csergedez l. csörgedezik
csörgedezik tn ige 14b2 csergedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: kissé rég v. nyj), csergedezik (kissé rég v. nyj) , csörgedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)
1. ’〈forrás, patak v. szökőkút vize, es. más folyékony anyag〉 vékony érben v. sugárban (vhonnan) folyik, folydogál(, s eközben halk, csobogó hangot hallat)’ ❖ [a patak] Tölgy-fák árnyékában tsergedez alá-felé (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 21) | A mily jó bor csapjából, Oly jó víz folyt csörgedezve Mellette egy sziklából (1805 Kisfaludy Sándor CD01) | egy szökőkút vize mormogva csörgedez (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 119) | Egy szép kilátóhelyről keskeny ösvény vezetett le egy mohos kövek között csörgedező forráshoz (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 31) | A parlagfüvet ringató árkok mélyén csörgedezik a fáradt olaj (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. (átv is) ’〈(vmilyen) vér vkinek, vminek az ereiben, ill. testében〉 áramlik, folyik’ ❖ Magyar nemes vér tsergedezett az ereiben (1790 Péczeli József C3451, 308) | A’ folyó részek között legnevezetesebb a’ vér, mellyből ismét különféle nedvek származnak u. m. a’ vérviz, vagy savó, melly leginkább az erekben csergedez (1845 Beke Ince Kristóf 8035002, 146) | minden szoknya-lebbenésre felpezsdülő vérem most nyugodtan csörgedez (1918 Laczkó Géza CD10) | [Az ún. törpe snaucer] kialakulásának körülményei homályosak, valószínűleg különböző kis termetű terrierek és a majompincs vére csörgedezik ereiben (1996 Szinák János–Veress István CD59).
1b. (irod, túlzó is) ’〈vér, könny〉 erősen szivárog vhonnan, ill. vékony csíkban folyik lefelé vmin’ ❖ Kedvei közt, tudjuk, oly soká zengedez, Hogy végtére nyelvén vére is csergedez (1772 Bessenyei György¹ CD01) | A hajdu nem küzd, a megjött huszárnak Kardján most nem vér – csak köny csergedez (1849 Vörösmarty Mihály CD01) | Az öreg Boér szemeiből könnyek csergedeztek (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Sápadt fejéből csörgedez a vér (1918 Kosztolányi Dezső 9359005, 98).
2. (vál) ’〈vmely tevékenység, történés (ideje)〉 lassan, de folyamatosan zajlik, halad’ ❖ A hol bájos erőd a szíveket hattya, Csergedez az öröm édes folyamattya (1807 Kézy Mózes C2558, 230) | Lyányka, kunyhóm’ rejtekén Csendes élet csörgedez (1835 Bajza József 8021019, 146) | A beszélgetés csergedezett tovább (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 228) | Hol realisztikusan csörgedezik a játék, hol groteszkbe fordul át, attól függően, hogy ki van éppen színen (2000 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé biz) ’〈anyagi juttatás, támogatás, ill. információ〉 apránként, kis tételekben jut, kerül vhova’ ❖ a XVI-ik századtól oly bőven csörgedeznek a religionariákra [= vallási ügyekre] vonatkozó adatok, hogy alig hasonlítható e tekintetben más levéltár a pozsonyi városival össze (1877 Deák Farkas CD57) | [Noszty Ferinek] otthonról nagyon vékonyan csörgedezik a segítség (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 4) | igen lassan csörgedeznek a Halászbástya felújítására szánt milliók (1997 Magyar Hírlap CD09).
4. (kissé rég) ’〈kül. érzelem〉 ered, ill. árad (vhonnan)’ ❖ Emberi hív érzés csergedez szívedbül (1777 Bessenyei György¹ CD01) | alsóbb müveltségű nemeseink közül számosan találtatnak, kikben – kelet népéhez különben nem illetlen – amaz ősi szokásból, a’ lovaglás kedveléséből csergedező lószerelme már ma igen balirányt vett (1841 Pesti Hírlap CD61) | a szándék becsületes kebelből csergedezett (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 576) | Itt [Tolcsván] nem csörgedezett Reb Joel bölcsesége meg Béle vidámsága. Azoknál [Ráchelke] otthonn érezte magát (1922 Fényes Samu 9144002, 54).
Vö. CzF. csėrgedėz, csėrgedėző, csörgedėz, csörgedėző; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.