cserép fn és mn 5B  cserep (nyj)

I. fn

1. ’agyagból formált és szárítás után kiégetett tárgy, kül. edény’ ❖ Kolumbus ajándékokat oſztogatott nékik: apró tsengetöket […] üvegeket, tserepeket, ’s több a’ féle débdábságot (1783 Molnár János 7445001, 16) | kis adagokat tenyerük közt lepénynyé tapsolnak s ezeket kerekded, vékony cserépen széntűz fölött gyengén megsütik (1861 Rosty Pál 8397006, 117) | a gulyás csak akkor igazi gulyás, ha cserépben főzik (1906 Krúdy Gyula C2832, 94) | Zöld butella az én nevem, Ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincsen bennem, akkor csak cserép a nevem (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (Ipar is) ’az ilyen tárgy anyaga’ ❖ nem fa ſzáru pipákkal élnek, hanem olyakkal, melyek egéſzſzen tſinos tſerépböl valók (1792 Benkő József 7037002, 33) | [főzéshez, sütéshez való konyhai edények] fából: a’ milyen a’ dézsa, veder; vagy cserépből; a’ millyenek, a korsók, fazekak, tálak, tányérok (1844 Kiss Bálint 8244004, 61) | [teáskészlet] mázas cserépből (1978 Sőtér István 9613001, 188).

2. ’törékeny anyagból, kül. agyagból, üvegből való edények v. egyéb tárgyak eltört darabja(inak tömege)’ ❖ a’ poharat az asztalhoz sújtotta, hogy a tserepe a’ Kalmárnak órra alá ugrott (1782 Kónyi János C2729, 58) | Édes öröm, ittalak már, És hova lett az a pohár, A melyből ittalak téged? Összetörött, cseréppé lett (1847 Petőfi Sándor C3502, 38) | az ablakok hangtalanul cserepekre törtek (1921 Kahána Mózes 9291002, 14) | Mit teszel, Isten, ha nem élek? Korsód vagyok (ha majd cserép lett?) (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Rilke 9479126, 234).

3. ’földdel megtöltve (szoba)növények v. virágok tartására való, felfelé szélesedő (cserép)edény; virágcserép’ ❖ A’ minapában a’ kertemben lév üvegházomból gyönyörködve ſzemléltem egy madarat, melly egy virágzó narantsfa alatt, egy virágos tserépnek a’ karimáján nagy gyönyörséggel múlatott (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 88) | Stambulban is a nagy úr szeralji [= szeráji] kertében cserepekben ápolták a syringát [= orgonát] (1860 Jókai Mór C2276, 92) | Cserepes zöldnövényekkel megrakott a kis erkély, aki hosszabban figyel, nemcsak virágot, hanem cserépbe ültetett petrezselymet, zellert, snidlinghagymát is láthat (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 532) | Nagy növények számára, ha nem télállók, súlyuk miatt célszerűbb műanyagcserepet venni, s a télálló, fagytűrő nagy örökzöldeket is biztonságosabb műanyag cserépben kint tartani, mert ezek nem fagynak szét (1999 Lakáskultúra CD39).

3a. (jelzőként) ’vhány virágcserépnyi 〈növény〉’ ❖ sok cserép sárga viola (1871 Jókai Mór CD18) | Egy-két cserép virág minden ablakban (1912 Krúdy Gyula CD54) | néhány cserép muskátli (1985 Grendel Lajos 1060004, 408).

4. (nyj) ’éjjeliedény, bili’ ❖ cserép: l. bidli (1879 Magyar Nyelvőr C5946, 92) | cserép: éjjeli edény. „Hoz be a kizs gyerëk cserepit.” (1906 A bakonyalji nyelvjárás C6345, 54).

5. ’épületek fedésére szolgáló, téglatest alakú, égetett agyagból készült építőanyag; tetőcserép’ ❖ (Dachziegel) Tserepek (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 277) | csereppel fedett, jól épült háztól annyi biztositási dij nem járhat, mint szalmával vagy náddal fedettől (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Egyszerre csak egy cserép lecsúszik a tetőről (1922 Szabó Dezső 9623010, 132) | zsolnai cseréppel borított [épület] (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. ’kályhák, kemencék stb. hőtartó (fedő)anyagaként haszn., téglatest alakú, égetett agyagból készült (mázas) építőelem; kályhacsempe’ ❖ Ha a’ katlan Üregjének […] a’ hoſſza más-fél, ſzéleſſége pedig egy singnyi; úgy, hat tserép, kettesével egy-más mellé fektetve [kerüljön az üregbe] (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494001, 319) | A kályhák a XV. század utolsó negyedében még igen kicsi cserép táblákból állhattak; […] minden egyes cserép darabjáért 1 denár […] adatott (1874 Nyáry Albert¹ CD57) | nosztalgiából épülnek nyaralókban, villákban cseréppel borított vagy tapasztott, fehérre meszelt szépséges kemencék (1981 Nyerges Ágnes 2206038, 25).

II. mn

’kiégetett agyagból való 〈tárgy〉’ ❖ cserép ivóedény (1834 Szófüzér C2854, 13) | Egy literes edénybe, mely tiszta porczellán vagy cserép legyen, tegyünk minden személyre egy tojás nagyságu paradicsomot számítva, annyi paradicsomot, a hánynak mártást kell főznünk (1892 Zilahy Ágnes C6079, 48) | Az épületek utcai homlokzatán, kis fülkében sokfelé fa, porcelán vagy cserép Mária-szobor állt (1990 Magyar néprajz CD47).

a. ’tetőcserépből rakott 〈háztető〉’ ❖ A ház fából van, mondják hogy belől cyprus fa, ám légyen, de kívül csak fenyő palló a fala, most cserép a fedele, akkor hihető, hogy szalma volt (1808 Csehy József C2559, 95) | [A háznak] vályog a fala, de piros cserép a taraja (1931 Babits Mihály 9014101, 41) | cserép nyeregtetővel (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

b. ’kályhacsempéből rakott 〈kályha〉’ ❖ Nincs is hideg, jó ez a kályha, igazi cserép (1969 Domahidy András 1036005, 164).

Ö: beton-, fedő~, tető~, üveg~, virág~.

ÖU: fedél~, kerámia~, tükör~.

ÖE: ~agyag, ~csupor, ~darab, ~dísz, ~égetés, ~égető, ~gyár, ~kancsó, ~kanta, ~kemence, ~kupa, ~lábas, ~mécses, ~portéka, ~tábla, ~tárgy, ~tégla, ~váza, ~vető.

Sz: cserepecske.

Vö. CzF. cserép¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cserép-főzőfazék, cserép-gyertyatartó, cserép-kályhakemence, cserép-sótartó, cserép-szilvaszűrő; ÚMTsz.