abroncsos mn 15A2 abrincsos (rég v. nyj)
1. ’vas- v. fapánttal, -karikával összetartott, körülfogott 〈hordó, kád stb.〉’ ❖ A’ puska por pedig vasból készíttetett abrantsos hordokba vólt töltve (1798 Magyar Kurír C0333, 276) | kivette nagy abrincsos ládájából hegedűjét (1882 Tolnai Lajos C4199, 25) | abroncsos edény (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | abroncsos dézsákban (1969 Domahidy András 1036004, 39).
2. ’(gyűrűszerű) vázra feszített, ilyen vázzal merevített, ill. ilyennel rendelkező’ ❖ Gyékényes, abroncsos alföldi szekér (1877 Arany János C0647, 174) | A [sokác] lányok haja elől tenyérnyire föl van kunkorítva, hátúl pedig kéttenyérnyi széles sűrű fonattá kötve; ezt az asszonyok abroncsos főkötő (ubradacs) alá szorítják, melyet sohasem tesznek le (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az Al-Dunáról ismert abroncsos háló, a Tiszafüred környéki ráfosháló; ráfra, abroncsra bő hálót szerelnek, s a vetőhalászat eszközeihez hasonlóan dobják el az eszközt, hogy a sekély vízben leborítsák a halat, majd kézzel megfogják (1982 NéprajziLex. CD47).
2a. ’rugalmas karikával kifeszített 〈női ruhadarab, kül. szoknya〉’ ❖ Az abrontsos szoknyák sok helyt bé foglalnak (1787 Orczy Lőrinc C3358, 101) | a szétterülő abroncsos viganó (1857 Jókai Mór CD18) | abroncsos ruhában (1858 Szendrey Júlia ford.–Andersen 8440013, 50) | nálunk az Eugenia császárné által divatba hozott abroncsos szoknya, a régi fardagály vagy verdigály terjedt el krinolin néven (1900 Nagy Géza CD20) | az alsót láttatni engedő abroncsos krinolin (1997 Magyar néprajz CD47).
3. ’abroncsszerű, abroncshoz hasonló’ ❖ A fák kérgének szine (nyirfáé fehér), lehasadozása (cseresznyefáé abroncsos) v. repedezése (tölgyé, körtefáé cserepes) is említést érdemel (1894 PallasLex. CD02) | már láthatta a szép vállakon és mellen keresztül a háromszögű lapockákat és a bordák abroncsos skatulyáját (1913 Babits Mihály CD10) • abroncsos korona ’abroncskorona’ ❖ a pápai camelaucumhoz [ti. a négyszögű föveghez] a XI. század folyamán az abroncsos korona is hozzátársul (1936 Váczy Péter CD42).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. abroncs; ÉKsz.; SzT. ~, abroncsosan; ÚMTsz.