csendesedik tn ige 12b

1. ’〈beszéd, zaj stb.〉 veszít hangosságából, fokozatosan (vmivé) halkul, ill. 〈vki v. vmi〉 egyre csendesebbé válik, halkabban, kevesebbet szól’ ❖ [A Jozefával fecsegő] Sarolta azonban hirtelen csöndesedik (1871 Beöthy Zsolt C1015, 232) | mint hosszabbodik [alkonyatkor] a kis bokor árnyéka, hogyan csendesednek a tyúkok, galambok, fészkében a fecske, az ereszben a veréb (1919 Krúdy Gyula CD54) | A hörgés lassanként nyöszörgéssé csendesedett (1921 Szász Géza CD10) | A zsongás, mely a teremben előadásom közben néha erősödött, néha csöndesedett, e szavakra erőteljes kiáltozássá változott (1952 Márai Sándor 9421019, 94) | Kívül csendesedik a csatazaj, kimerészkedünk (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈hely, épület〉 az azt betöltő zajok megszűntével, ill. halkulásával csendesebbé válik’ ❖ kitekintve a csendesedő útczára (1891 Bródy Sándor C1201, 4) | A ház lassan csöndesedett. A zongora elhallgatott (1903 Rákosi Viktor 8387012, 330) | Az állhatatosan járó cséplő egyre hangosabb lett, ahogy az estében a táj csendesedett (1937 Németh László² 9485005, 174) | Bár az elmúlt időszakban valamelyest csendesedtek a fővárosi utak, ennek ellenére százezrek életét keseríti meg a láthatatlan környezetszennyezés, a zaj (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈nagy erővel megnyilvánuló (testi) állapot, folyamat, érzés (mértéke, heve)〉 fokozatosan mérséklődik, csillapodik’ ❖ a’ forrózás ſzünik és tſendeſedik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 245) | az indúlat heve csendesedni kezd (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 565) | szenvedélye lohadt és szenvedése csöndesedett (1900 Széchy Károly CD55) | A kisárutermelő gazdaságok társadalmi „elzüllése” mérsékelt folyamat, de nem egyöntetűen. A dualizmus első szakaszában gyorsabb, később a századforduló táján csendesedik (1966 Simkovics Gyula CD52) | a kormányon és a koalíción belüli feszültségek a két vizsgálat közötti egy hétben valamelyest csendesedni látszottak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈természeti erő, jelenség (ereje)〉 fokozatosan gyengül, szelídül, csitul’ ❖ a’ Nap hévsége tsendesedett (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 114) | csak viradtkor lehetett a’ felgyujtott Járába bemenni a’ midőn már a’ tüz is csendesedett (1849 Honvéd 8638001, 99) | Éjfél tájban csendesedett szelünk s mi meg voltunk mentve (1855 Vasárnapi Újság CD56) | mihelyt annyira csendesedett a zápor, nekivágott az útnak (1945 Bözödi György 9070001, 21) | Általában a parttól távolodva, ahogy nő a vízmélység, úgy csendesedik a hullámverés ereje (1998 Természet Világa CD50).

3. (kissé rég, irod) ’〈vki(nek a lelke, elméje stb.)〉 lehiggad, megnyugszik’ ❖ Ha [= mikor] fogſz meg ſznni gondjaidtól, Ha tsendesedel bánotidtól, Te búval habzott elme? (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 79) | És kérdezém a’ csendesedő kebelt: hogy csüggedés ne fogjon el újolag, mit tészsz? (1822 Vörösmarty Mihály 8524104, 205) | ó ki tudja: hogy s mikor fog csöndesedni szíve! (1910 Füst Milán CD10).

4. (/vál) ’〈vmi(nek a mozgása, ritmusa)〉 lassabbá válik, lassul’ ❖ a’ daganat apadni kezd, […] tſendeſedik akkor [a beteg] pulſuſſa is (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 204) | dobogó szíve csendesedik (1829 Döbrentei Gábor 8112012, 61) | vánszorgásig csendesedett a futás (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 18) | a harmadik versszakban már száguld a ló, az utolsóban visszafogják […]: az esküjét feledett vitéz haladása természetszerűleg csendesedik (1996 Szabó Magda 9630008, 61).

Ö: el~, le~, meg~.

Vö. CzF. csėndėsėdik, csėndėsėdėtt; ÉrtSz.; TESz. csendes; ÉKsz.; SzT. csendesedhetik, ~

csendesedik tárgyatlan ige 12b
1.
〈beszéd, zaj stb.〉 veszít hangosságából, fokozatosan (vmivé) halkul, ill. 〈vki v. vmi〉 egyre csendesebbé válik, halkabban, kevesebbet szól
[A Jozefával fecsegő] Sarolta azonban hirtelen csöndesedik
(1871 Beöthy Zsolt)
mint hosszabbodik [alkonyatkor] a kis bokor árnyéka, hogyan csendesednek a tyúkok, galambok, fészkében a fecske, az ereszben a veréb
(1919 Krúdy Gyula)
A hörgés lassanként nyöszörgéssé csendesedett
(1921 Szász Géza)
A zsongás, mely a teremben előadásom közben néha erősödött, néha csöndesedett, e szavakra erőteljes kiáltozássá változott
(1952 Márai Sándor)
Kívül csendesedik a csatazaj, kimerészkedünk
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
〈hely, épület〉 az azt betöltő zajok megszűntével, ill. halkulásával csendesebbé válik
kitekintve a csendesedő útczára
(1891 Bródy Sándor)
A ház lassan csöndesedett. A zongora elhallgatott
(1903 Rákosi Viktor)
Az állhatatosan járó cséplő egyre hangosabb lett, ahogy az estében a táj csendesedett
(1937 Németh László²)
Bár az elmúlt időszakban valamelyest csendesedtek a fővárosi utak, ennek ellenére százezrek életét keseríti meg a láthatatlan környezetszennyezés, a zaj
(1996 Magyar Hírlap)
2.
〈nagy erővel megnyilvánuló (testi) állapot, folyamat, érzés (mértéke, heve) fokozatosan mérséklődik, csillapodik
a’ forrózás ſzünik és tſendeſedik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az indúlat heve csendesedni kezd
(1807 Kazinczy Ferenc)
szenvedélye lohadt és szenvedése csöndesedett
(1900 Széchy Károly)
A kisárutermelő gazdaságok társadalmi „elzüllése” mérsékelt folyamat, de nem egyöntetűen. A dualizmus első szakaszában gyorsabb, később a századforduló táján csendesedik
(1966 Simkovics Gyula)
a kormányon és a koalíción belüli feszültségek a két vizsgálat közötti egy hétben valamelyest csendesedni látszottak
(1995 Magyar Hírlap)
2a.
〈természeti erő, jelenség (ereje) fokozatosan gyengül, szelídül, csitul
a’ Nap hévsége tsendesedett
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
csak viradtkor lehetett a’ felgyujtott Járába bemenni a’ midőn már a’ tüz is csendesedett
(1849 Honvéd)
Éjfél tájban csendesedett szelünk s mi meg voltunk mentve
(1855 Vasárnapi Újság)
mihelyt annyira csendesedett a zápor, nekivágott az útnak
(1945 Bözödi György)
Általában a parttól távolodva, ahogy nő a vízmélység, úgy csendesedik a hullámverés ereje
(1998 Természet Világa)
3. (kissé rég, irod)
〈vki(nek a lelke, elméje stb.) lehiggad, megnyugszik
Ha [= mikor] fogſz meg ſznni gondjaidtól, Ha tsendesedel bánotidtól, Te búval habzott elme?
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
És kérdezém a’ csendesedő kebelt: hogy csüggedés ne fogjon el újolag, mit tészsz?
(1822 Vörösmarty Mihály)
ó ki tudja: hogy s mikor fog csöndesedni szíve!
(1910 Füst Milán)
4. (/vál)
〈vmi(nek a mozgása, ritmusa) lassabbá válik, lassul
a’ daganat apadni kezd, […] tſendeſedik akkor [a beteg] pulſuſſa is
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
dobogó szíve csendesedik
(1829 Döbrentei Gábor)
vánszorgásig csendesedett a futás
(1937 Szentiványi Jenő)
a harmadik versszakban már száguld a ló, az utolsóban visszafogják […]: az esküjét feledett vitéz haladása természetszerűleg csendesedik
(1996 Szabó Magda)
Vö. CzF. csėndėsėdik, csėndėsėdėtt; ÉrtSz.; TESz. csendes; ÉKsz.; SzT. csendesedhetik, ~

Beállítások