cseresznye fn és mn 6B cseresnye (rég v. nyj)
I. fn
1. (Növ is) ’az északi félteke mérsékelt égövi területein honos fa, amelynek piros, fekete v. sárga színű, sima héjú, gömbölyded v. tojásdad csonthéjas termése hosszú kocsányon függ, kül. az ún. édes cseresznye fajba (Prunus avium) tartozó, akár harminc méter magasra is megnövő, fehér bogernyővirágzatú, édes gyümölcsöt termő növény; cseresznyefa’ ❖ Egyiptomban, a’ Plinius l. c. fel-tett jegyzéſe ſzerint, a’ tsereſznyéket ſemmi ſzorgalmatoſsággal nem lehetett el-ſzaporítani (1787 Mátyus István C3068, 359) | Sövény mellett fakadó fák Zsenge lombjai S cseresnye fehér virága, Csak most nyíla ki (1892 Versényi György 8519005, 15) | [Kárpáti Zoltán botanikus] behatóan foglalkozott fás növényeink, így különösen a bükk (Fagus), a gyertyán (Carpinus), a kőris (Fraxinus), cseresznyék és szilvák (Cerasus, ill. Prunus), a bengék (Rhamnus) és a som (Cornus) alakkörével (1973 Csapody István CD52) | [Visegrád] erdeinek főbb állományalkotó fafajai a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a kőris, a juhar, a hárs, a cseresznye és sokféle cserje és a bükk (2000 Magyar Eszter CD36).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈ilyen fák fajainak elnevezésében nemzetségnévi elemként〉’ ❖ Prunus: Padus. Hung. Vad Tsereſznye-fa; Kutya Tsereſznye-fa; Gerezdes Tsereſznye (1780 Benkő József C0290, 373) | Édes cseresznye. Prunus avium L. (1902 Wagner János CD35) | a japáncseresznye (Cerasus serrulata) ’Autumnalis’ fajtája (2000 Lakáskultúra CD39).
1b. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajta- és fajtakörnévben) (Növ) ’〈az ún. édes cseresznye faj (Prunus avium) elnevezéseként〉’ ❖ [meggyfára oltáshoz] különösen a’ franczia vagy latos cseresznyét javasolhatni (1835 Némethy József 8333011, 78) | bürgezdi hólyagos- és magurai ropogos cseresznye (1884 Szathmáry Károly 8428004, 13) | Germersdorfi cseresznye (1963 KertészetiLex. C6668, 384–385 között) | cseresznye (lat. Cerasus avium) (1977 NéprajziLex. CD47).
2. ’az ilyen fák vmelyikének, kül. az ún. édes cseresznyének a gyümölcse, ill. az abból vhol vmely évben megtermett termés’ ❖ minden forró hidegleléſekben bizváſt lehet adni jól meg értt tſereſnyét, megyet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 56) | Menjetek, fiaim cseresnyét szedni a királyné asztalára (1892 Jókai Mór CD18) | [A meggyvágó] a meggytermésben éppoly károkat okoz, mint a cseresznyében (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az asszony lëvëtt két szëm cserësznyét, és agyonlűte az urasági csősz (1978 Jung Károly 1073001, 27).
2a. (rég, ritk) ’vmely más növénynek ilyen gyümölcsre emlékeztető, bogyószerű termése’ ❖ A’ Kávéfa inkább valami magas tsemete nem növevény mint fa; levele haragoszld, mint a’ jázmínnak; bogyója vagy tsereſznyéje tsaknem ollyan piros, mint a’ som (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 10) | [a kőkerítésnek] csak egyes palánkjai állanak fenn, miken az elvadult jázminsövény túlnőtt, kihullatva az útra mérges piros cseresznyéit (1856 Jókai Mór C2257, 2).
3. (biz) ’ilyen gyümölcsből főzött v. cseresznyeeszenciával készült pálinka, cseresznyepálinka’ ❖ Konyak, vermut, szatmári szilva, cseresznye, barack, kommersz rum, kaszinórum (1966 Karinthy Ferenc 9308004, 320) | Megiszom még két sört és egy fél cseresznyét (1994 Magyar Hírlap CD09).
4. ’a cseresznyefa halványvörös színű, kemény, értékes fája (mint asztalosipari alapanyag)’ ❖ [a francia empire stílus] drága anyagait nálunk hazai fa, dió, juhar, cseresznye stb. váltotta fel (1942 Lyka Károly CD43) | az ajtók tokja cseresznyéből, a lapja pedig bükkből készült (1999 Lakáskultúra CD39).
4a. ’〈kül. bútorokra vonatkoztatva:〉 az ennek színéhez hasonló vöröses szín, cseresznyeszín’ ❖ [A szemnek] jóleső a cseresznye-kék párosítás (1996 Lakáskultúra CD39) | cseresznyére pácolt, faltól falig könyvespolc (1997 Lakáskultúra CD39).
II. mn (összetételek előtagjaként is)
1. ’cseresznyefa faanyagából készült 〈tárgy, kül. bútor〉’ ❖ [Vámos úr] hosszú, vastag cseresznyepipaszárával olyat húzott Julie karcsu derekára, hogy a szegény lény valóban szánakozást és részvétet gerjesztő jajgatásokban tört ki (1857 Balázs Sándor¹ C0685, 117) | Komplett cseresznye barokk berendezés (1960 Népszabadság márc. 9. C4812, 11) | A gitár valóban mestermunka. Könnyű, teltkarcsú. Színe és lakkja az érett, százados cseresznyekazettáké (1962 Népszabadság okt. 10. C4814, 6).
2. ’mintázatában, színében ezt utánzó anyagból készült, ilyen anyaggal borított 〈tárgy, kül. bútor〉’ ❖ cseresznye laminált forgácslap (1996 Lakáskultúra CD39) | cseresznye konyhapult (2000 Lakáskultúra CD39).
Ö: farkas~, madár~, vad~, zsidó~.
UB: -befőtt, -pálinka.
ÖU: fekete~, havasi~, hólyag~.
ÖE: ~ág, ~ajak, ~bor, ~érés, ~fagylalt, ~forma, ~fürt, ~gumi, ~lé, ~leves, ~mag, ~pej, ~száj, ~szár, ~szem, ~szilva, ~virág, ~vörös.
Vö. CzF. cseresnye · cseresznye, fehércseresznye, feketecseresnye, hólyagos cseresznye; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cseresznye · cseresnye; ÚMTsz. aprószemű-cseresznye, borízű-cseresznye, ~, csongrádicseresznye, csoportoscseresznye, elevenérő-cseresznye, fehércseresznye, feketecseresznye, fürjmonyas-cseresznye, gyengebőrű-cseresznye, hólyagoscseresznye, hólyagosszemű-cseresznye, hupolyagoscseresznye, keménybőrű-cseresznye, késeicseresznye, kígyófejű-cseresznye, koraicseresznye, koránérő-cseresznye, kőrösicseresznye, kőszemű-cseresznye, májusicseresznye, nagyszemű-cseresznye, oltottcseresznye, pongorádicseresznye, pozsonyicseresznye, pünkösdicseresznye, sárgacseresznye, tüdősicseresznye