesített cziszterczi apátság
(1879 Magyar írók élete)
[János király] Erzsébet királynénak, II. Venczel özvegyének segédkezett az altbrünni cisterci apáczakolostor építésénél
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a pilisi ciszterci rendházban
(1924 Hóman Bálint)
A ciszterci major a csend és béke otthona volt
(1930 Pintér Jenő)
cisterci monostor
(1956 Házi Jenő)
Ciszterci Hittudományi Főiskola
(1993 Tények könyve)
12. századi ciszterci kézirat
(1997 Katus László)
2.
e rendre jellemző, e rend által képviselt, gyakorolt v. követett
[A bélapátfalvi templom] külsejét és belsejét a cisterci építkezés szabályossága és egyszerűsége jellemzi
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Olykor maga az apát is kiment a majorokba aratni, kapálni, fát vágni, ökröt hajtani, mert a ciszterci szokás a felszentelt papokat sem mentette fel a kézimunka alól
(1930 Pintér Jenő)
Klára, bujj ki ebből a ciszterci gúnyából
(1939 Németh László²)
A ciszterci élet és kultúra
(1995 Új Könyvek)
ciszterci statútumok
(1999 Szovák Kornél)
II. főnév
(hat ne-vel, tbsz-ban)
a 11–12. század fordulóján Citeaux-ban, latin nevén Cistertiumban létrejött, a bencés rendből kivált ún. monasztikus, vagyis helyhez kötött(, kongregációba tömörült) férfi, ritk. női szerzetesrend (vmely csoportja, közössége)
A helybeli nőegylet […] más napon tartá a nagy halott [ti. Széchenyi István] requiemét a Czisztercziek templomában
(1860 Vasárnapi Újság)
A ciszterciek Szent Benedek hamisítatlan hagyományaihoz visszatérve, maguk művelték a földet
(1928 Hóman Bálint)
[az Abélard elleni fellépésben] nagy része volt annak is, hogy az új rendek, a ciszterciek, premontreiek stb.s a többi a maguk céljainak kívánták megnyerni az ifjúságot
(1978 Kulcsár Zsuzsanna)
a.
e rend tagja
Zircz apátságát III. Béla király alapította 1182. s clairreauxi ciszterciekkel népesítette be
(1897 PallasLex.)
Fehér papok, a premontreiek, máshol a ciszterciek népies neve ruhájuk színe után
(1913 RévaiNagyLex.)
Szent Bernát, a tüzes ciszterci
(1935 Németh László²)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások