csámpás mn 15A
1. ’térdben v. bokában (befelé) görbülő 〈láb〉’ ❖ Tsámpás lábú ökör, a’ melly ket felé hányja a’ két hâtúlsó lábát (1794 Magyar nyelvmester C1947, 223) | [Londonban] eredménytelenül próbálták meg [George Gordon Byron] csámpás lábát helyreigazítani (1893 PallasLex. CD02) | [a kis vadkacsa] mozgatja fürgén a csámpás lábacskáit és gurul a füben (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 234) | csámpás, befelé forduló lábfej (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ilyen lábú 〈ember, állat〉’ ❖ Tzibertes [=] horgas lábu, tsámpas (1784 Kisded szótár C0815, 85) | a’ válunál néhány csámpás lovat itattak (1844 Életképek C0101, 738) | Disztelen legény volt az istenadta, … csámpás, görnyedt (1892 Ágai Adolf C0545, 106) | Hát bizony csámpás a kisfiú jegyezte meg az ortopédfőorvos, amikor a röntgenfelvétellel a kezemben visszatértünk az asztala elé (1994 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’(hibás, gacsos láb miatt) nehézkes, botladozó 〈járás, lépés〉’ ❖ A’ képzett Dáma’ járásában […] csámpás ’s nagy lépéseket […] nem sejdíthetni (1815 Pap Ferenc ford.–Wenzel C3417, 140) | Lukács nehéz, csámpás léptekkel jött be az ólból (1912 Móricz Zsigmond C3224, 80) | Hermes, aki eleinte két gacsos lábával csámpásan poroszkált a porban, most könnyedén libegett a levegőben és a lábán a két szárny erőteljesen, fürgén csapkodott (1926 Nagy Endre CD10) | [Chaplin] sétapálcájával, kis bajuszával, kedvesen csámpás járásával tulajdonképpen bohócot formáz (1994 Magyar Hírlap CD09).
1c. ’(ilyen járás miatt) félretaposott v. ferdére kopott 〈(sarkú) lábbeli〉’ ❖ ily öltözetben, ilyen csámpás cipővel […] nem vihetik magukkal [Tibort a szülei] (1884 Reviczky Gyula 8392097, 243) | az avítt kothurnus sarka csámpás (1887 Rudnyánszky Gyula C3649, 169) | Milyen bolondok voltunk, hogy eddig csámpás bocskorba törtük a lábunk (1927 Kassák Lajos 9314009, 59) | egy kicsit csámpás, nyitott felsőrészű, bebújós bokacipő (1997 Soproni Szemle CD52).
2. (irod) ’formájában romlott, ezért esztétikai v. használati értékéből veszített 〈tárgy〉’ ❖ A munka szótlanul folyt a csámpás asztalon (1910 Laczkó Géza CD10) | A fejemre csaptam a kitisztithatatlan csámpás cilindert (1912 Gárdonyi Géza 9173002, 27) | rozoga faalkotmány volt ez a gép […] két csámpásan járó vaskerékkel (1924 Kassák Lajos CD10) | hol fekszik az a csámpás kis kályha (1934 Kassák Lajos CD10) | csámpás lavórokban (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 259).
3. (átv is) ’nehézkes mozgású, ügyetlen(kedő) 〈személy〉’ ❖ Igy fognak járni a helyettesitett csámpás uj rekruta szók (1842 Döbrentei Gábor C1071, XXXIX) | ha három nap mulva vissza nem kerítem [a cifra török kantárokat], mondja szemembe az egész világ, hogy a legcsámpásabb lovas a földön az apám fia volt (1845 Gaal József 8149006, 322) | nem lett abból nagyobb [tánc]mulatság, mert leginkább kőművesekből állt a mulató csoport s azok többnyire csámpások (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 190) | Lássuk, figurás, mit tudsz! Haj, ez a nagy csámpás csetlebotli! (1970 Határ Győző 9227001, 141).
4. (rég) ’elhanyagolt külsejű, ill. haszontalan, mihaszna 〈személy〉’ ❖ mezítláb, éhen, szomjan, el-lankadva, ’s tsámpáson küldték ket a’ Cisálpinai Republikába (1800 Molnár János C0302, 284) | csámpás: haszontalan, mihaszna (1877 Magyar Nyelvőr C5944, 524) | Zsuzsi. Micsa? Hát tolvaj vót? A biz meglehet, mer szörnyü csámpásan nézett ki az istenadta (1880 Balogh Tihamér C0763, 56).
Vö. CzF. ~, csámpásan, csámpáslábu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.