csereérték fn 3B8

1. (Közg) ’vmely árunak, vagyontárgynak más árura, vagyontárgyra cserélésekor figyelembe vett értéke, ill. ennek nagysága’ ❖ az arany’ csereértéke ’s ára a’ papirospénzéhez … fonák viszonyban áll (1837 Figyelmező C6730, 86) | a használati érték a jószág jelentőségét jelenti a használat szempontjából, a csereérték annak jelentőségét a forgalom szempontjából (1894 PallasLex. CD02) | Quesnay szerint a pénz nem más, mint az árúk csereértékének kifejezője (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Az ingatlanok csereértékét több tényező – mérete, helye, önköltsége, a piaci kereslet szintje – határozta meg (1998 Századok CD58).

1a. (ritk) ’két ilyen érték egymáshoz viszonyított aránya, cserearány’ ❖ [Ausztriában] nagyobb volt az éhség, itt nehezebb volt talpat szerezni, így kialakult egy csereérték: egy pár cipő = 4 kiló zsír (1965 Lovas Gyula CD52) | A forgalmazó kiválasztása után az ÁPV Rt. annak bevonásával határozza meg az allokációs [= elosztási] rendet, a kárpótlási jegy–részvény csereértéket (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’csereüzlet során más tárgy, termék ellenében adott, ill. rendszeresen ilyen célra haszn. tárgy, termék’ ❖ [Németország majdani ipara] nem csak a’ belső fogyasztás szükségét fedezhetendi, hanem a’ gyarmatárú szükségek (kávé, czukor ’stb.) bevásárlására is elegendő csereértéket nyujtand (1842 Pesti Hírlap CD61) | pénz helyett jobbadán csak termények képezték a csereértéket (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 180) | [a paradicsommadár bőrét] hollandusok fogadták el szívesen csereérték gyanánt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a csereérték továbbra is […] a prém, illetve egyre jobban növekvő mértékben a szarvasmarha volt (1991 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csereérték főnév 3B8
1. (Közg)
vmely árunak, vagyontárgynak más árura, vagyontárgyra cserélésekor figyelembe vett értéke, ill. ennek nagysága
az arany’ csereértéke ’s ára a’ papirospénzéhez … fonák viszonyban áll
(1837 Figyelmező)
a használati érték a jószág jelentőségét jelenti a használat szempontjából, a csereérték annak jelentőségét a forgalom szempontjából
(1894 PallasLex.)
Quesnay szerint a pénz nem más, mint az árúk csereértékének kifejezője
(1904 Nagy képes világtörténet)
Az ingatlanok csereértékét több tényező – mérete, helye, önköltsége, a piaci kereslet szintje – határozta meg
(1998 Századok)
1a. (ritk)
két ilyen érték egymáshoz viszonyított aránya, cserearány
[Ausztriában] nagyobb volt az éhség, itt nehezebb volt talpat szerezni, így kialakult egy csereérték: egy pár cipő = 4 kiló zsír
(1965 Lovas Gyula)
A forgalmazó kiválasztása után az ÁPVÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.Részvénytársaság annak bevonásával határozza meg az allokációs [= elosztási] rendet, a kárpótlási jegy–részvény csereértéket
(1997 Magyar Hírlap)
2.
csereüzlet során más tárgy, termék ellenében adott, ill. rendszeresen ilyen célra haszn. tárgy, termék
[Németország majdani ipara] nem csak a’ belső fogyasztás szükségét fedezhetendi, hanem a’ gyarmatárú szükségek (kávé, czukor ’stb.) bevásárlására is elegendő csereértéket nyujtand
(1842 Pesti Hírlap)
pénz helyett jobbadán csak termények képezték a csereértéket
(1895 Mikszáth Kálmán)
[a paradicsommadár bőrét] hollandusok fogadták el szívesen csereérték gyanánt
(1933 Az állatok világa ford.)
a csereérték továbbra is […] a prém, illetve egyre jobban növekvő mértékben a szarvasmarha volt
(1991 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások