csajbókos mn 15A (nyj)

1. ’hóbortos, féleszű, ill. bolondos, bolondozó 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megjelenés〉’ ❖ Csajbókos: (v. habókos) félbolond (1898 A magyar diáknyelv C1419, 36) | Csajbókos, adta le először véleményét a szomszéd koma. – Tisztára meggárgyult (1918 Budapesti Hírlap jún. 2. C4706, 2) | [az asszony] Feladlak urat két cicomás hölgyike s két idegen divaturacs mögött pillantotta meg, gyűrött, pisla s csajbókos ábrázattal (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 208).

2. ’ügyetlen mozgású, esetlen 〈személy〉’ ❖ csajbókos: ügyetlen, görbekarú v. lábú (1886 Magyar Nyelvőr C5952, 383).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csajbókos melléknév 15A (nyj)
1.
hóbortos, féleszű, ill. bolondos, bolondozó 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megjelenés〉
Csajbókos: (v.vagy habókos) félbolond
(1898 A magyar diáknyelv)
Csajbókos, adta le először véleményét a szomszéd koma. – Tisztára meggárgyult
(1918 Budapesti Hírlap jún. 2.)
[az asszony] Feladlak urat két cicomás hölgyike s két idegen divaturacs mögött pillantotta meg, gyűrött, pisla s csajbókos ábrázattal
(1926 Tersánszky Józsi Jenő)
2.
ügyetlen mozgású, esetlen 〈személy〉
csajbókos: ügyetlen, görbekarú v.vagy lábú
(1886 Magyar Nyelvőr)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások