császári mn és fn 

I. mn 18A

1. ’császárhoz tartozó, a császárt v. az irányítása alatt álló birodalom hatalmát jelképező, ill. a császár birtokában levő 〈dolog〉’ ❖ ſzentelt tsáſzári tronuſsáról (1782 Kónyi János ford. 7190031, 4) | a’ nékem adatott Tsászári hatalommal […] Szentegyházot fogom óltalmazni (1787 Magyar Kurír C0312, 125) | A’ Császári páltzának fejét ékesíti [a gyémánt] (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 210) | gyalog alabárdosok hosszú két sora közt középen jött lassan, méltóságosan a császári hintó! (1913 Laczkó Géza CD10) | a szenátus s a nép döntse el, kit illet meg a császári bíbor, s ti, kik véreteket hullajtottátok Rómáért, méltán hallassátok szavatokat (1965 Kovai Lőrinc 9361001, 468) | III. Leó pápa „isteni sugallatra” a császári koronát 800 karácsonyán a Rómában tartózkodó Nagy Károly fejére helyezte (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 110).

1a. ’monarchiában, kül. császárságban uralkodói méltósággal felruházott 〈személy〉, ill. a császár uralkodó voltát, hatalmát, rangját jelölő v. általa haszn., őt megillető 〈cím, titulus〉’ ❖ a’ Tsáſzári méltóságra el-jegyzetvén (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141005, 273) | A’ mindenható ’s legtökélyesb isteni gondviselés, végetlen irgalmában rám árasztva malasztját, császári személyemet az ozmán császárság dicső örököseinek egyikévé tevé (1843 Pesti Hírlap CD61) | a tiszaszabályozásra is most a magas kormány Ő császári Felsége rendeletére 15 millió pengő forintnyi kölcsönpénzt ad, mit Magyarország nagy köszönettel fogad (1858 Táncsics Mihály 8463002, 86) | ő császári királyi apostoli felsége az én személyemet bízta meg e nemes vármegye vezetésével (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 138) | Zsigmond, aki a legkisebb jogcímet is nagyon ügyesen tudta diplomáciájánál érdekei érvényesítése céljából felhasználni, alaposan kiaknázta a német királyi, illetve a császári cím birtoklásában rejlő lehetőségeket (1998 Csernus Sándor István CD58).

1b. (tulajdonnév részeként is) ’ezzel a címmel felruházott 〈intézmény〉’ ❖ A’ Német-Birodalomhoz tartozó Lttichi (Leodiumi) Hertzegségben Tsáſzári F Posta (1794 Magyar Hírmondó 7444100, 95) | Férjem a császári operaszínház első baritonistája (1863 Jókai Mór CD18) | A nyilvános könyvtárak közt az első helyen áll a császári közkönyvtár (1910 Délmagyarország 2103001, 11) | Ekkor jött Gyagilev, maga is a régi császári balett egyik vezető egyénisége, ízig-végig alapos tánci kultúrájával, de friss erőkkel és friss művészi programmal (1930 Rabinovszky Máriusz CD10) | 6 000 ft-ot adományozott a császári természettudományi akadémiának (1965 Házi Jenő CD52) | Az ünnepi előadáson megjelent nagyszámú közönség sorai között jelen voltak az osztrák–magyar nagykövetség és főkonzulátus tagjai, a Császári Ottomán Múzeum munkatársai (1995 Tóth Gábor CD58).

1c. ’császár rokonságához, ill. az uralkodóházhoz tartozó 〈személy v. személyek köre〉’ ❖ A Nagy-Fejedelem két Fiainak múlt Kis-Aſzſzony havábann a himl óltatott-bé. Azért nem vélhetni, hogy  Csáſzári Felſſégek, úgy mint a Nagy-Fejedelem és Fejedelem Aſzſzony elbb, hogy ſem az ifjú Nagy-Fejedelmek ki-épléndenek, az az Mind-Szent havának eltte, Pétersburgból Bétsi útazásokra meg-indúljanak (1781 Magyar Hírmondó 7444021, 583) | az egész Tsászári Háznak egésségéért több tokai boros poharak kiürültek (1807 Hazai Tudósítások C0188, 337) | Felnyitja Pallász temploma’ rejtekit Tsászári Hertzeg néked (1819 Vályi Nagy Ferenc C4348, 271) | a császári család (1881 Kossuth Lajos 8250003, 206) | A pápa megáldja a császári párt (1940 Háy Gyula 9232002, 66) | a császári rokon (1995 Radó Bálint CD58).

1d. ’császár által kinevezett, őt (és birodalmát) képviselő, ill. a császár szolgálatában álló v. kíséretéhez tartozó 〈személy〉’ ❖ a Burgus Király, nem tudni, mi okra nézve, az  tartományinak látogatását a Tsáſzári Királyi Katona Tiſzteknek meg-tíltotta (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 304) | „Kitől hallád ezt”? „Kurieftől” – egy császári komornyiktól – lőn a’ felelet (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 132) | Reininger császári követ a török táborból tudtára adá seregeinknek, hogy az ellenség száma csak távolról látszik nagynak, egyébiránt csak 30,000 emberből áll (1847 Vasvári Pál 8515006, 78) | Berger soha sem mulasztja el nevéhez illeszteni a „koszorús költő” (Poeta Laureatum), vagy a mi még különösebben hangzik: „császári költő” (Poeta Caesarem) czímét, melyet külföldiek gyakran, de hazánkfiai csak ritkán tudtak elnyerni (1873 Fraknói Vilmos CD57) | [Görgőn] legkevésbé fogják keresni a császári fogdmegek (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3107, 80) | Ami terv létrejött, azt el is árulták az udvarnak vagy az udvar embereinek: előbb Iványi Fekete László mondja el, amit tud, az új esztergomi érseknek, régi császári diplomatának, Szelepcsényi Györgynek (1928 Szekfű Gyula CD42).

1e. ’császártól eredő, tőle származó, ill. a személyével kapcs., rá jellemző 〈dolog, esemény, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Tsáſzári Parantsolatok (1785 Magyar Hírmondó 7444065, 292) | Csáſzári koronázás (1789 Andrád Sámuel ford. 7008007, 150) | a császári ebédre meghívott követ (1866 Tanárky Gyula 8460004, 339) | A bűnös, hervadt asszonyt császári kegyelem szabadította ki a börtönből (1906 Ady Endre 9003029, 109) | a magyar végvárakra fordított birodalmi és császári segély fontosabb mint a középkorias, izgága Erdély magyarsága (1939 Németh László² 9485032, 74) | császári rendelet (1978 R. Várkonyi Ágnes 9755001, 148) | Magyarország volt a háttere Zsigmond császári tekintélyének (1995 Engel Pál CD17) | római császári pompát (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’császár fennhatósága alatt levő 〈terület〉, ill. olyan 〈birodalom, ország stb.〉, amelynek császárság az államformája’ ❖ Tsáſzári-Királyi városok (1780 Magyar Hírmondó 7444004, 284) | [Ausztria kapja] mind azon fldet, melly a’ Tsáſzári örökös Tartományok, az Adriai tenger, ’s az Ets között fekſzik (1808 Farkas Ferenc ford. C1696, 105) | az austriai császári birodalomban (1850 Kolozsvári Lap 8645001, 65) | A császári Rómában eleinte voltak népgyűlések is; de soha sem emelkedtek uralomra (1878 Salamon Ferenc 8402012, 348) | II. Lipót halálakor a francia forradalom már hatalmasan izzott s a forradalmi hirek roppant hatással voltak a császári városra (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 9) | Bécs azt ajánlotta, hogy Abruzzón át, Romagna átvágásával, Velence érintésével jöjjenek császári területre (1992 Hiller István¹ CD17).

2a. ’császár uralkodásának módjára, ill. császárságra mint államformára jellemző’ ❖ mert ha a’ császári despotismus idején elkerülhetlen volt is, az ország minden erejét egy kézben ’s helyen központosítni, most a’ tartományok növekedő gazdagsága ’s a’ hosszasb béke szükségkép szakadást idéz elő (1841 Pesti Hírlap CD61) | a császári rendszert védi (1872 Toldy István 8482010, 141) | mire a karlovici békét megkötötték, a széttört pogány iga helyett a császári önkényuralom jármát erőszakolták Szt. István királyságára (1896 PallasLex. CD02) | császári világpolitika (1944 Szabó Lőrinc 9629170, 157) | 1815–1848 a stagnálás ideje, 1848–1849 a nagy belső háborúé, 1850–1859 közt a császári abszolutizmus következik (1992 Zachar József 2012009, 199).

2b. ’császárság által létrehozott, fenntartott v. működtetett 〈intézmény v. testület〉’ ❖ A’ Tsászári Hadi Tanács […] Feje  Tsászári F Herczegsége Károly f f Vezér (1807 Hazai Tudósítások C0188, 219) | a császári rendőrség az egész birodalomban eltiltotta [Kossuth Lajos művének terjesztését] (1852 Szemere Bertalan 8437003, 168) | Medzsije (Medjide vagy Medzsidje)-rend: 1851 augusztusában alapított törökországi érdemrend polgárok és mohamedán törvénytudók részére, a császári kormány hivatalos ügyeinek végzése körül szerzett érdemekért (1856 Kiss József² 2012013, 186) | Augusztus másodika reggelén a császári sereg elővédje is bevonult Szegedre (1858 e. Mészáros Lázár 8307004, 343) | Czuczor Gergely, első nagy szótárunk szerkesztője, egy ágrólszakadt földmíves fia, akit halálra ítéltek, mert a népért és a nyelvéért szállt síkra, aztán kegyelmet kapott és hat évig ülte a császári börtönöket (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 84) | [Vajda Jánost] a császári törvényszék 1863. október 21-én egy májusban elkövetett sajtóvétség miatt elítélte (1984 Bényei József 1016015, 133).

2c. ’az az 〈időszak〉, amelyet császár uralkodása, ill. császárság mint államforma jellemez’ ❖ Ez egész állapot egy szindarab. A császári kor annak dicsősége nélkül (1852 Szemere Bertalan 8437003, 158) | a késő császári korszakig folyton bővült és gazdagodott: a közjog (1885 Pulszky Ágost 8380001, 56) | Schäyenheim-Elkburg Klementina hercegnő. Minden szélsőségestől irtózik, a császári világ eszményeinek zárkózott és csöndes ápolgatója (1948 Pándi Pál 2052033, 109) | A későbbi császári korokban már a provinciákban is találhatók voltak fürdők, így köztük hazánkban is (1996 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 1A3 (tbsz-ban, hat ne-vel) (Tört is)

’a Habsburg császár szolgálatában álló katonai alakulat’ ❖ [Gvasztallát] Mária Terésia foglalta el, az utánn a’ Parmai Hertzegnek engedte által, a’ ki mái napig is tsendesen bírja. Ugyan ezen Váras mellett a’ Frantzok 1734-dikben gyzedelmeskedtek a’ Tsáſzáriakon (1793 Sándor István 7287018, 125) | A’ császáriak az aradi várból lövöldöznek ránk, mi pedig az aradi várba lövöldözünk rájuk (1848 Életképek C0107, 701) | [Thököly Imre] Füleket is visszafoglalta a császáriaktól (1910 Móricz Zsigmond C3212, 33) | [Gábor Áron] neve és alakja jelzi azt a roppant erőfeszítést, azt a bátor lobbanást, amely Bem seregének megérkezése előtt, a császáriaktól megszállott Közép-Erdélyben az önvédelemre felkelt Háromszék megyét a szabadság szigetévé tette (1972 Beke György 9037001, 126).

Sz: császárias.

Vö. CzF. császári¹; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.