csenevészedik tn ige 12b2 (kissé rég)

1. (pejor is) ’〈élőlény v. annak vmely testrésze (kedvezőtlen életfeltételek között)〉 növésében, fejlődésében visszamarad(va vmivé csökevényesedik), ill. ilyen állapotban sínylődik, senyved’ ❖ [az árok partján helyenként] úti lapu csenevészedik, meg kutyatejfű gunnyaszt (1895 Bársony István C0835, 174) | a hátulsó ujj [ti. a gulipánoké] kis bütyökké csenevészedett (1899 Chernel István CD34) | A szauruszok denevérré, alligátorrá csenevészedtek (1910 Bresztovszky Ernő CD10) | Ilyen élet- és munkaviszonyok mellett rohamosan csenevészedik a hajdan oly daliás magyar nép (1931 R. Tóth József CD10).

2. (pejor) ’〈személy v. csoport〉 értékéből veszítve egyre silányabbá, satnyábbá válik’ ❖ Bizony csenevészedünk, veszünk, ha még egy Kökényesi József is odahanyatlik, hogy az újságírók irkafirkáján könyököl egész nap! (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | Becses nemem, mely megátalkodottan viseli az erősebb nem címét és rangját, nemcsak itt Nagyváradon, de mindenütt satnyul, csenevészedik, torzul (1901 Ady Endre CD0801).

Ö: el~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

csenevészedik tárgyatlan ige 12b2 (kissé rég)
1. (pejor is)
〈élőlény v. annak vmely testrésze (kedvezőtlen életfeltételek között) növésében, fejlődésében visszamarad(va vmivé csökevényesedik), ill. ilyen állapotban sínylődik, senyved
[az árok partján helyenként] úti lapu csenevészedik, meg kutyatejfű gunnyaszt
(1895 Bársony István)
a hátulsó ujj [ti. a gulipánoké] kis bütyökké csenevészedett
(1899 Chernel István)
A szauruszok denevérré, alligátorrá csenevészedtek
(1910 Bresztovszky Ernő)
Ilyen élet- és munkaviszonyok mellett rohamosan csenevészedik a hajdan oly daliás magyar nép
(1931 R. Tóth József)
2. (pejor)
〈személy v. csoport〉 értékéből veszítve egyre silányabbá, satnyábbá válik
Bizony csenevészedünk, veszünk, ha még egy Kökényesi József is odahanyatlik, hogy az újságírók irkafirkáján könyököl egész nap!
(1877 Mikszáth Kálmán)
Becses nemem, mely megátalkodottan viseli az erősebb nem címét és rangját, nemcsak itt Nagyváradon, de mindenütt satnyul, csenevészedik, torzul
(1901 Ady Endre)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

Beállítások