csendélet fn 3B

1. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is) (Műv) ’tudatos kompozícióba(n asztalra) rendezett tárgyak, élettelen dolgok, kül. gyümölcsök, virágok csoportját ábrázoló festmény v. fotó, ill. ennek műfaja’ ❖ Ne higyjék tehát kegyetek, hogy csak kisebb rendü müvészek foglalkoztak csöndélettel (1844 Életképek C0101, 207) | Csendélet, Noter Dávidtól Brüsszelben (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A „Csendélet madarakkal” című képében fejeződik ki a legtisztábban [Mattyasovszky-Zsolnay László] látásának frissessége (1916 Bálint Aladár CD10) | [a genti oltáron] már megtalálható a régi keretbe ágyazva az új műfajok teljes sora (táj-, élet-, arckép, csendélet) (1973 Entz Géza² 9124003, 196) | Hevesy Ivánnak nem az általa nagyra tartott, magyar népi építőművészetről készült fotói láthatók ebben a kötetben, hanem csendéletei, táj- és városfotói, munkásábrázolásai (2000 Új Könyvek CD29).

1a. (vál) ’élettelen dolgok, tárgyak ilyen festménybe illő csoportja’ ❖ Vagy harminc mindenféle kristálytálka szorongott az ezüst tálon dúsan megrakva az előételek festői csendéletével (1914 Szomory Dezső CD10) | Csak a szintén katolikus, bár egészen másfajta flamandok tudtak roskadásig úgy megtölteni ingerlőbbnél ingerlőbb csendélettel egy hatalmas konyhaasztalt, mint a nápolyiak (1983 Cs. Szabó László 9093005, 225) | Íróasztali csendélet (1999 Lakáskultúra CD39).

2. (kissé rég) ’békés, háborítatlan, nyugalmas (magán)élet’ ❖ Caesar’ eleven lelke megúnta talán a’ munkátlan tsendéletet (1817 Gombos Imre C1885, 25) | magam is a házi csendélet után sovárgok, s egy hó mulva lakodalmat tartunk (1862 k. Szigligeti Ede C3616, 134) | A falusi egyszerű csendéletre még most is mindig örömmel gondolok vissza (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370002, 133) | a kagylókat csendéletükből és szenvedélytelen visszavonultságukból még a szaporodás sem zavarja ki (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (rendsz. birtokszóként v. jelzővel) (gúny is) ’〈vmely helyre, környezetre vonatkoztatva:〉 arra jellemző, szokásos v. tipikus helyzet, jelenet’ ❖ Nincs-e más tárgya az alföldi föstész iskolának, mint alföldi történet, alföldi csendélet, alföldi táj és arcz? (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 151) | Debreceni csendélet[.] Ma hajnalban egy expressz levelet kaptunk egy debreceni laptársunk szerkesztőségéből. A levél tudósítás a legújabb debreceni botrányról (1900 Ady Endre CD0801) | A keleti városkép csendéletéhez hozzátartozott, hogy estefelé jöttek ki a kúthoz vagy forráshoz a városbeli lányok (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Csecsen csendélet – síró asszonnyal és a Groznij elleni támadás egyik áldozatával (1995 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~festő, ~kép.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csendélet főnév 3B
1. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is) (Műv)
tudatos kompozícióba(n asztalra) rendezett tárgyak, élettelen dolgok, kül. gyümölcsök, virágok csoportját ábrázoló festmény v. fotó, ill. ennek műfaja
Ne higyjék tehát kegyetek, hogy csak kisebb rendü müvészek foglalkoztak csöndélettel
(1844 Életképek)
Csendélet, Noter Dávidtól Brüsszelben
(1858 Vasárnapi Újság)
A „Csendélet madarakkal” című képében fejeződik ki a legtisztábban [Mattyasovszky-Zsolnay László] látásának frissessége
(1916 Bálint Aladár)
[a genti oltáron] már megtalálható a régi keretbe ágyazva az új műfajok teljes sora (táj-, élet-, arckép, csendélet)
(1973 Entz Géza²)
Hevesy Ivánnak nem az általa nagyra tartott, magyar népi építőművészetről készült fotói láthatók ebben a kötetben, hanem csendéletei, táj- és városfotói, munkásábrázolásai
(2000 Új Könyvek)
1a. (vál)
élettelen dolgok, tárgyak ilyen festménybe illő csoportja
Vagy harminc mindenféle kristálytálka szorongott az ezüst tálon dúsan megrakva az előételek festői csendéletével
(1914 Szomory Dezső)
Csak a szintén katolikus, bár egészen másfajta flamandok tudtak roskadásig úgy megtölteni ingerlőbbnél ingerlőbb csendélettel egy hatalmas konyhaasztalt, mint a nápolyiak
(1983 Cs. Szabó László)
Íróasztali csendélet
(1999 Lakáskultúra)
2. (kissé rég)
békés, háborítatlan, nyugalmas (magán)élet
Caesar’ eleven lelke megúnta talán a’ munkátlan tsendéletet
(1817 Gombos Imre)
magam is a házi csendélet után sovárgok, s egy hó mulva lakodalmat tartunk
(1862 k. Szigligeti Ede)
A falusi egyszerű csendéletre még most is mindig örömmel gondolok vissza
(1887 e. Podmaniczky Frigyes)
a kagylókat csendéletükből és szenvedélytelen visszavonultságukból még a szaporodás sem zavarja ki
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (rendsz. birtokszóként v. jelzővel) (gúny is)
〈vmely helyre, környezetre vonatkoztatva:〉 arra jellemző, szokásos v. tipikus helyzet, jelenet
Nincs-e más tárgya az alföldi föstész iskolának, mint alföldi történet, alföldi csendélet, alföldi táj és arcz?
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
Debreceni csendélet[.] Ma hajnalban egy expressz levelet kaptunk egy debreceni laptársunk szerkesztőségéből. A levél tudósítás a legújabb debreceni botrányról
(1900 Ady Endre)
A keleti városkép csendéletéhez hozzátartozott, hogy estefelé jöttek ki a kúthoz vagy forráshoz a városbeli lányok
(1995 Jubileumi kommentár)
Csecsen csendélet – síró asszonnyal és a Groznij elleni támadás egyik áldozatával
(1995 Magyar Hírlap)
ÖE: csendéletfestő, csendéletkép
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások