csemegetár fn 2A9 (rég)

1. ’〈nagyobb rendezvényen, házi összejövetelen:〉 az(ok) az asztal(ok) a rajta v. rajtuk levő étellel-itallal együtt, amely(ek)nél a meghívott vendégek rendsz. állva esznek-isznak, ill. az a helyiség, ahol ilyen asztal(ok) van(nak)’ ❖ Credenz: Csemegetár (1835 Kunoss Endre C2852, 22) | a’ tánczterem és csemegetár földiszitésére Komáromból hozatott diszitőnek meghagyatott, hogy csupán nemzeti szinű lepleket használhasson (1841 Honművész C5234, 136) | Szabad csemegetár (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 119) | a konyhaművészet és csemegetár felügyelői (1874 Jókai Mór CD18).

2. ’ételt-italt árusító, gyakr. csak állófogyasztást lehetővé tevő vendéglátóhely’ ❖ [a pályaudvarnál] csinos kávéház és csemegetár nyittat (1847 Pesti Divatlap C5840, 511) | [a Feszl Frigyes tervei szerint épült pesti Vigadóban] az emeleten bálterem, hangversenyterem, míg a fogadószinten a kisterem és szolgáltató üzletek – kávéház, csemegetár – várta a kiegyezés előtti fővárosi polgárságot (1995 Magyar Hírlap CD09).

J: büfé.

Vö. CzF.

csemegetár főnév 2A9 (rég)
1.
〈nagyobb rendezvényen, házi összejövetelen:〉 az(ok) az asztal(ok) a rajta v. rajtuk levő étellel-itallal együtt, amely(ek)nél a meghívott vendégek rendsz. állva esznek-isznak, ill. az a helyiség, ahol ilyen asztal(ok) van(nak)
Credenz: Csemegetár
(1835 Kunoss Endre)
a’ tánczterem és csemegetár földiszitésére Komáromból hozatott diszitőnek meghagyatott, hogy csupán nemzeti szinű lepleket használhasson
(1841 Honművész)
Szabad csemegetár
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
a konyhaművészet és csemegetár felügyelői
(1874 Jókai Mór)
2.
ételt-italt árusító, gyakr. csak állófogyasztást lehetővé tevő vendéglátóhely
[a pályaudvarnál] csinos kávéház és csemegetár nyittat
(1847 Pesti Divatlap)
[a Feszl Frigyes tervei szerint épült pesti Vigadóban] az emeleten bálterem, hangversenyterem, míg a fogadószinten a kisterem és szolgáltató üzletek – kávéház, csemegetár – várta a kiegyezés előtti fővárosi polgárságot
(1995 Magyar Hírlap)
J: büfé
Vö. CzF.

Beállítások