csendes mn és fn
I. mn 12B
1. ’halk, alig hallható 〈hang〉, ill. ilyen hangon megvalósuló 〈hangjelenség, hangadás, beszéd〉’ ❖ [Venus] Titkon ſzórja tzét a’ tolvaj ſzivekbe, Szkds ſzéllyel a’ ſok tſendes beſzédekbe (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | „Hova gondol commissarius ur! – válaszolt Nyuzó sokkal csendesebb hangon (1845 Eötvös József 8126005, 139) | – Isten vele – szól Éva s csöndesen kacag (1901 Kóbor Tamás 8247001, 60) | [a kert alján] csöndes susogás és halk cuppanás hallik (1904 Gárdonyi Géza 9173024, 70) | cicája csendesen dorombol (1945–1955 Keszthelyi Zoltán 9330003, 105) | A bárban csendesen szól a zongora (1989 Konrád György 9351005, 31).
1a. ’olyan 〈cselekvés, történés stb.〉, amely csendben, halkan, (hangos) beszéd, zaj nélkül megy végbe, ill. amelynek idejére csendet írnak elő’ ❖ A’ vatſora e’ként […] el-telik tſendeſen (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | Mivel bántottalak-meg, hogy beſzédimet tsendes knyvezéſſel viſzſzálod? (1776 Klein Efraim 7182001, 242) | Csöndesebben jártak föl s alá, azt hivén, rosszul érzi magát (1858 Szendrey Júlia 8440012, 62) | szobájának ajtaja csendesen megnyilt (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 115) | A sáros út a régi híd felé kanyarodik és a hídon csöndesen gurul egy szamaras-kordé (1911 Krúdy Gyula 9365009, 48) | A tanítónő csendes foglalkozást ad az ötödikeseknek, s a hetedik osztállyal kezd foglalkozni (1958 Népszabadság dec. 5. C1499, 2) | [A táborban] a „csendes pihenővel” persze mindig baj van, annál izgalmasabb az éjszakai hadijáték (2000 Új Könyvek CD29) • csendes mise (katol) ’ének(, prédikáció, ill. a hívek hangos válasza) nélküli mise’ ❖ az Udvari kissebb Kápolnábann tsendes Misét mondott (1782 Magyar Hírmondó C0270, 207) | A csendes misén csak egy minisztráns segédkezik (1896 PallasLex. CD02) | [az elhunyt lelki üdvéért] a szegényebbek csak kismisét (csendes misét), a jobbmódúak nagymisét (énekes misét) végeztettek (1980 NéprajziLex. CD47) | Bálint Sándor megfogalmazása szerint a magyar nép lelki alkatának nem felel meg a csöndes mise. A katolikus magyarság jobban szereti az énekes, orgonaszótól hangos, prédikációs nagymisét (1990 Magyar néprajz CD47).
1b. ’hallgató(, véleményt nem nyilvánító) v. halk hangon megnyilvánuló 〈ember v. állat〉, ill. kis zajjal működő 〈gép, jármű〉’ ❖ Ti hideg lelkek! a’ kik mindég tsendeſek vagytok az Istennek dítséreteiben, talán nevetitek az én buzgóſágomat? (1787 Péczeli József ford.–Young 7267027, 164) | Csöndesebben, vitézek; szebb ha a’ katonák karja jár, mint a’ nyelve (1836 Vajda Péter 8504023, 101) | Nem veszed észre, hogy az égboltozatnak nem olyan színe van esténként a pusztai táj felett, mint azelőtt volt? A mezei állatok komolyabbak, csendesebbek (1917 Krúdy Gyula CD54) | ajka már mozdul, hogy kimondja a nyelvén lévő szót, de mégse mondja, csak csöndesen bólogat (1931 Sárközi György 9587012, 338) | parancsnokom utasítása szerint megelégedtem a csöndes megfigyelő szerepével (1978 Fogarassy László CD52) | [a párásítókészülék] csendes, kis fogyasztású és elegáns formatervezésű (1996 Lakáskultúra CD39).
1c. (Ját) ’〈kártyajátékban:〉 előzetes vállalás, bemondás nélkül teljesített 〈figura, ütés(ek)〉, ill. annak v. azoknak ilyen módon való 〈teljesítése〉’ ❖ csendesen […] kártyás kifejezés: bemondás nélkül megcsinálni valamilyen figurát (1993 KártyaLex. C7085, 76) | A csendes ulti is ulti. Csak akkor van baj, ha megfogják (1996 Figyelő CD2601).
2. ’olyan 〈hely v. időszak〉, ahol v. amikor (általában) csend, nyugalom van, nincs nyüzsgés, zaj’ ❖ Az erdk kzt-lév tſendes árnyékokba Jártak a’ dán-vadak, legelve magokba (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | Vasrácsozat és itt-ott folyondárral benőtt magas kerités védik a csöndes és kies lakot (1875 Keresztény Magvető 8642001, 326) | Az utca csöndes (1877–1879 Várady Antal 8509006, 9) | A csöndes estében valósággal áhítatosságra hangoló hallgatni […] az aratók énekét (1954 Darvas József 9101013, 88) | egy csöndes faluban olvasgatva-írogatva morzsolgatták éveiket (1981 Czine Mihály 9081001, 115).
2a. ’háborítatlan, békés, nyugodt 〈állapot, folyamat, ill. időszak〉’ ❖ Mi ott [ti. a London melletti birtokon] hat hónapokig tsendeſen, és többire tsak magánoſon éltünk (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | Ezekben a’ tsendes eſztendkben nem eſett ſemmi nevezetes dolog (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet 7267037, 456) | csöndes jólét (1882 Szász Károly² 8426066, 321) | a sors avval jutalmaz meg, hogy hosszú, csendes öregséget éljünk (1919 Krúdy Gyula CD54) | városszerte a boltok zárnak, a polgárok a délutáni csöndes ejtőzés rabjai (1988 Lengyel Péter 9397007, 240).
2b. ’széltől, vihartól mentes 〈időjárás〉, ill. széltől, vihartól nem háborgatott 〈víz(felszín) v. ég〉’ ❖ Tſendes tengereken (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 23) | mélyen nézek a szép lyány szemébe, mint a csillag csendes tó vizébe (1847 Petőfi Sándor C3502, 3) | Robajos viharok elültek, Csöndes, tiszta, derűs az ég (1913 Ady Endre C0537, 29) | A sötétkék ég széllel jár, a világoskék csendes, szép idővel (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 18).
2c. (kissé rég, irod) ’nyugtalanság nélküli v. szenvedélytől mentes 〈lélek, szív〉, ill. ilyen lelkiállapotú 〈személy〉’ ❖ ö, mint jó Vitéz, a’ maga ſebei miatt hólt-meg? (:így kiálték-fel:) E’ ſzerint, nem kellett néki azokat az eröſzakos halálra való kéſzületeket nézni, mellyek keſerveſebbek az halálnál. Már tsendes vagyok (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 41) | csendes lelkiismerettel menend a’ husvéti gyónásra (1843 Pesti Hírlap CD61) | Nem beszél vak indulat belőlem; Csendes elmém, higgadt szózata (1845 Petőfi Sándor CD01) | nem mindenki megy aludni hideg aggyal és csendes szívvel, mint a király (1933 Krúdy Gyula CD54).
3. ’kevés szavú, hallgatag, rendsz. békés, szelíd (természetű) 〈személy v. csoport〉, ill. arra jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ Illik, hogy Kereſztyén Orſzágok és Népek Egymáshozz békesek s’ tsendesek legyenek (1772 Orczy Lőrinc 7249006, 34) | Csendes természetű ember volt: sót lehetett a hátán vágni (1877 Jókai Mór CD18) | a csöndes véralkatúak tüzet lassabban fognak és nyugalmasabban lángolnak (1896 Széchy Károly CD55) | Csöndes, békeszerető nép volt ez [ti. az ugor]. Alatta délen az ide-oda vándorló népek versengve pusztították egymást; ő elhúzódott e harcoktól, az északi mocsaras erdőkbe vette be magát, ott vadászgatott és halászgatott (1939 Illyés Gyula 9274068, 22) | bájos, csendes, jól nevelt kislány (1995 Magyar Hírlap CD09).
3a. ’olyan 〈zavarodott elméjű személy〉, akinek a betegsége nem jár önmagára v. másokra veszélyes dühöngéssel, ill. ilyen személyre jellemző 〈elmeállapot〉’ ❖ Előjön a hold s meg-megállva, Merengve néz a keresztfákra, Mint csöndes őrült, ki andalgva Magához jő egy pillanatra, És széttekintvén, amit lát, hall, Lelkét betölti borzalommal (1856 Vajda János CD01) | Ne félj közelebb menni a szegény háborúlthoz; habár esze nincs is, csendes az őrűltsége (1861 Arany János ford. [!] C6505, 177) | 1863-ban elméjében megzavarodott, azután csendes őrültségben élt Budapesten (1897 Magyar írók élete CD27) | sokáig csak mosolyogtak egymásra, szótlanul, különösen, mint a csendes eszelősök (1929 Pap Károly CD10) | Vail mindenkinek hangoztatja, hogy valami nagy földrengés készülődik. Az emberek kinevetik, sőt amolyan csendes bolondnak tartják (1997 Új Könyvek CD29).
3b. ’hangját ritkán hallató, rendsz. nyugodt természetű, szelíd, nem vad 〈állat〉, ill. ilyen állatra jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ [az orangután] kétféle Fajra oſztatik. […] A Jocko tsendes, könnyen ſzeliddé tétetik, ’s mindenféle Házi Dolgok véghez vitelére megtanittatik, de a Pongo vad (1798 Sándor István 7287081, 7) | [Az ún. rágócsőrűek] csendes természetű, szinte unalmas, akár azt is mondhatnánk: ábrándozó madarak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [kutya vásárlásakor] igyekezzünk viszonylag nyugodtabb, csendesebb jószágot választani (1998 Lakáskultúra CD39).
4. ’csekély erővel megnyilvánuló, visszafogott, nem heves 〈jelenség, érzés stb.〉’ ❖ a’ tsendeſen lengedez ſzellnek fújdogaláſi (1774 Kónyi János ford. 7190027, 26) | a’ Pásztor Költemény tsak tsendes gyenge érzéseket enged, hamar el lankad, és azon egy húron pendlvé lészen (1786 Révai Miklós C1663, 142) | Egy kis tsendes mozgás a’ fered után szükséges (1800 Nyulas Ferenc C3341, 170) | [főzd a borsólevest] csendes tűzön fél óráig (1846 Zelena Ferenc 8534003, 31) | A helyi értékek piacán a forgalom csendes volt (1900 Budapesti Napló febr. 11. C5243, 15) | Az út néptelen volt, kétoldalt tátongó mezőség, s csak ritkán csillant egy-egy fény a csöndes esőben (1979 Vészi Endre 9776030, 190).
4a. ’feltűnés nélküli, szinte észrevétlen 〈folyamat, tevékenység, esemény stb.〉’ ❖ csendes, kitartó munka (1891 Eötvös Loránd 8601001, 323) | Köznapi csendes esküvő volt (1907 Gárdonyi Géza C5323, 145) | haja már évek óta őszülgetett csendesen (1913 Krúdy Gyula C2841, 15) | Egyesek csendesen elmaradtak a szervezettől, helyeiket a fiatalabbak foglalták el (1989 Hitel 2015003, 5).
5. (ritk) ’hozzáadott szénsavat nem tartalmazó, szénsavmentes 〈ásványvíz〉’ ❖ A szigorúan vett ásványvízpiac a szénsavtartalom alapján további három szegmensre bontható: szénsavmentes (csendes), enyhén szénsavas és szénsavas (dús) (2000 Médiafigyelő CD2603) | Az EU-ban a csendes [ásvány]víz a kedveltebb (2000 Magyar Hírlap CD09).
II. fn 4B
1. (kissé rég, Ját) ’magyar kártyával játszott, hazárd jellegű kártyajáték, ferbli’ ❖ [ebéd után] mindig akad egy kis csendes (1875 Tóth Kálmán C4282, 14) | A kis város kaszinója az a hely, a mely a különféle nemzetiségeket összehozza egy kis – csöndesre, magyarul ferblire (1903 Budapesti Hírlap szept. 2. C4691, 8) | Laura tudta, hogy apja előző este utolsó vasig elvesztette pénzét a „csöndesen” (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 216).
2. (nyj v. Népr) ’lassú csárdás, ill. annak zenéje’ ❖ Fekete bársony mantillában Lejtik a csöndest körbe mások (1909 Oláh Gábor 9487036, 46) | [a bandával] rárántatott megint Soma egy csendesre (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 48) | Az erdőháti táncelnevezések (csendes, csárdás, ugrós) és más nyomok arra utalnak, hogy itt szintén élhetett a régi hármas tagolású páros tánc (1990 Magyar néprajz CD47).
Ö: szél~.
Vö. CzF. csėndės, csėndėsen, csėndėsz · czėndėsz, csöndes; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csendesebben, csendesen; ÚMTsz.