császárság fn 3A8

1. ’vkinek császár volta, ill. a császár címe, méltósága’ ❖ [Herculiust] Tsászárságra emelé (1783 Magyar Könyvház C0290, 272) | [Ducas Mihály] 1071-diktl fogva 1078-dik eſztendig viselte a’ Nap-keleti Birodalomban a’ Csáſzárságot (1791 Weszprémi István 7448018, 238) | a’ mi Fejedelmünk […] a’ Római Császárságról [lemondott] (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 242) | A császárság az Isten kegyelméből való hatalom (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 90) | újabb alkuk és hadakozás nélkül ráhágott az első lépcsőfokra mint elismert választófejedelem, s onnan felfelé, ki tudja, eljuthat a császárságig. Mathias Rex. Mathias Imperator. A második cím az igazi, méltó a római Corvinusok vér szerint ivadékához (1983 Cs. Szabó László 9093002, 169).

2. ’a mindenkori császári uralom mint államforma, ill. annak időszaka’ ❖ Vespasianus’ Tsászárságában, a’ mikor Plinius maga-is élt (1789 Mátyus István C3070, 295) | Minden tartomány, mellynek lakosai bizonyos törvények által alapított polgári egyesületbe léptek, közös fő igazgatás alatt, Statusnak neveztetik, ’s czímjére avagy polgári alkotmányjára nézve császárság, királyság, főherczegség […] vagy szabad köztársaság a’ neve (1831 Zádor Elek 8532001, 24) | A köztársasági kor szigorubb erkölcseinek ily kötelességre nem volt szüksége, mig a császárság lazább ethikája ugyanazon a téren a jogi kényszerhez folyamodott (1907 Vámbéry Rusztem 9752001, 125) | Ha a cél Franciaország nagysága volt, akkor ezt a célt el lehetett volna érni a forradalom és a császárság nélkül (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418008, 714) | [Franciaországban] a második fejlődési hullám, egy évszázadot fog át, s a II. Császárságig tartott. De ez nemcsak fejlődés volt: a parasztok növekvő kizsákmányolását is jelentette (1976 Valóság ford. 2056020, 122).

3. (tulajdonnév részeként is) ’monarchikus berendezkedésű birodalom (vmely része)’ ❖ [Nagy Károly] nem vérontással állította-é fel a császárságot, melyet a vad népek szüntelen szaggattak? (1779 Bessenyei György¹ C1083, 36) | Európa három Csáſzárságra avagy Birodalomra, 13 Orſzágra, 8 Respublikára avagy közönséges tarsaságra, 2 Eggyházi birodalomra, és sok eggyházi ’s világi hertzegségekre, grófságokra, és ſzabad városokra oſztattatik fel. I. A’ Csáſzárságok a’ Német, vagy Római Német, az Oroſz, és Török Csáſzárságok (1794 Decsy Sámuel 7442002, 34) | Az austriai császárság középpontját Magyarországban, és pedig Pest körűl kell keresni, mi a földképnek (mappa geographica) megtekíntéséből bebizonyúl (1847 Ramóczy Valerián 8388003, 116) | A latinellenes görög császárság helyén a nyugateurópai latinok új államot, a latin császárságot alapították, s a velenceiek Konstantinápoly és a császárság területének és Konstantinápoly vámjövedelmének háromnyolcad részét maguknak foglalták le (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 25) | [Felczak] I. (Nagy) Lajos közös uralkodását illetően vitába száll Hóman Bálinttal, aki az unió utáni Magyar Királyságot „erőben és jelentőségben” „a Német-Római Császársággal és a Francia Királysággal” veti össze (1974 Kovács István 2049048, 96).

ÖU: világ~.

Sz: császársági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. császár; ÉKsz.; ÚMTsz.

császárság főnév 3A8
1.
vkinek császár volta, ill. a császár címe, méltósága
[Herculiust] Tsászárságra emelé
(1783 Magyar Könyvház)
[Ducas Mihály] 1071-diktl fogva 1078-dik eſztendig viselte a’ Nap-keleti Birodalomban a’ Csáſzárságot
(1791 Weszprémi István)
a’ mi Fejedelmünk […] a’ Római Császárságról [lemondott]
(1809 Kazinczy Ferenc)
A császárság az Isten kegyelméből való hatalom
(1904 Herczeg Ferenc)
újabb alkuk és hadakozás nélkül ráhágott az első lépcsőfokra mint elismert választófejedelem, s onnan felfelé, ki tudja, eljuthat a császárságig. Mathias Rex. Mathias Imperator. A második cím az igazi, méltó a római Corvinusok vér szerint ivadékához
(1983 Cs. Szabó László)
2.
a mindenkori császári uralom mint államforma, ill. annak időszaka
Vespasianus’ Tsászárságában, a’ mikor Plinius maga-is élt
(1789 Mátyus István)
Minden tartomány, mellynek lakosai bizonyos törvények által alapított polgári egyesületbe léptek, közös fő igazgatás alatt, Statusnak neveztetik, ’s czímjére avagy polgári alkotmányjára nézve császárság, királyság, főherczegség […] vagy szabad köztársaság a’ neve
(1831 Zádor Elek)
A köztársasági kor szigorubb erkölcseinek ily kötelességre nem volt szüksége, mig a császárság lazább ethikája ugyanazon a téren a jogi kényszerhez folyamodott
(1907 Vámbéry Rusztem)
Ha a cél Franciaország nagysága volt, akkor ezt a célt el lehetett volna érni a forradalom és a császárság nélkül
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
[Franciaországban] a második fejlődési hullám, egy évszázadot fog át, s a II. Császárságig tartott. De ez nemcsak fejlődés volt: a parasztok növekvő kizsákmányolását is jelentette
(1976 Valóság ford.)
3. (tulajdonnév részeként is)
monarchikus berendezkedésű birodalom (vmely része)
[Nagy Károly] nem vérontással állította-é fel a császárságot, melyet a vad népek szüntelen szaggattak?
(1779 Bessenyei György¹)
Európa három Csáſzárságra avagy Birodalomra, 13 Orſzágra, 8 Respublikára avagy közönséges tarsaságra, 2 Eggyházi birodalomra, és sok eggyházi ’s világi hertzegségekre, grófságokra, és ſzabad városokra oſztattatik fel. I. A’ Csáſzárságok a’ Német, vagy Római Német, az Oroſz, és Török Csáſzárságok
(1794 Decsy Sámuel)
Az austriai császárság középpontját Magyarországban, és pedig Pest körűl kell keresni, mi a földképnek (mappa geographica) megtekíntéséből bebizonyúl
(1847 Ramóczy Valerián)
A latinellenes görög császárság helyén a nyugateurópai latinok új államot, a latin császárságot alapították, s a velenceiek Konstantinápoly és a császárság területének és Konstantinápoly vámjövedelmének háromnyolcad részét maguknak foglalták le
(1906 Domanovszky Sándor)
[Felczak] I. (Nagy) Lajos közös uralkodását illetően vitába száll Hóman Bálinttal, aki az unió utáni Magyar Királyságot „erőben és jelentőségben” „a Német-Római Császársággal és a Francia Királysággal” veti össze
(1974 Kovács István)
ÖU: világcsászárság
Sz: császársági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. császár; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások