cölömp (3C1) l. cölöp

cölöp fn 3C6cölep (rég v. nyj) , cölömp (rég v. nyj)

1. ’vastag(abb) szálfából, ill. vas(beton)ból stb. való oszlop (kül. mint vmely építmény földbe levert tartóeleme)’ ❖ cölöp […]: Czőlepnek, Czőlepet (1786 Magyar Nyelv C5899, 547) | [az elítélt] lábainál, nyakánál és derekánál fogva a czölöphöz köttetett; ekkor azután a máglya befejeztetvén minden oldalról meggyujtatott (1863 Lauka Gusztáv 8343006, 44) | Nálunk cölöpnek használják a lombos fák közül a tölgyfát, a tűlevelüek sorából pedig a közönséges (jegenye) fenyőt, a luc (fehér) fenyőt, az erdei fenyőt és a vörös fenyőt (1893 PallasLex. CD02) | csikorog a horgony, oldódik a cölöpről a kötél (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 80) | [Az egervári vár felújításakor] a facölöpökre épített, rossz állapotú, megsüllyedt falakat vasbeton cölöpökkel alapozták újra (2000 Srágli Lajos–Vándor László CD36).

2. (nyj) ’háziállat nyakára kötött nagyobb fadarab, amely korlátozza annak mozgását’ ❖ [a komondorra] kell a nehéz cölömp, hogy maradjon a ház körül és ne zalámboljon [= kószáljon], ne kujtorogjon el a mezőkre (1911 Malonyay Dezső CD07).

Ö: akasztó-, beton-.

ÖU: fa~, határ~, kikötő~, sátor~, vas~.

ÖE: ~építészet, ~fal, ~ház, ~kerítés, ~kunyhó, ~palánk, ~sír, ~sor.

Vö. CzF. czolop, czölömp, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. colop, ~

cölömp lásd cölöp
cölöp főnév 3C6
cölep 3B6 (rég v. nyj)
cölömp 3C1 (rég v. nyj)
1.
vastag(abb) szálfából, ill. vas(beton)ból stb. való oszlop (kül. mint vmely építmény földbe levert tartóeleme)
cölöp […]: Czőlepnek, Czőlepet
(1786 Magyar Nyelv)
[az elítélt] lábainál, nyakánál és derekánál fogva a czölöphöz köttetett; ekkor azután a máglya befejeztetvén minden oldalról meggyujtatott
(1863 Lauka Gusztáv)
Nálunk cölöpnek használják a lombos fák közül a tölgyfát, a tűlevelüek sorából pedig a közönséges (jegenye) fenyőt, a luc (fehér) fenyőt, az erdei fenyőt és a vörös fenyőt
(1893 PallasLex.)
csikorog a horgony, oldódik a cölöpről a kötél
(1942 Szentkuthy Miklós)
[Az egervári vár felújításakor] a facölöpökre épített, rossz állapotú, megsüllyedt falakat vasbeton cölöpökkel alapozták újra
(2000 Srágli Lajos–Vándor László)
2. (nyj)
háziállat nyakára kötött nagyobb fadarab, amely korlátozza annak mozgását
[a komondorra] kell a nehéz cölömp, hogy maradjon a ház körül és ne zalámboljon [= kószáljon], ne kujtorogjon el a mezőkre
(1911 Malonyay Dezső)
ÖU: facölöp, határcölöp, kikötőcölöp, sátorcölöp, vascölöp
ÖE: cölöpépítészet, cölöpfal, cölöpház, cölöpkerítés, cölöpkunyhó, cölöppalánk, cölöpsír, cölöpsor
Vö. CzF. czolop, czölömp, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. colop, ~

Beállítások