csenkesz fn 4B

1. (Növ) ’elsősorban az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, csomókban növő, rendsz. összegöngyölt levelű egyéves v. évelő pázsitfű, amelynek szárazságtűrő fajai gyakoriak a magyarországi pusztákon, gyepeken’ ❖ Tsenkesz. Fűzérkéi hoſzſzúkás hengerdedek (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 74) | Ezen Sesleria-takarók [ti. nyúlfarkfüvek alkotta gyepek] alapszövetébe igen szabályszerűen kicsiny bugás-fűvek, csenkeszek és sások gyeppárnái vegyülnek (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a Szárhalmi-erdőben] a különféle csenkeszek, a tollas szálkaperje és az erdei gyöngyköles jelzik a szélsőségesen száraz vízgazdálkodási viszonyokat (1978 Marián Miklós–Traser György CD52).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ egérfarkú Tsenkesz (F. [= Festuca] myurus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 108) | Amphigenes Jaoka (növ.), a csenkesz génusz egyik csoportjának (Extravaginales Hack.) a képviselője (1893 PallasLex. CD02) | Festuca dalmatica Dalmát csenkesz (1998 Tények könyve CD37).

2. (rég) ’〈az ilyen növények fajaihoz nagyon hasonló, azokkal közeli rokonságban levő ún. gabonarozsnok fajba (Bromus secalinus) tartozó növény megnevezéseként〉’ ❖ Tsenkesz. Bromus secalinus arvensis (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 396).

2a. (rég) ’e növény szemtermése, ill. annak őrleménye’ ❖ A’ Vad zab (Avena fatua, N. Wind-baber) és Tsenkeſz (Bromus ſecalinus et Arvenſis, N. Rocken-Trespe) a’ téſztának meg-kelését akadályoztatják (1787 Mátyus István C3068, 71).

Vö. CzF. ~, óriáscsenkesz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

csenkesz főnév 4B
1. (Növ)
elsősorban az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, csomókban növő, rendsz. összegöngyölt levelű egyéves v. évelő pázsitfű, amelynek szárazságtűrő fajai gyakoriak a magyarországi pusztákon, gyepeken
Tsenkesz. Fűzérkéi hoſzſzúkás hengerdedek
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Ezen Sesleria-takarók [ti. nyúlfarkfüvek alkotta gyepek] alapszövetébe igen szabályszerűen kicsiny bugás-fűvek, csenkeszek és sások gyeppárnái vegyülnek
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a Szárhalmi-erdőben] a különféle csenkeszek, a tollas szálkaperje és az erdei gyöngyköles jelzik a szélsőségesen száraz vízgazdálkodási viszonyokat
(1978 Marián Miklós–Traser György)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
egérfarkú Tsenkesz (F. [= Festuca] myurus)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Amphigenes Jaoka (növ.növény), a csenkesz génusz egyik csoportjának (Extravaginales Hack.Hackel) a képviselője
(1893 PallasLex.)
Festuca dalmatica Dalmát csenkesz
(1998 Tények könyve)
2. (rég)
〈az ilyen növények fajaihoz nagyon hasonló, azokkal közeli rokonságban levő ún. gabonarozsnok fajba (Bromus secalinus) tartozó növény megnevezéseként〉
Tsenkesz. Bromus secalinus arvensis
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
2a. (rég)
e növény szemtermése, ill. annak őrleménye
A’ Vad zab (Avena fatua, N.németül Wind-baber) és Tsenkeſz (Bromus ſecalinus et Arvenſis, N.németül Rocken-Trespe) a’ téſztának meg-kelését akadályoztatják
(1787 Mátyus István)
Vö. CzF. ~, óriáscsenkesz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások