citrom fn 3A4 citron (rég v. nyj) , citrony (rég v. nyj)
1. (Növ is) ’Ázsiában őshonos, gyakr. tövises ágú, fényes sötétzöld tojásdad levelű, fehér v. lilás virágú, jellegzetes színű és alakú gyümölcsöt termő cserje v. fa, kül. az ún. közönséges citrom fajba (Citrus limon), ill. ún. keserű citrom fajba (Citrus medica) tartozó növény; citromfa’ ❖ A’ Tsere-plánták-is kétfélék, úgy mint Gyümltsös a’ Szl, Tzitrom, Pómagránát (1792 Gáti István 7116010, 13) | Ifju, Lány gyúlad, ha ragadja szánka Sík havan, zörgő paripák’ nyomában, Gyúl a’ hól czitrom’, ’s az arany narancsok’ Berkei rejtik (1830 Szőke József 8454015, 78) | A Citrus medica L. (citrom), cserje v. kis fa, hajtása többnyire vöröses, virága rendesen vöröses, gyümölcse gömbölyded tojásdad v. hosszukás (1912 RévaiNagyLex. C5700, 538) | A citrom és a narancs igazi hazája, az a föld, ahol a citromok virágzanak és a sötétzöld lomb közt az aranynarancs tündöklik, India (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A citrom (Citrus limon) Kínából származik. Arab közvetítéssel jutott Európába, a mai Olaszország és Spanyolország déli területeire (1998 Természet Világa CD50).
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ A’ közönséges Tzitrom. (Citrus medica) (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 47) | a citrom, a narancs és a rokon génuszok (1914 RévaiNagyLex. C5706, 17) | A savanyú citrom vagy lime (Citrus aurantifolia) feltehetően a Maláj-félszigetről származik, Perzsián át került Európába (1998 Természet Világa CD50).
2. ’az ilyen fás szárú növények vmelyikének rendsz. élénksárga héjú, jellegzetes illatú, magas C-vitamin-tartalmú, fanyar ízű gyümölcse’ ❖ Ha kezed ügyében vagyon édes narants vagy tzitrom, annak bélivel élhet [a beteg], de a’ héját ne edje, mert hevit erövel bir (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 57) | [Spárta] sikon épült, termékeny vidéken, hol narancs és czitron és olaj bőven terem (1849 Szemere Bertalan 8437001, 52) | kihasználtál és kifacsartál, mint egy citromot és most el akarsz dobni! (1926 Molnár Ferenc² 9453036, 120) | 1 citrom reszelt héja (1981 Magyar Konyha 2206029, 4).
2a. ’〈ételek, italok ízesítésére, ill. díszítésére:〉 ilyen gyümölcs vmely része, kül. frissen facsart leve’ ❖ [A beteg] bven igyon a’ fellyebb ditſértt ſavóbúl; vagy tzitrommal és prje gykérrel fött vizböl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 312) | Ki ki tsinált ki be tsinált tzitronyal, és gyömbérrel (1804 k. Császári Losy Pál 7467003, 366) | mindent citrommal kezel, a kabátok zsirpöttyét épp úgy, mint a torokgyulladást és a fejfájást (1914 Kosztolányi Dezső 9359123, 103) | [a csecsemőnek adott tea ízesítéséhez] 100 ml-enként 5 g, azaz 1 csapott kávéskanál cukrot vagy mézet használjunk fel, tehetünk bele pár csepp citromot is (1980 Gaál Jánosné 2206007, 26).
3. (ritk, szépítő) ’lócitrom’ ❖ mihent lovaink el hullogatták tzitromaikat, [a gyerekek] azonnal gyorsan oda futottak, hogy a’ kosaraikba fel ſzedhessék (1793 Sándor István 7287019, 136) | citrom, fn. […]; á. é. lócitrom, lóganéj (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 157) | [A fiákeres] ott várakozott a sarkon, s halomba gyűlt lova alatt a citrom (1988 Lengyel Péter 9397008, 317).
Ö: ló~.
UB: -liget, -olaj.
ÖU: bergamott~, rózsa~, vad~.
ÖE: ~ág, ~befőtt, ~esszencia, ~felfújt, ~illat, ~ízű, ~körte, ~levél, ~likőr, ~mag, ~savany, ~szag, ~szagú, ~színű, ~virág.
Vö. CzF. czitrom, czitron · czitronos; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.