csatarend fn 3B4
1. (Kat) ’a harcra felfejlődő csapatok rendje, alakzata’ ❖ Mindkét tábor két ütközet lineájú formában, avagy tsata-rendben (Treffen) állíttatott (1799 Magyar Könyvház C0300, 185) | a visszavonulás közben felbomló csatarend (1848 Kossuth Lajos C2749, 322) | [a hadakozó felek] szabályszerűen egymással párhuzamos csatarendbe állították seregeiket, amelyeknél még mindig három nagy csoportra – jobbszárny, balszárny és középre – való tagozódás volt a legkedveltebb forma (1934 Bánlaky József CD16) | A keleti harcmodorhoz képest jóval zártabb csatarendben végrehajtott rohamaival azonban a magyar huszárság még a legjobb török lovasságnak tartott szpáhikat is képes megfutamítani (2000 Kedves Gyula CD17).
1a. (Kat) ’ilyen elrendezésben felálló és harcoló katonai alakulat’ ❖ ki vállalkozott a’ tsata-rendbl egy Frantzia (1793 Bécsi Magyar Merkurius C0342, 249) | A kürtök harsognak, a dobok peregnek, Felvonulnak sorban hosszu csatarendek (1883 Inczédi László C2949, 22) | a magyar csatarend semmiesetre sem várta be tétlenül, hogy a német phalanx a mozgás által még inkább fokozott súlyával reánehezedjék, hanem a kellő pillanatban a támadásra ellentámadással felelt, amelyet hátborzongató „huj! huj!” kiáltással hajtott végre (1928 Bánlaky József CD16) | [A mohácsi ütközetben] az első csatarend kezdeti sikere után a második csatarendet is bevetette a magyar hadvezetés, de a támadás hamar kifulladt, s a török túlerő felülkerekedett (1998 Tóth Sándor László CD17).
2. ’közösségnek, társaságnak vmely(, vki ellen irányuló) tett megtételére v. tevékenység megkezdésére kész helyzete, állapota’ ❖ egy ily megtámadás nem is Ausztria, hanem Poroszország és Némethon kisebb államai ellen lehetne csak intézve, a mi a francziák ellen egy hatalmas európai koalicziót állitna csatarendbe (1879 Kossuth Lajos CD32) | „Előre uraim, amiből élünk!” sorakoznak csatarendbe a kártyások (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | És már csatarendben állott az elnök társasága, hogy a fogadósnénak hódolatát bemutassa (1929 Krúdy Gyula CD54) | a felemelkedő magyar irodalom történetét rajzolja meg tulajdonképpen, a Kazinczy csatarendjét kialakító írók történetét Bessenyeitől és Báróczitól Csokonaiig és Kisfaludy Sándorig (1965 Szauder József CD53).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.