csépelő (1C) l. cséplő

cséplő fn 1Ccsépelő

1. ’a cséplést végző személy’ ❖ Az idegen Tsépelöktöl örizkedni kell (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 74) | A férfiak szét vannak széledve a világ minden részében, ki drótos, ki üveges, ki cséplő, arató vagy nyomtató (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | miután a cséplés egész eredményét lemérték, akkor adták ki egyszerre a cséplők egész járandóságát (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’cséplőgép’ ❖ Szijj Sámuelnél, a cséplő feltalálójánál, már készül is vagy 24 guilotin (1848 Március Tizenötödike C3027, 251) | Lóheremagfejtő cséplő (1893 PallasLex. CD02) | Vesz a község együttesen egy finom Hoffher- és Sranz-féle cséplőt, melléje vesz egy amerikai motort (1912 Kertész István CD10) | [A bátyám] megkapta a diplomáját, nyárra még hazajött – augusztusban leesett az apám cséplőjéről, s ott a helyszínen meghalt (1964 Sánta Ferenc 9585001, 88).

3. (rég, ritk) ’rúdból és hozzá mint nyélhez szíjazott, rövidebb, forgatható ütőfából álló, az érett szemtermés kiverésére való eszköz; csép’ ❖ Éppen ugy ellenkezne a’ természettel a’ parasztgazda markában a’ kormány zablája, mint a’ kapa vagy cséplő uralkodóéban (1830 Széchenyi István CD1501) | Még a cséplésnél sem használ rendes cséplőt (1884 Hunfalvy János 8191003, 70).

UB: -banda, ~csapat, -csoport.

ÖE: ~szekrény.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csépelő, ~

csépelő lásd cséplő
cséplő főnév 1C
csépelő 1C
1.
a cséplést végző személy
Az idegen Tsépelöktöl örizkedni kell
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
A férfiak szét vannak széledve a világ minden részében, ki drótos, ki üveges, ki cséplő, arató vagy nyomtató
(1882 Mikszáth Kálmán)
miután a cséplés egész eredményét lemérték, akkor adták ki egyszerre a cséplők egész járandóságát
(1999 Magyar néprajz)
2.
Szijj Sámuelnél, a cséplő feltalálójánál, már készül is vagy 24 guilotin
(1848 Március Tizenötödike)
Lóheremagfejtő cséplő
(1893 PallasLex.)
Vesz a község együttesen egy finom Hoffher- és Sranz-féle cséplőt, melléje vesz egy amerikai motort
(1912 Kertész István)
[A bátyám] megkapta a diplomáját, nyárra még hazajött – augusztusban leesett az apám cséplőjéről, s ott a helyszínen meghalt
(1964 Sánta Ferenc)
3. (rég, ritk)
rúdból és hozzá mint nyélhez szíjazott, rövidebb, forgatható ütőfából álló, az érett szemtermés kiverésére való eszköz; csép
Éppen ugy ellenkezne a’ természettel a’ parasztgazda markában a’ kormány zablája, mint a’ kapa vagy cséplő uralkodóéban
(1830 Széchenyi István)
Még a cséplésnél sem használ rendes cséplőt
(1884 Hunfalvy János)
ÖE: cséplőszekrény
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csépelő, ~

Beállítások