csecsemőmirigy fn 3B (Anat)

’〈gerinces állatok, ill. az ember nyirokrendszerének részeként:〉 az immunitás kifejlődésében fontos szerepet játszó nyiroksejtek képződésének (páros) szerve, amelynek a testtömeghez viszonyított nagysága születéskor a legnagyobb’ ❖ a csecsemőmirigyben (thymus) fölfedezett mikroszkópos nagyságú, sajátszerű rétegzetes testek (1913 RévaiNagyLex. C5705, 571) | A nyirokmirigyekhez, helyesebben a vérképző szervekhez sorolható a magzat- vagy csecsemő-mirigy (thymus) is; a szív és mellcsont között foglal helyet, csecsemő korban tekintélyes képződmény, a felnőtt állaton azonban rendesen visszafejlődik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a mellékvesekéreg cukoranyagcserére ható (glukokortikoid) hormonja a csecsemőmirigy nyiroksejtjeinek pusztulását váltja ki (1995 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csecsemőmirigy főnév 3B (Anat)
〈gerinces állatok, ill. az ember nyirokrendszerének részeként:〉 az immunitás kifejlődésében fontos szerepet játszó nyiroksejtek képződésének (páros) szerve, amelynek a testtömeghez viszonyított nagysága születéskor a legnagyobb
a csecsemőmirigyben (thymus) fölfedezett mikroszkópos nagyságú, sajátszerű rétegzetes testek
(1913 RévaiNagyLex.)
A nyirokmirigyekhez, helyesebben a vérképző szervekhez sorolható a magzat- vagy csecsemő-mirigy (thymus) is; a szív és mellcsont között foglal helyet, csecsemő korban tekintélyes képződmény, a felnőtt állaton azonban rendesen visszafejlődik
(1929 Az állatok világa ford.)
a mellékvesekéreg cukoranyagcserére ható (glukokortikoid) hormonja a csecsemőmirigy nyiroksejtjeinek pusztulását váltja ki
(1995 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások