alábbhagy ige 2a4
1. tn ’〈vmely (természeti) jelenség ereje〉 csökken’ ❖ Negyedik nap táján […] valamit alább hágy a’ hideg lelés (1785 Báti János ford.–Rosenstein C0880, 10) | Az egyenlítő alatt legsóſſabbaknak mondatnak a’ tengerek, de itt ſem mindenütt egyformán, a’ föld ſarkai felé pedig érezhetőképpen alább hagynak (1809 Varga Márton 8510005, 142) | Reggelre alább hagyott a láz (1852 Jókai Mór C2241, 61) | Az eső alábbhagyott (1926 Babits Mihály 9014127, 92) | a járvány csakugyan alább hagyott (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 75) | Kopácsolás alábbhagy, halk sustorgás, zúgás (1968 Göncz Árpád 1059001, 141).
1a. ’〈lelki, szellemi tevékenység〉 mérséklődik, enyhül, lankad’ ❖ Alább hagyott ezzel Telemak’ kéſzsége (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 208) | A lélek kínos vergődése alább hágy (1894 Rodiczky Jenő C3633, 38) | feszült figyelmük kissé alábbhagyott (1956 Réz Ádám ford.–Cooper 9567001, 48).
2. tn alábbhagy vmivel ’kevésbé, enyhébb mértékben csinál, tesz vmit’ ❖ majd ismét alább hagy hatalmas indulathangjával (1843 Vahot Imre C3367, 15) | Csak egyre kérlek, barátom, hagyj alább az itallal… (1846 Petőfi Sándor 8366446, 68) | Mióta Jókai mint szónok és hírlapíró élénkebb részt vesz a politikai küzdelemben, kissé alábbhagyni látszott szépirodalmi tevékenységével (1869 Gyulai Pál 8173010, 368) | magok az ifju Venczel tanácsosai is alább hagytak a Károly-pártiak elleni erőszakos eljárásukkal (1885 Salamon Ferenc 8402014, 287) | Lassan kezdtek az urak alábbhagyni a röhejjel (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 151).
2a. alábbhagy vmiben (rég) ’ua.’ ❖ Magok a Hollándusok már alább hagytak a hadi készletekbenn (1781 Magyar Hírmondó C0269, 176) | Ha eszedbe jutna, mit csinált apád, mikor tégedet nemzett, alább hagynál a’ kevélységben (1846 Bölcsesség gyöngyei ford. 8241001, 143).
2b. alábbhagy vmin (rég) ’ua.’ ❖ a Hollándusok már alább hagytak a hadi készületekbenn (1781 Magyar Hírmondó C0269, 176) | [A méhek] ha a’ tenyészésen alább nem hagynának […] akkor kevés Tziprust, eb-téj-kórót borban meg-fzik, s’ avval gyengén meg-párolják, el-felejtik a’ fiasítást, mézeléshez fognak (1782 Veszelszki Antal C4462, 40).
2c. alábbhagy vmiből (rég) ’enged vmiből, kevésbé ragaszkodik vmihez’ ❖ alább hagyott nagy hevébül (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 202) | Alább hagyott a’ tzifraságból (1794 Magyar nyelvmester C1947, 200) | Ezen nevelési elvből csak [kivételesen] hagyott alább (1860 Szathmáry Károly C3872, 54).
3. ts (rég) ’csökkent, mérsékel vmit’ ❖ Azokkal-is, a mellyeket a Hollándusoktól kívántanak [az angolok], semmit alább hagyni nem akarnak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 280) | köz nép ſok helyeken a föld mívelésnek nagy hátra maradására a marha tartást alább hagyja (1782 Magyar Hírmondó 7444026, 404).
3a. ts (tárgy n. is) (rég) ’〈hangos beszédet, vitát〉 csendesebben, szelídebb hangon folytat’ ❖ Bezzeg alábbhagyta mostan (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 7) | ha alább hagyom a kiabálást, azt azért teszem, hogy a cselédek ne hallják (1880 e. Csepreghy Ferenc C1285, 53) | Laci bátyám alább hagyta. Fújt. Kifújta dühének egy részét (1939 Móricz Zsigmond C5087, 167).
3b. tn (rég, irod) ’beszédet, hangot lehalkít, visszafog’ ❖ (Kis bosszúsággal) Talán bizony! – De meg-álly tsak Leányom! (Alább hágy.) (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl C3745, 112) | Hagyj alább kedves Izabellám! és halljad (1824 Láng Ádám János ford.–Castelli 8265001, 14) | [korábban a menyecske] a szobában is hangosabban beszélt, […] utóbb mindig alább hagyott, ha észrevett engem (1860 Vas Gereben C4377, 453).
Sz: alábbhagyás.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.