csavarulat fn 3A

1. ’csavarvonal egy fordulata’ ❖ A haj fodrozatossága a haránt metszetének alakjától és a fajtától függ s csavarulata annál nagyobb, minél jobban elüt alakja a körtől (1894 PallasLex. CD02) | [A bíborcsiga] háza tojásalakú; egyes csavarulatai hirtelenül nagyobbodnak, az utolsó csavarulat nagy és a háznyilás tág (1922 RévaiNagyLex. C5711, 764) | [az ún. pörgeszarvú antilop szarva] csavarosan hajlott, összenyomott, elől ék módjára tarajos; harmadfél vagy három csavarulata van (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a visszatérő láz (febris recurrens) […] kórokozója a Borrelia recurrentis 8–30 mikrométer hosszú, 0,2–0,5 mikrométer vastag csak 5–10 nagy hullámú csavarulattal rendelkező, élénken mozgó, dugóhúzó alakú élőlény (1986 Az emberi test 1114005, 1291).

1a. (ritk, Műsz) ’csigavonalú bevágás hengeres testnek, kül. csavar(orsó)nak a külső felületén, ill. ennek a hengeres test kerületét egyszer körbefutó szakasza’ ❖ [aratógépén a rakodógereblyék váltójának nyitását szabályozó szerkezethez] Wood csigát alkalmaz, melynek különböző átmérőjű csavarulatai helyettesítik a különböző áttételű fogaskerekeket (1911 RévaiNagyLex. C5698, 24) | A csavar lényeges sajátsága a csavarmenet vagy csavarulat, azaz a hengeres szárra bevágott csavarvonalú kiálló rész és mélyedés […]. A csavarulatnak az orsón való egyszeri körülfutását egy menetnek nevezik (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 195).

1b. (rég, ritk, Anat is) ’agytekervény’ ❖ Az emberszabásu majmok agyánál a harmadik homlokcsavarulat (Broca-féle csavarulat), mely az embernél hatalmasan van kifejlődve, igen gyenge (1894 PallasLex. CD02) | a vérőrület [ti. a háború] ott lappang a koponyánk hátsó csavarulatában (1919 Oláh Gábor 9487061, 62).

2. (ritk) ’út, folyó stb. ív alakban hajló szakasza, kanyar, kanyarulat’ ❖ Utam a’ kastélt övedző angol kerten át vitt apám’ lakába, –’s egy csavarulaton […] Helminára bukkanám (1841 Kovács Pál² C2765, 323) | Hosszú volt a sötétben a nyikorgó csigalépcső, csak körbe mindegyre […]. Sok csavarulat után a kerekablakhoz ért Ajándok, mely olyan volt, mint a malom óriás egy-szeme (1922 Szerb Antal CD10).

3. ’irányát (többször) változtató, kacskaringós mozgás’ ❖ [a Tisza egy] tréfás csavarulattal […] egy S betüt alakítva mindkét falu mindkét szélét meglátogatja (1864 Abonyi Lajos C0489, 140) | a jegenyékről meggondoltan, lassan, kényelmes csavarulatokban hullott le egy-egy sárga levél (1927 Móra Ferenc C3206, 125) | [Furunka, az őrmester] kínban eltorzult arccal feltekintett. Így állott egy darabig, gyorsan fúvódott s horpadott a melle, a szeme kidagadt és csepegett, s a szája szabálytalan csavarulatokban vonaglott (1941 Tamási Áron 9701013, 77).

4. (ritk) ’vmely folyamatban váratlan fordulat’ ❖ Uram, egy szépen kiszámított, keresztülvitt [peres] ügy gyönyörűbb a legnagyobbszerű ütközetnél. Itt egy nyugodt combinatio, ott egy fortélyos csavarulat, majd egy döntő oklevél közbehajított Brennus-kardja (1854 Jókai Mór C2244, 55).

Sz: csavarulatos, csavarulatú.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csavarulat főnév 3A
1.
csavarvonal egy fordulata
A haj fodrozatossága a haránt metszetének alakjától és a fajtától függ s csavarulata annál nagyobb, minél jobban elüt alakja a körtől
(1894 PallasLex.)
[A bíborcsiga] háza tojásalakú; egyes csavarulatai hirtelenül nagyobbodnak, az utolsó csavarulat nagy és a háznyilás tág
(1922 RévaiNagyLex.)
[az ún. pörgeszarvú antilop szarva] csavarosan hajlott, összenyomott, elől ék módjára tarajos; harmadfél vagy három csavarulata van
(1929 Az állatok világa ford.)
a visszatérő láz (febris recurrens) […] kórokozója a Borrelia recurrentis 8–30 mikrométer hosszú, 0,2–0,5 mikrométer vastag csak 5–10 nagy hullámú csavarulattal rendelkező, élénken mozgó, dugóhúzó alakú élőlény
(1986 Az emberi test)
1a. (ritk, Műsz)
csigavonalú bevágás hengeres testnek, kül. csavar(orsó)nak a külső felületén, ill. ennek a hengeres test kerületét egyszer körbefutó szakasza
[aratógépén a rakodógereblyék váltójának nyitását szabályozó szerkezethez] Wood csigát alkalmaz, melynek különböző átmérőjű csavarulatai helyettesítik a különböző áttételű fogaskerekeket
(1911 RévaiNagyLex.)
A csavar lényeges sajátsága a csavarmenet vagy csavarulat, azaz a hengeres szárra bevágott csavarvonalú kiálló rész és mélyedés […]. A csavarulatnak az orsón való egyszeri körülfutását egy menetnek nevezik
(1926 TolnaiÚjLex.)
1b. (rég, ritk, Anat is)
Az emberszabásu majmok agyánál a harmadik homlokcsavarulat (Broca-féle csavarulat), mely az embernél hatalmasan van kifejlődve, igen gyenge
(1894 PallasLex.)
a vérőrület [ti. a háború] ott lappang a koponyánk hátsó csavarulatában
(1919 Oláh Gábor)
2. (ritk)
út, folyó stb. ív alakban hajló szakasza, kanyar, kanyarulat
Utam a’ kastélt övedző angol kerten át vitt apám’ lakába, –’s egy csavarulaton […] Helminára bukkanám
(1841 Kovács Pál²)
Hosszú volt a sötétben a nyikorgó csigalépcső, csak körbe mindegyre […]. Sok csavarulat után a kerekablakhoz ért Ajándok, mely olyan volt, mint a malom óriás egy-szeme
(1922 Szerb Antal)
3.
irányát (többször) változtató, kacskaringós mozgás
[a Tisza egy] tréfás csavarulattal […] egy S betüt alakítva mindkét falu mindkét szélét meglátogatja
(1864 Abonyi Lajos)
a jegenyékről meggondoltan, lassan, kényelmes csavarulatokban hullott le egy-egy sárga levél
(1927 Móra Ferenc)
[Furunka, az őrmester] kínban eltorzult arccal feltekintett. Így állott egy darabig, gyorsan fúvódott s horpadott a melle, a szeme kidagadt és csepegett, s a szája szabálytalan csavarulatokban vonaglott
(1941 Tamási Áron)
4. (ritk)
vmely folyamatban váratlan fordulat
Uram, egy szépen kiszámított, keresztülvitt [peres] ügy gyönyörűbb a legnagyobbszerű ütközetnél. Itt egy nyugodt combinatio, ott egy fortélyos csavarulat, majd egy döntő oklevél közbehajított Brennus-kardja
(1854 Jókai Mór)
Sz: csavarulatos, csavarulatú
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások