csángó mn és fn 1A  csangó (rég)

I. mn

1. ’a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar 〈népcsoport〉’ ❖ a’ bukovinai, moldvai, csangó magyarság, melly Jászvásárt kivéve, egy maroknyisága mellett sem olvadt el (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Molnár Viktor] 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban (1903 Magyar írók élete CD27) | Az erdélyi táncdialektus a kalotaszegi, a mezőségi, Maros- és Küküllő-vidéki, székely és a különböző csángó népcsoportok […] tánckultúráját foglalja magába (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. ’e népcsoportok vmelyikéhez tartozó, e népcsoportok vmelyikéből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népcsoportok vmelyikéből való 〈eredet, származás〉’ ❖ egyéb Székelyekkel együtt Csángó Magyaroknak hivattatnak (1783 Molnár János C0292, 415) | Ugyan m’ért lennék én szegény Szosz jászloi czango legény, Ninczen é nekem egy bundám, ’Sz hofehér szinö harisnyám? (1810 A magyar irodalmi népiesség 9261002, 224) | csángó küldöttség (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Józseffalva lakosai] közül mintegy 60 család csángó eredetü (1914 RévaiNagyLex. C5707, 53) | Lakatos Demeter csángó költő (2000 Új Könyvek CD29).

2. ’〈E népcsoportok vmelyikével kapcs.〉’

2a. ’e népcsoportok vmelyike által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ Csangó dalok (1846 Népdalok és mondák C2981, 419) | A csángó butorok […] keleti módon stilizált virágalakjaikkal. A virágok közt néha egy-egy madár is énekelget (1894 PallasLex. CD02) | A moldvai csángó táncok (1990 Magyar néprajz CD47) | Az est címe: – Ágrólszakadt madár –, a csángó-himnuszt idézi: „Csángómagyar, csángómagyar mivé lettél, Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve…” (1992 Medgyessy Éva 2020024, 94).

2b. ’e népcsoportok vmelyikéhez való tartozást kifejező, e népcsoportok vmelyikére v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ [A Kalugyerpataka nevű falu] lakosai közt már gyéren lehet a’ chángó selypességet hallani (1838 Gegő Elek 8157002, 30) | Hétfalusi csángó babonák (1895 Magyar írók élete CD27) | a moldvai csángó guruzsmálás [= varázslás]: fiatal lányok próbálták ilyen módon titokban a szeretett legényt maguk felé fordítani (1981 Dömötör Tekla 1039007, 161) | gyimesi csángó lakodalomból (1997 Magyar néprajz CD47).

2c. ’e népcsoportok vmelyikével megeső, történő, ill. e népcsoportok vmelyike körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ [A parlamentben] Irányi indítványát olvasták fel a csángó betelepítésekről (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Munkácsi Bernát] már csángó, votják és vogul tanulmányútjain tanulmányozta e nyelvek, nyelvjárások jövevényszavait is (1981 Kálmán Béla CD30) | Csángó hétköznapok a 17. században (1990 Tóth István György CD17) | A csángók Bákó megyében a lakosság kb. 20%-át teszik ki. Bákó városa maga is csángó alapítású, s a 16-17. században a moldvai katolikusok központja volt (1995 Természet Világa CD50).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar 〈nyelvjárás〉, e nyelvjáráshoz tartozó 〈elem〉, ill. e nyelvjárás elemeit leíró 〈mű〉’ ❖ oláh-csángó szavak, mint csercselye [=] fülönfüggő, kurélye [=] gyöngyfüzér (1880 Munkácsi Bernát C5947, 532) | Mily megbecsülhetetlen forrás lenne nyelvünkre nézve a moldvai csángó nyelvnek vagy a szlavóniai magyarok nyelvének szókincséről egy kimerítő, megközelítőleg teljes szótár (1936 Csűry Bálint 1030002, 20) | csángó szótárt (1942 Ignácz Rózsa 9269004, 114) | a székely és csángó nyelvjárások pl. előszeretettel alkalmaznak kicsinyítő képzőket: patakcsa, gyermekcse (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

4. ’e népcsoportok vmelyike által jelentős arányban lakott, e népcsoportok vmelyikéhez tartozó 〈terület〉’ ❖ a’ lakosok’ czengő dialectusából is rögtön észrevevém, hogy chángó helységben vagyok (1838 Gegő Elek CD30) | a brassómegyei csángó községek (1936 Csűry Bálint 1030002, 21).

5. ’e népcsoportok vmelyikére, annak nyelvére, kultúrájára vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ még mindig a csángó szövetkezet [= szövetkezés, szövetség] alakítása folyt a folyosókon különböző gruppokban. – Ne okoskodjatok annyit – mondja Móricz Pál –, hiszen már nem akarnak idetelepedni (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | [Artur Kannisto] lehetővé tette Wichmann csángó hagyatékának feldolgozását és kiadását (1988 Balassa Iván CD30).

6. (rég, ritk) ’kóborló, vándorló 〈személy, csoport〉’ ❖ az a’ szó Tsángó pedig, ollyan értelemben vétetik mint kóborló, vándorló (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 82) | A mai Bosznia és Herczegovina illyr lakossága, csángó pásztorrá lett (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A bosnyák bánság […] csak oly szórványos elemekre bukkant, melyek már a rómaiak alatt is meghódolt csángó népség számba mentek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’〈(az eredetileg) a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar népcsoportok vmelyikének v. összességének megnevezéseként〉’ ❖ Tsángóknak hívják a’ Mólduvábann született Magyarokat-is (1792 Kisded szótár C0816, 239) | Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet [ti. a feltámadt László királyt]. […] Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó (1853 Arany János 8014056, 205) | [a Tatros völgyében] lakó csángók száma megközeliti a 4000-et (1869 Orbán Balázs CD22) | Viseletök [ti. a Fogaras megye határmenti területén levő tanyacsoportokon élő románoké] a hétfalusi csángókéhoz hasonlit (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az ómagyar verő ’kalapács’ szó ma is magyar mivoltában él a moldvai csángóknál (1936 Csűry Bálint 1030002, 11) | az északi csángók néhány falu öregebbjeit kivéve már román ajkúak (1995 Természet Világa CD50).

1a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’〈a 18. század végén Bukovinába telepített, majd később onnan kitelepített magyar népcsoport, az ún. bukovinai székelyek helytelen, a népcsoport által önelnevezésként nem haszn. megnevezéseként〉’ ❖ Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében (1881 Magyar írók élete CD27) | [Bukovina] lakosságának túlnyomó része román, a betelepedett magyarokat (10.400) csángóknak hívják (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 311) | csángók: […] Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. […] Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést (1977 NéprajziLex. CD47).

1b. ’e népcsoportok vmelyikéhez tartozó személy’ ❖ [vendégszeretetben a románokat] sokkal felülmulják a’ székely származatu telepek […]; ezeket pedig a’ chángók, kik, kivált a’ magyar vándort az útról is behivják hajlékokba, mondván: „Jőjön bé lelkezkém! megebédelem” (1838 Gegő Elek 8157003, 51) | A csángók szép szálas termetüek (1869 Orbán Balázs CD22) | a brassómegyei csángók és háromszéki székelyek, akikkel tele volt a vonat, nem mertek magyarul beszélni (1936 Veres Péter 9771027, 268) | Nagy sikerű akció volt II. János Pál pápa 1991-es látogatására 1000 csángó Magyarországra hozatala (1995 Természet Világa CD50).

2. ’e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar nyelvjárás’ ❖ [a beszélt magyar nyelv] azonos az európai magyarral, mint ahogy azonos a székely, a csángó; csupán a kiejtésben van valami idegenszerű (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A moldvai csángóban számos olyan szó él, mely a többi magyarság nyelvéből nagyon régen kiveszett (1936 Csűry Bálint 1030002, 11) | Az északi csángóban az s helyett gyakran sz hangzik („sziszegés”: maszt ’most’, eszmit ’ismét’) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

ÖE: ~kérdés.

Vö. CzF. csangó¹, csangó² · csángó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.