csepsze (6B) l. csepesz

csepesz fn 4B (nyj)csepez, csepsze (rég)

’〈a 14. századtól a polgári, a 18. századtól kül. az erdélyi és moldvai népi viseletben:〉 asszonyok fejkötője’ ❖ Tsepesz. Fökötö (1799 Gyarmathi Sámuel C1945, 330) | a drága csiki Mariskák is a fekete csepszével, elszegődnek tőlünk (1847 Jósika Miklós C2406, 204) | A [krizbai] menyecskék a csepezre hétköznap a fehér fátyol helyett szines kendőt kötnek (1873 Orbán Balázs CD22) | A férjes nőknek egy másik fejviselete volt a csepesz vagy főkötő, melynek a XIV. század dereka felé egy sajátságos alakja divatozott nálunk, valamint Németországban (1900 Nagy Géza CD20) | [Székelyföldön] az asszonyok ünnepen és köznapon fafésűvel kontybatekert hajukon csepesz nevű fekete, csipkés szélű, áll alatt kötődő főkötőt viseltek (1981 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; SzólKm.; TESz.; ÚMTsz. csepesz¹

csepsze lásd csepesz
csepesz főnév 4B (nyj)
csepez 4B
csepsze 6B (rég)
〈a 14. századtól a polgári, a 18. századtól kül. az erdélyi és moldvai népi viseletben:〉 asszonyok fejkötője
Tsepesz. Fökötö
(1799 Gyarmathi Sámuel)
a drága csiki Mariskák is a fekete csepszével, elszegődnek tőlünk
(1847 Jósika Miklós)
A [krizbai] menyecskék a csepezre hétköznap a fehér fátyol helyett szines kendőt kötnek
(1873 Orbán Balázs)
A férjes nőknek egy másik fejviselete volt a csepesz vagy főkötő, melynek a XIV. század dereka felé egy sajátságos alakja divatozott nálunk, valamint Németországban
(1900 Nagy Géza)
[Székelyföldön] az asszonyok ünnepen és köznapon fafésűvel kontybatekert hajukon csepesz nevű fekete, csipkés szélű, áll alatt kötődő főkötőt viseltek
(1981 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; SzólKm.; TESz.; ÚMTsz. csepesz¹

Beállítások