cserepes mn és fn 

I. mn 15B4

1. (Konyha) ’cserépedényben főtt v. sült 〈étel〉’ ❖ Cserepes paprikás krumpli (1990 Frank Júlia CD19) | Cserepes sonka (1994 Frank Júlia CD19).

1a. • cserepes malac (nyj) ’anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac’ ❖ cserepes malacz: házba betanult v. gazda, gazdasszony után tanult malacz (1862 Vadrózsák C2827, 494) | cserepës malac: (csenevész, pontosabban) anyját vesztett malac, mely edényből issza a tejet (1915 Szendrey Zsigmond C5972, 404).

2. ’virágcserépbe ültetett 〈növény〉’ ❖ Különösen ártalmas ezen féreg [ti. a földigiliszta], ha a cserepes növények cserepeibe veszi magát (1854 Galgóczi Károly 8153002, 32) | a cserepes virágok az ablakokban kinyujtották leveleiket a nap felé (1913 Krúdy Gyula C2834, 159) | cserepes muskátlik (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’tetőcseréppel fedett, borított 〈épület(rész)〉’ ❖ Külsöjek [ti. a tornyoké] tserepes (1783 Molnár János C0290, 133) | Cserepes kőházakban laknak (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497005, 327) | Nem szeretem a nádas házat. – Én sem, – mondta Juli. – Azért huzattam erre cserepes tetőt (1931 Oláh Gábor 9487062, 59) | a patak partján lakom, abban a piros cserepes házban (1973 Lázár Ervin 9388004, 88).

4. ’kályhacsempéből rakott v. azzal borított 〈kályha, kemence〉’ ❖ nagy cserepes kályha (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | szemközti sarokban a cserepes kemence (1907 Malonyay Dezső CD07).

5. (rég) ’olyan 〈puhatestű állat〉, amelynek kemény védőburka, héja van’ ❖ tserepes tsigák (1792 Kisded szótár C0816, 243) | Tserepes állat. Animal testaceum, Ostreum (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 397).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll v. Növ) ’olyan 〈állat v. növény〉, amelynek egy részén pikkelyes borítás van’ ❖ A’ tserepes Tekensbéka. (Testudo imbricata) (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 23) | A cserepes gerebengomba vagy őzgomba (Phaeodon imbricatus v. Sarcodon i. [= imbricatus]) (1913 RévaiNagyLex. C5704, 477) | Chiton squamotus […] cserepes bogárcsiga (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 239).

6. ’(melegtől, széltől stb.) felületén (kiszáradt és) repedezett, töredezett’ ❖ ha foly róla a’ mész, tserepes leszen a’ meszelt fal (1783 Molnár János C0291, 277) | [E gombának] tserepes süvege, és sárga leve vagyon (1787 Mátyus István C3068, 486) | törzsének és idősebb ágainak kérge jellemzőleg repedékes, pörsögéses és cserepes (1882 Bereczki Máté C1048, 178) | Miközben az altalaj nedves maradt, a föld felszínén gazos, cserepes (2000 Országgyűlési Napló CD62).

6a. ’kiszáradt és felrepedezett hámrétegű 〈bőr〉, ill. ilyen bőrű 〈testrész〉’ ❖ ha a’ nyelv száraz … és tserepes (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 12) | cserepes bőrű arcz (1856 Jókai Mór C2257, 8) | Keze nem volt fehér. Cserepes volt, durva, vörös (1915 Kosztolányi Dezső 9359342, 79) | A cserepes ajkakat, ha kifújta a szél, olajjal, vajjal, tejföllel kenegették, amelyek megpuhították a bőrt (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

II. fn 4B

1. ’tetőfedőként dolgozó (szak)ember, cserepező’ ❖ Ziegeldecker, der: tserépzsindelyrakó, tserepes (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 973. hasáb) | volt idő, amikor az uraság igazi úri passzióból a háztetőn dolgozó cserepest puskával célba vette (1902 Ady Endre C0535, 405) | egy színes ház tetszett, amelyet épp fedtek a cserepesek (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’égetett agyagtárgyakat, kül. cserépedényeket készítő kézműves; fazekas’ ❖ dohánykereskedők: 37 ft 12 kr, cserepesek: 10 ft (1843 Pesti Hírlap CD61) | a sarokban szélesen elterpeszkedik egy sötétkék zománcos cserépkályha. A gazda büszke rá, mert amikor észreveszi, hogy a kályháját vizsgálom, megjegyzi: – Szentgyörgyvölgyön csinálta egy cserepes (1922 Pesti Hírlap márc. 10. C5670, 2) | [a piacon] kirakják a helybeli híres cserepesek a korsóikat, tálaikat, magyaros motívumokkal ékesített dísztárgyaikat (1933 Nagy Lajos 9472016, 40) | [A hódmezővásárhelyi kerámia] új csúcspontja a 80-as évek, amely a mesterek (helyi nevei: gölöncsérek, cserepesek), a műhelyek és a városrészek szerinti további elkülönülést eredményezte (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (nyj) ’(mázas) cserépből készült (nyílt tűzterű) fűtőalkalmatosság’ ❖ Tserepes, kemencze (1816 Vocabularium C1948, 101) | A cserepeshez támaszkodó leány szótlanul ügyelt minden érkező szekérre (1898 Petelei István C3493, 138) | a székely nemesi házak mind nagyon egyformák voltak. Itt a nagy cserepes, a kandallókályha (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Országos érvényű szabályokat sem a zárt kályhák, sem a nyitott, füstfogós tűzhelyek (cserepesek) építésében megállapítani nem lehet (1991 Magyar néprajz CD47).

4. (nyj) ’anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac’ ❖ cserepes: […] a házban cserépből táplált anyátlan malac (1838–1845 Gáspár János C6305, 15).

ÖE: ~céh, ~legény, ~munka, ~munkálat.

Sz: cserepesít.

Vö. CzF. cserepes¹, cserepes³; ÉrtSz.; TESz. cserép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cserepes¹