cupog (2a) l. cuppog

cuppog tn ige 2acubog (nyj) , cupog (rég v. nyj)

1. (tárgyragos határozóval is) ’〈ember, es. állat (szája v. szájával)〉 huzamosan v. ismételten cuppanó hangot ad’ ❖ Tzupogok: […] ore sonitum edo (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 23) | [Az anya] czuppogott a piros szájával s pufók kis poronty feleselt rá vissza csengő nevetéssel (1898 Móra István 8321001, 57) | egy szem cukrot csúsztat a szájába, kicsit cuppog (1979 Kornis Mihály 1082001, 71) | az ólban cuppogtak a malacok a békésen heverő koca emlőin (1986 Nádas Péter 9466003, 227).

1a. ’〈csók〉 huzamosan v. ismételten hangosan cuppan’ ❖ Ajkimon a’ csók hadd czuppogjon (1845 Dalfüzérke C2577, 70) | Mikorra leszállok a lóról, már egy leány a nyakamat öleli, és csókol csakúgy cupog (1901 Gárdonyi Géza C1824, 303) | Cipp-cupp, cuppogtak a csókok (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 156).

2. ’〈folyékony v. sűrű, ragacsos anyag(ba merülve v. abból kiválva vmi)〉 cuppanó hangokat hallat v. idéz elő’ ❖ Tzupogva jöttek a’ lovak a’ sárbann (1792 Kisded szótár C0816, 254) | A gyepes víz folyvást cuppogott a lovak lába alatt (1884 Jókai Mór CD18) | cubog tn. i. ’vízben, pocsolyában járva zajt üt’ (1957 Szegedi szótár C6400, 222) | nyakamnál a ruhámba csurog az eső, a cipőmben cuppog a víz (1997 Kertész Imre² CD41).

2a. ’〈ember v. állat sárban, vízben〉 lépteivel ilyen hangokat keltve megy, halad’ ❖ Az utczán térdig érő sárban egypár hosszuszáru csizmás pór czuppogott (1882 Lauka Gusztáv C2891, 12) | Késő őszre járt, és a nagy sárban lassan cuppogtak a lovak (1907 Krúdy Gyula CD54) | a sáros tájban nehéz ökrök és parasztok cuppogtak (1981 Pomogáts Béla 9536001, 216).

Vö. CzF. czupog, czuppog; ÉrtSz.; TESz. cuppan; ÉKsz.; ÚMTsz.

cupog lásd cuppog
cuppog tárgyatlan ige 2a
cubog 2a (nyj)
cupog 2a (rég v. nyj)
1. (tárgyragos határozóval is)
〈ember, es. állat (szája v. szájával) huzamosan v. ismételten cuppanó hangot ad
Tzupogok: […] ore sonitum edo
(1810 Végtagokra szedett szótár)
[Az anya] czuppogott a piros szájával s pufók kis poronty feleselt rá vissza csengő nevetéssel
(1898 Móra István)
egy szem cukrot csúsztat a szájába, kicsit cuppog
(1979 Kornis Mihály)
az ólban cuppogtak a malacok a békésen heverő koca emlőin
(1986 Nádas Péter)
1a.
〈csók〉 huzamosan v. ismételten hangosan cuppan
Ajkimon a’ csók hadd czuppogjon
(1845 Dalfüzérke)
Mikorra leszállok a lóról, már egy leány a nyakamat öleli, és csókol csakúgy cupog
(1901 Gárdonyi Géza)
Cipp-cupp, cuppogtak a csókok
(1923 Kosztolányi Dezső)
2.
〈folyékony v. sűrű, ragacsos anyag(ba merülve v. abból kiválva vmi) cuppanó hangokat hallat v. idéz elő
Tzupogva jöttek a’ lovak a’ sárbann
(1792 Kisded szótár)
A gyepes víz folyvást cuppogott a lovak lába alatt
(1884 Jókai Mór)
cubog tn.tárgyatlan i.ige ’vízben, pocsolyában járva zajt üt’
(1957 Szegedi szótár)
nyakamnál a ruhámba csurog az eső, a cipőmben cuppog a víz
(1997 Kertész Imre²)
2a.
〈ember v. állat sárban, vízben〉 lépteivel ilyen hangokat keltve megy, halad
Az utczán térdig érő sárban egypár hosszuszáru csizmás pór czuppogott
(1882 Lauka Gusztáv)
Késő őszre járt, és a nagy sárban lassan cuppogtak a lovak
(1907 Krúdy Gyula)
a sáros tájban nehéz ökrök és parasztok cuppogtak
(1981 Pomogáts Béla)
Vö. CzF. czupog, czuppog; ÉrtSz.; TESz. cuppan; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások