cserkész³ (I. 14B1 II. 4B) l. cserkesz

cserkesz mn és fn  cserkész (rég)

I. mn 14B1

1. ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő 〈népcsoport〉’ ❖ [a baskírok és kozákok] a maroknyi cserkesz népet sem képesek legyőzni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [a Kaukázusban] él a cserkesz nemzet, viseletére, szokásaira nézve őseinkhez annyira hasonló (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Az orosz-török háború után (1829.) az oroszok leigázták a legtöbb cserkesz törzset s az oroszoké lett az egész Kubán-vidék és az Azovi-tenger melléke (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ valódi cserkesz anyátul születtél (1836 Vajda Péter C4666, 91) | Bibarsz, cserkesz származásu rabszolga, ki Khalil és Mohammed szultánok alatt a legmagasabb államhivatalokra emelkedett (1893 PallasLex. CD02) | A 1841. évi zendülés, valamint Samil cserkesz vezér tízesztendei hősies ellenállása eredménytelen maradt (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210) | Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Karacsáj-Cserkesz Köztársaság cserkesz képviselői tegnap autonóm területté nyilvánították Cserkeszföldet, azzal, hogy az megmarad Oroszország határain belül (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈E néppel kapcs.〉’

2a. ’e nép által létrehozott, ill. haszn.’ ❖ [a] Nikomi nevű austriai brigget […] egyszerre 3 negyven evedzős Cserkesz rabló gálya megtámadá (1832 Jelenkor C0223, 176) | A cserkesz írás olyan, mint egy arabeszk rajz egymásba font kacskaringós cikornyával (1877 Jókai Mór CD18) | A cserkesz férfiviselet, amelyet az orosz kozákok a cári testőrezredekben is utánoztak, igen festői: térden alul érő felsőruha, nyakig begombolva, ezüstös öv, rajta elől a kinzsál lóg (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210).

2b. ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ A cserkesz és georgiai nemes vér a török fajnak egy uj s egy szebb ábrázatjelleget adott (1862 e. Szemere Bertalan C3938, 146) | egy cserkesz vérbosszú kalandjában kell részt vennünk (1877 Jókai Mór CD18).

3. (Nyelvt is) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt 〈nyelv〉’ ❖ A cserkesz nyelv a kaukázusi nyelv családhoz tartozik (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 210) | ma is élő kaukázusi – cserkesz, láz, georgiai és egyéb – nyelvek (1943–1944 Hóman Bálint CD42).

3a. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Minden falu (cserkészül „alu”) tart két lovat a vezér izeneteinek tova szállitására, ez a postarendszer (1854 Vasárnapi Újság CD56) | nem beszéltem vele többet se cserkeszül, se csecsencül (1898 Jókai Mór CD18) | Vladikavkáz (osszet nyelven Kapkaj, cserkeszül Terek-kala) (1926 RévaiNagyLex. C5715, 431).

4. ’e nép által lakott 〈terület〉’ ❖ Kinek jutna eszébe Himrit megtámadni, ezt a kis cserkesz falut, alig ötszáz lakosával, kiknek nincs egyebök, mint teheneik, kecskéik és szép leányaik (1854 Jókai Mór CD18) | Az új tatár és még inkább cserkesz telepítvények […] keresik a főbb utvonalak fontosabb pontjait (1877 Márkus István¹ C3034, 42) | [1864-ben] Észak-Dagesztán, Csecsenföld, a cserkesz területek és a Kaukázus északnyugati része is az Orosz Birodalomhoz került (1999 Majoros István CD17).

II. fn 4B

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő, kaukázusi nyelvet beszélő népcsoport’ ❖ a’ muszka nagy erőt gyüjt a’ cserkeszek ellen, már most is készen áll e’ végre 72 ezer embere (1841 Pesti Hírlap CD61) | A cserkeszekben megvan a harcias és szabadságszerető népek minden erénye és hibája (1893 PallasLex. CD02) | [Tamar királynő a 12. század végén] egyes kaukázusi hegyi népekre, így az oszétekre, cserkeszekre és durdzukokra is kiterjesztette Grúzia fennhatóságát (1991 Bíró Margit CD17).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ cserkësz: ein Cirkassier (1805 Verseghy Ferenc C4436, 22) | Tserkész, L. circassius (1816 Vocabularium C1948, 82) | A török kormány vagy 200,000 [hazájából kivándorolt] cserkeszt Bolgárországban telepített le (1884 Hunfalvy János 8191005, 230) | Egy cserkesz egy hónap leforgása alatt annyira belovagolta [a szilaj lovat], hogy parancs szóra még a földre is lefeküdt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a 12. századi kijevi] fejedelmi testőrségben az orosz bojárokon kívül találunk: normannokat, magyarokat, lengyeleket, alánokat, cserkeszeket stb. (1974 Képes Géza 9323028, 153).

2. (Nyelvt) ’a Kaukázus északnyugati részén, a Kubán folyó felső folyása mentén élő népcsoport által beszélt, a kaukázusi nyelvcsaládba sorolt nyelv’ ❖ [a kaukázusi nyelvek északi csoportjába] tartozik: az abcház, kabardi, cserkesz, csecsen, lezg, avar, lák, dargva, küri és ud (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | A cserkeszt hatszázezren beszélik a Kaukázusban, legalább annyian Törökországban, és irodalom is kialakult rajta (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.