csapos mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’folyadék kieresztését lehetővé tevő csappal ellátott 〈tárgy〉’ ❖ Egyenesen a’ fenéken felyül egy lyúk furatik, mellybe valami fa-tsap, avagy, a’ mi még jobb, valami ki-furt kemény tsapos fa-tsö igazittatik (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel C3566, 24) | a’ szaladdal [= csíráztatott, majd megaszalt gabonával] együtt felforraltatott víz a’ tsapos kádon eresztetik keresztűl (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315016, 259) | – Még egy hordó bort kell csapra ütni. (Meglátja a csapos hordót.) Már készen van? (1874 Tóth Ede 8486001, 16) | Lavatorium a. m. mosdótál, amelyet a sekrestyében […] a falra akasztanak föléje alkalmazott csapos víztartóval (1915 RévaiNagyLex. C5708, 544) | Az utcában van még két csapos kút, amiből soha nem jön víz (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’csappal ellátott, ill. csappal illeszkedő részekből összeállított 〈tárgy〉’ ❖ [a háznak] téglaburkolattal védett csapos padolatja van (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Egyes műfogakat, ha ép és egészséges foggyök van jelen ugy legcélszerübb csap segélyével ezen foggyökbe erősíteni be; ezt csapos műfogaknak nevezzük (1894 PallasLex. CD02) | A pitarajtó alján lévő gerenda: küszök; ebbe van beácsolva a két függőleges csapos fa, ajtófél (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | 6–12 m hosszú, csapos fagerenda-födém (1984 Molnár László CD52).

3. (Ipar) ’alkatrészek összeillesztéséhez haszn., fából v. fémből készült csap(ok) által létrejövő 〈kötés〉’ ❖ [az ún.] alányergelés rendesen fogazással v. csapos kötéssel történik és a nyeregfa csavarokkal erősen a gerendához, esetleg a ducokhoz lesz szorítva (1893 PallasLex. CD02) | A házi készítésű fúvóka hossza 5–8 mm, és csaposan beleillesztik a tülöktest végébe (1982 NéprajziLex. CD47) | [egy egyszerű deszkaasztal] elkészítése nem igényel különösebb asztalosipari szakismereteket, nem szükségesek hozzá bonyolult, csapos kötések, ragasztások, minden eleme facsavarral összeszerelhető (1998 Lakáskultúra CD39).

4. (Vad) ’egyágú aganccsal rendelkező, egyéves 〈hím szarvas〉’ ❖ [a sógorom] huzott le golyóval egy bakot, melyet óriás agancsa után a sűrűben csapos szarvasnak nézve, már csaknem elbocsátott (1891 Hanvay Zoltán C2022, 47) | Az agancs elágazodása szerint megkülönböztetünk: hatos, villás, és csapos bakot (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 48).

5. (Szőlő v. Mezőg) ’meghatározott számú rügyet meghagyó 〈metszés〉’ ❖ a csapos, vagy, mint még szintén nevezik, csonkos metszésről azt képzelték, hogy a törzset megvédi a redvesedéstől (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 312) | [a] csaposmetszést nem mellőzhetjük általában, mert előfordul az az eset, hogy a csapnak két rügye közül, csak a felső hajt ki, az alsó azonban – mint ez kivánatos volna – nem hajt ki (1899 Borászati Lapok 8607001, 397) | Az ollók használata szükségszerűen befolyásolta a metszésmódot is: a kopaszra metszést felváltotta a csapos metszés (1982 NéprajziLex. CD47).

II. fn 4A

1. ’〈söntésben:〉 az italokat kimérő alkalmazott’ ❖ [adakoztak:] Homoki Antal szabómester […], Deutsch Fülöp csapos (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Én a bányainspektor kertésze lettem, Soma pedig a Munkáskör korcsmájában csapos (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 5) | [a söntésben] sorba kellett állnia. Óráknak tetsző idő múlva ért oda a csaposhoz, és nyújtotta át két korsó sörre a blokkot (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 43).

2. (Vad) ’〈egyéves hím szarvas megnevezéseként〉’ ❖ A bikaborjunak első évben hegyes agancsa nől s csaposnak hivják, másodfüben agancsa kétágu, ekkor villás a neve (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Csapos, az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak egy-egy ág képezi (1893 PallasLex. CD02) | A tél folyamán a bugából 6–10 cm. hosszú gyér gyöngykoszorus csapok képződnek, mikor is a baknak „csapos” a neve (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 48).

ÖE: ~fiú, ~lány, ~leány, ~nő.

Vö. CzF. csapos¹, csapos², csaposan; ÉrtSz.; TESz. csap²; ÉKsz.; SzT. ~, csaposkád; ÚMTsz. csapos¹, csapos², csapos³, csaposan

csapos melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
folyadék kieresztését lehetővé tevő csappal ellátott 〈tárgy〉
Egyenesen a’ fenéken felyül egy lyúk furatik, mellybe valami fa-tsap, avagy, a’ mi még jobb, valami ki-furt kemény tsapos fa-tsö igazittatik
(1780 Rácz Sámuel ford.Haeckel)
a’ szaladdal [= csíráztatott, majd megaszalt gabonával] együtt felforraltatott víz a’ tsapos kádon eresztetik keresztűl
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
– Még egy hordó bort kell csapra ütni. (Meglátja a csapos hordót.) Már készen van?
(1874 Tóth Ede)
Lavatorium a. m.annyi mint mosdótál, amelyet a sekrestyében […] a falra akasztanak föléje alkalmazott csapos víztartóval
(1915 RévaiNagyLex.)
Az utcában van még két csapos kút, amiből soha nem jön víz
(1995 Magyar Hírlap)
2.
csappal ellátott, ill. csappal illeszkedő részekből összeállított 〈tárgy〉
[a háznak] téglaburkolattal védett csapos padolatja van
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Egyes műfogakat, ha ép és egészséges foggyök van jelen ugy legcélszerübb csap segélyével ezen foggyökbe erősíteni be; ezt csapos műfogaknak nevezzük
(1894 PallasLex.)
A pitarajtó alján lévő gerenda: küszök; ebbe van beácsolva a két függőleges csapos fa, ajtófél
(1916 e. Malonyay Dezső)
6–12 m hosszú, csapos fagerenda-födém
(1984 Molnár László)
3. (Ipar)
alkatrészek összeillesztéséhez haszn., fából v. fémből készült csap(ok) által létrejövő 〈kötés〉
[az ún.] alányergelés rendesen fogazással v.vagy csapos kötéssel történik és a nyeregfa csavarokkal erősen a gerendához, esetleg a ducokhoz lesz szorítva
(1893 PallasLex.)
A házi készítésű fúvóka hossza 5–8 mmmilliméter, és csaposan beleillesztik a tülöktest végébe
(1982 NéprajziLex.)
[egy egyszerű deszkaasztal] elkészítése nem igényel különösebb asztalosipari szakismereteket, nem szükségesek hozzá bonyolult, csapos kötések, ragasztások, minden eleme facsavarral összeszerelhető
(1998 Lakáskultúra)
4. (Vad)
egyágú aganccsal rendelkező, egyéves 〈hím szarvas〉
[a sógorom] huzott le golyóval egy bakot, melyet óriás agancsa után a sűrűben csapos szarvasnak nézve, már csaknem elbocsátott
(1891 Hanvay Zoltán)
Az agancs elágazodása szerint megkülönböztetünk: hatos, villás, és csapos bakot
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
5. (Szőlő v. Mezőg)
meghatározott számú rügyet meghagyó 〈metszés〉
a csapos, vagy, mint még szintén nevezik, csonkos metszésről azt képzelték, hogy a törzset megvédi a redvesedéstől
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
[a] csaposmetszést nem mellőzhetjük általában, mert előfordul az az eset, hogy a csapnak két rügye közül, csak a felső hajt ki, az alsó azonban – mint ez kivánatos volna – nem hajt ki
(1899 Borászati Lapok)
Az ollók használata szükségszerűen befolyásolta a metszésmódot is: a kopaszra metszést felváltotta a csapos metszés
(1982 NéprajziLex.)
II. főnév 4A
1.
〈söntésben:〉 az italokat kimérő alkalmazott
[adakoztak:] Homoki Antal szabómester […], Deutsch Fülöp csapos
(1860 Vasárnapi Újság)
Én a bányainspektor kertésze lettem, Soma pedig a Munkáskör korcsmájában csapos
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
[a söntésben] sorba kellett állnia. Óráknak tetsző idő múlva ért oda a csaposhoz, és nyújtotta át két korsó sörre a blokkot
(1979 Hajnóczy Péter)
2. (Vad)
〈egyéves hím szarvas megnevezéseként〉
A bikaborjunak első évben hegyes agancsa nől s csaposnak hivják, másodfüben agancsa kétágu, ekkor villás a neve
(1858 Vasárnapi Újság)
Csapos, az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak egy-egy ág képezi
(1893 PallasLex.)
A tél folyamán a bugából 6–10 cm.centiméter hosszú gyér gyöngykoszorus csapok képződnek, mikor is a baknak „csapos” a neve
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
ÖE: csaposfiú, csaposlány, csaposleány, csaposnő
Vö. CzF. csapos¹, csapos², csaposan; ÉrtSz.; TESz. csap²; ÉKsz.; SzT. ~, csaposkád; ÚMTsz. csapos¹, csapos², csapos³, csaposan

Beállítások