cselőpók fn 3A1 (Áll)

’nagy termetű, a madárpókéra emlékeztető megjelenésű, belül szövedékkel bevont földi lyukakban élő, zsákmányát lesből támadva elfogó farkaspók, kül. az ún. szongáriai cselőpók fajba (Lycosa singoriensis) tartozó, rendsz. barnásszürke, Magyarországon főként az alföldi szikeseken előforduló pók’ ❖ Cselőpók (Trochosa singoriensis, állat) (1912 RévaiNagyLex. C5701, 42) | Őszutón a cselőpókok földdel, törmelékkel betömik folyosójuk nyílását és lakásuk fenekére húzódnak aludni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a farkaspókok (melyek családjába a cselőpókok is tartoznak) éjszaka és nappal is aktívak (2000 Természet Világa CD50).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) ’〈ilyen farkaspókok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ A III. t. 63. ábrája a Trochosa cinerea (szürke Cselőpók) lakása (1876 Herman Ottó C2079, 75) | legnagyobb hazai pókunk, a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), amely alföldi szikes és homokpusztákon él (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Vö. ÉKsz.

cselőpók főnév 3A1 (Áll)
nagy termetű, a madárpókéra emlékeztető megjelenésű, belül szövedékkel bevont földi lyukakban élő, zsákmányát lesből támadva elfogó farkaspók, kül. az ún. szongáriai cselőpók fajba (Lycosa singoriensis) tartozó, rendsz. barnásszürke, Magyarországon főként az alföldi szikeseken előforduló pók
Cselőpók (Trochosa singoriensis, állat)
(1912 RévaiNagyLex.)
Őszutón a cselőpókok földdel, törmelékkel betömik folyosójuk nyílását és lakásuk fenekére húzódnak aludni
(1933 Az állatok világa ford.)
a farkaspókok (melyek családjába a cselőpókok is tartoznak) éjszaka és nappal is aktívak
(2000 Természet Világa)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként)
〈ilyen farkaspókok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
A III. t.tábla 63. ábrája a Trochosa cinerea (szürke Cselőpók) lakása
(1876 Herman Ottó)
legnagyobb hazai pókunk, a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), amely alföldi szikes és homokpusztákon él
(1995 Magyarország állatvilága)
Vö. ÉKsz.

Beállítások