csalét (3A1) l. csalit

csalit fn 3A1csalét (rég) , csarit (rég v. nyj)

1. (rég, ritk) ’alacsony növésű, sűrű bokor’ ❖ Bogyó: … Tsalitton, tsere-bokron term kopáts, buga (1792 Kisded szótár C0816, 22) | A’ félénk nyúl borzadozva rágta a csalléttokat (1814 Fárnyék Dávid C1558, 24).

1a. (/irod) ’ilyen bokrokból, alacsony növésű fákból, es. sásból álló sűrű, kusza növényzet, bozót, ill. az általa benőtt terület, bozótos’ ❖ tsadaj [=] dudva, bozót, … góré, tsalit (1784 Kisded szótár C0815, 85) | [a hordalék] fáknak az ágai közé lerakja az iſzapját a’ Mississipi, és tiz eſztendő alatt tsarittal és náddal eltölti egéſſzen (1809 Varga Márton C4358, 259) | vetés és kaszáló váltogatta egymást berekkel, csalittal (1884 Szász Károly² ford.–Black C3845, 81) | Útról letérni a csalit sűrűje csábít (1963 Illyés Gyula ford.–Paszternak 9274106, 326).

2. (rég, nyj v. irod) ’lehullott, száraz (fa)levelek összessége, rétege’ ❖ Avar, mez, haraſzt, tſalit (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, a5) | Hervad már ligetünk ’s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. […] A’ csermely’ violás völgye nem illatoz, ’S tükrét durva csalét fedi (1804 u. Berzsenyi Dániel 8054062, 74) | nekem mindegy … ha párnás ágyban hálok vagy a kerülő putrijában a csupasz csaliton (1860 Rómer Flóris C3636, 121) | Az ág alja teli volt csalittal … A rőzse, a puskaporos csalit hirtelen lobot vetett (1882 Rákosi Jenő C3584, 145) | Mikor én e csaritot piszkátom e botomme, csak kifordút ám ë szíp feketëfejű vërgányo (1897 Magyar Nyelvőr C5845, 186).

Vö. CzF. ~, csarit; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csalét lásd csalit
csalit főnév 3A1
csalét 3A1 (rég)
csarit 3A1 (rég v. nyj)
1. (rég, ritk)
alacsony növésű, sűrű bokor
Bogyó: … Tsalitton, tsere-bokron term kopáts, buga
(1792 Kisded szótár)
A’ félénk nyúl borzadozva rágta a csalléttokat
(1814 Fárnyék Dávid)
1a. (/irod)
ilyen bokrokból, alacsony növésű fákból, es. sásból álló sűrű, kusza növényzet, bozót, ill. az általa benőtt terület, bozótos
tsadaj [=] dudva, bozót, … góré, tsalit
(1784 Kisded szótár)
[a hordalék] fáknak az ágai közé lerakja az iſzapját a’ Mississipi, és tiz eſztendő alatt tsarittal és náddal eltölti egéſſzen
(1809 Varga Márton)
vetés és kaszáló váltogatta egymást berekkel, csalittal
(1884 Szász Károly² ford.Black)
Útról letérni a csalit sűrűje csábít
(1963 Illyés Gyula ford.Paszternak)
2. (rég, nyj v. irod)
lehullott, száraz (fa)levelek összessége, rétege
Avar, mez, haraſzt, tſalit
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Hervad már ligetünk ’s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. […] A’ csermely’ violás völgye nem illatoz, ’S tükrét durva csalét fedi
(1804 u. Berzsenyi Dániel)
nekem mindegy … ha párnás ágyban hálok vagy a kerülő putrijában a csupasz csaliton
(1860 Rómer Flóris)
Az ág alja teli volt csalittal … A rőzse, a puskaporos csalit hirtelen lobot vetett
(1882 Rákosi Jenő)
Mikor én e csaritot piszkátom e botomme, csak kifordút ám ë szíp feketëfejű vërgányo
(1897 Magyar Nyelvőr)
Vö. CzF. ~, csarit; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások