csekélység fn 3B8
1. (birt szjellel) ’Vkinek v. vminek a csekély volta.’
1a. (vál) ’vkinek v. vminek a kicsiny méretű, mértékű v. értékű volta’ ❖ értelmeknek tsekélységétől meg-gátoltatván, fel-nem érik ’s nem értik (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 261) | némellyek kivánták világosan kitétetni, hogy a legelő kiterjedésének csekélysége az elkülönözést semmikép se gátolhassa (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | népetlen vidékeken a forgalom csekélysége (1848 Széchenyi István CD1501) | A sztrájk oka a munkabér csekélysége volt (1963 Kölkedi István CD52).
1b. (rég) ’vkinek v. vminek az alkalmatlan, nem kielégítő volta’ ❖ Olvasd meg az Embernek próbáját, […] fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk voltát, sem sundaságit, sem csekélységét észrevenni (1778 Bessenyei György¹ C1084, 14) | nem sokára egészen felvilágosodik előtte belső érdeme könnyü léte, élet-philosophiája csekélysége (1830 Széchenyi István CD1501) | az én személyem csekélysége teszi érthetővé […] a sok, igen sok mellőzést (1895 Tóth Béla¹ C4257, XVI).
2. (/gúny is) ’〈szerénykedő kifejezésként túlzó használatban is:〉 jelentéktelen, lényegtelen, figyelmen kívül hagyható dolog’ ❖ nagy veszedelembe ejtheti embert, az oktalan orvoslás még az olly eſetekben is, mellyek tſak tſekélyſégnek látzanak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 184) | Ismételten felkérem nagyméltóságodat, fogadja ezen csekélységet, mint szívemből eredő emléket (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Olyan csekélységre sem néztek, hogy valaki fizikailag alkalmatlan, esetleg súlyos beteg, vagy már régen túlhaladta a katonai korhatárt (1945 Darvas József 9101014, 78) | Csekélység. Kéthavi házbér. Majd postán tessék elküldeni (1970 Örkény István 9500038, 401).
2a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈az egysz 1. sz-ű szem nm helyett, szerénykedve v. öngúnnyal〉’ ❖ annál nagyob’ ſzerentſém, ha tſekélyſégem az aſſzonynak kedves lehet (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 96) | e’ haza választottainak illy díszes sorában ülni, habár legparányibb hatáskörrel is, az én csekélységemre nézve olly nagy dicsőség, mellynek határán túl vágyaim csapongani soha nem fognak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Bucherrel még többször találkoztam, meg is hívott és úgy látszik szívesen elbeszélgetett csekélységemmel (1929 Marczali Henrik CD10) | néhány kérdésen tűnődök el magamban. Az egyik az, hogy [a képviselő] csekélységemet miért említette így, megtisztelő hangsúllyal (1991 Országgyűlési Napló CD62).
3. (rég) ’hiba, fogyatkozás, tökéletlenség, gyarlóság (mint vkinek v. vminek a tulajdonsága)’ ❖ azt állitom, hogy nagy tſekélyſég […] jó s’ tiſzteletre érdemes haſznú tudományokat nem kereſni: vagy azokat Irigyſégbül gúnyolni, kik tanúlnak, s’ más dolgokban is okoskodnak (1778 Bessenyei György¹ 7044041, 10) | azok az idomtalan deák versek is, […] a’ mellyeket a’ boldogtalan gusztusu Deák sereg valami felségesnek tart, de azomban most olvasni is szégyenleném tsekélységek miatt (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 353) | Ha a tréfák nem ily tiszteletes helyhez illők voltak, az időnek rövidsége, kiváltképpen pedig, a mit önként megösmerünk magunkba, a mi magunk tsekélysége miatt esett (1796 k. Nagy István³ 7467002, 291) | az értelem nélkül való, az értelmest kárhoztatja, kit csekélységgel vádol azért, hogy mint ő, bolondúl nem cselekszik (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 42).
Sz: csekélységecske, csekélységes, csekélységű.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csekély; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.