csen ts ige 1b6 (gyakr. szépítő)

1. (tárgy n. is) (átv is) ’〈rendsz. kisebb értékű dolgot〉 alattomban elvesz, ill. ellop, eltulajdonít’ ❖ oroz [=] lop, tolvajol, tsen (1784 Kisded szótár C0815, 61) | Fő tolvaj a hold, a naptól cseni Halvány világát (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | Lányajakrul csókot csenni Tréfa, mégis nagy dolog (1895 e. Komjáthy Jenő CD01) | néha-néha cigarettázni szokott, ha csenhet az apja dohányából (1940 Veres Péter C4411, 109) | Szüleitől pénzt csent, és útnak indult (1970 Moyzes Ilona 2042009, 194).

1a. ’〈állat nem neki szánt dolgot, kül. élelmet〉 elragad, (észrevétlenül) magával visz’ ❖ vagy kétfontnyi pecsenyének való volt a macska szájában, valószinü, a konyhából csente (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 182) | [a szarka] innen is, onnan is csen magának egy-egy falat élelmet (1885 Cziklay Lajos 8075001, 29) | Tél volt, havas és csikorgó, Sajtdarabot csent a Holló (1956 Kisdobos C0230, 6) | [a pásztorok kutyái] madárfészket lelve tojást csentek (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (ritk) ’〈ötletet, mintát〉 mástól átvesz, (utánozva) felhasznál vki’ ❖ [Virág Benedek Horatiustól] csené amúgy szép csinosan e két sorát Széphalomra: A világ minden szugolái közt óh Széphalom nékem, te nevetsz leginkább (1842 e. Döbrentei Gábor C1071, CVII) | bizonyos szűk körben a legapróbb dolgok is tragikus fátummá lehetnek, […] egy ostoba varrókisasszonynak Marlittól[, a német írónőtől] csent rideg visszautasítása halálba kergethet egy béna agyú szabósegédet (1911 Kuncz Aladár CD10) | [Sam Walton] a diszkontáruház ötletét más, áruházaikat a nagyvárosok köré építő amerikai hálózatoktól csente (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’észrevétlenül (be)tesz, (bele)csempész vmit vhova’ ❖ jobb markomba pénzt csen a kényelmes angyal bal markomba tőrt dug a sátán haraggal (1931 Győry Dezső 9209002, 10) | Újabb tanulmányaim nyomdába adása sem azért késik, mert valami Európa-ellenes cikket akarok még bombául beléjük csenni (1942 Németh László² 9485033, 96).

3. (rég, ritk) ’érint, súrol vmit’ ❖ Berühren: illetni, megilletni, meg- hozzáérni – köznépnél tsenni (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 19) | meztelen sarkára gyorsan kezde csapkodni agár korbácsával, de ugy, hogy csak a’ csapója csente (1846 Kuthy Lajos C2856, 41).

Ö: el~, ki~, vissza~.

ÖU: meg~, össze~.

Vö. CzF. csen²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

csen tárgyas ige 1b6 (gyakr. szépítő)
1. (tárgy n. is) (átv is)
〈rendsz. kisebb értékű dolgot〉 alattomban elvesz, ill. ellop, eltulajdonít
oroz [=] lop, tolvajol, tsen
(1784 Kisded szótár)
Fő tolvaj a hold, a naptól cseni Halvány világát
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
Lányajakrul csókot csenni Tréfa, mégis nagy dolog
(1895 e. Komjáthy Jenő)
néha-néha cigarettázni szokott, ha csenhet az apja dohányából
(1940 Veres Péter)
Szüleitől pénzt csent, és útnak indult
(1970 Moyzes Ilona)
1a.
〈állat nem neki szánt dolgot, kül. élelmet〉 elragad, (észrevétlenül) magával visz
vagy kétfontnyi pecsenyének való volt a macska szájában, valószinü, a konyhából csente
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
[a szarka] innen is, onnan is csen magának egy-egy falat élelmet
(1885 Cziklay Lajos)
Tél volt, havas és csikorgó, Sajtdarabot csent a Holló
(1956 Kisdobos)
[a pásztorok kutyái] madárfészket lelve tojást csentek
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. (ritk)
〈ötletet, mintát〉 mástól átvesz, (utánozva) felhasznál vki
[Virág Benedek Horatiustól] csené amúgy szép csinosan e két sorát Széphalomra: A világ minden szugolái közt óh Széphalom nékem, te nevetsz leginkább
(1842 e. Döbrentei Gábor)
bizonyos szűk körben a legapróbb dolgok is tragikus fátummá lehetnek, […] egy ostoba varrókisasszonynak Marlittól[, a német írónőtől] csent rideg visszautasítása halálba kergethet egy béna agyú szabósegédet
(1911 Kuncz Aladár)
[Sam Walton] a diszkontáruház ötletét más, áruházaikat a nagyvárosok köré építő amerikai hálózatoktól csente
(1999 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
észrevétlenül (be)tesz, (bele)csempész vmit vhova
jobb markomba pénzt csen a kényelmes angyal bal markomba tőrt dug a sátán haraggal
(1931 Győry Dezső)
Újabb tanulmányaim nyomdába adása sem azért késik, mert valami Európa-ellenes cikket akarok még bombául beléjük csenni
(1942 Németh László²)
3. (rég, ritk)
érint, súrol vmit
Berühren: illetni, megilletni, meg- hozzáérni – köznépnél tsenni
(1799 Német–magyar és magyar–német lexikon)
meztelen sarkára gyorsan kezde csapkodni agár korbácsával, de ugy, hogy csak a’ csapója csente
(1846 Kuthy Lajos)
ÖU: megcsen, összecsen
Vö. CzF. csen²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások