alája szem nm 31A2
1. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a szóban forgó személy v. tárgy, dolog alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá’ ❖ Aſzſzonyaink kurta ſzoknya helyett tafota ponyvákat húznak magok után, és a vánkosokat nem alájok, hanem fejekre téſzik, fel tórnyozván Fejkötöjöket (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 18) | mikor pedig nagyon menydörgött és villámlott, ollyankor [Caligula] az Ágyából fel-ugrani, és annak alája-bújni ſzokott (1784 Takács Ádám ford.–Pictet 7340001, 4) | tsikót adott én alám, Ha meg-ereſztettem, úgy ment mint a’ villám (1793 Gvadányi József 7125015, 76) | bizonyos emberek kisérletet tettek alájaásni a dombalatti üregnek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a lengyel sörből is eleget ittam már, s majd a söprűjét őalájuk öntöm (1893 Jókai Mór CD18) | Ha a cikket kiadják, kérem nevemet semmiesetre se tenni alája (1895 Vajda János 8503151, 165) | alátok is szénát adok, csak siessetek lovacskáim (1924 Havas András Károly CD10) | az üveg sem rejti el az alája tett tárgyakat (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 19) | Hatalmas kondért hoznak be […]. Tüzet gyújtanak alája (1978 Spiró György 1143002, 317) | Alám rakják a fájdalmas rongyaikat, hogy ne a puszta kövön üljek (1994 Szántó Piroska 1166002, 25).
1a. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a szóban forgó később odakerülő dolog v. személy, ill. későbbi cselekvés számára előkészítve, biztosítva’ ❖ A főldet alája [ti. a gyapjas köles alá], úgy kell elkészítned, miként búza alá szokás (1826 Fáy András¹ 8139014, 8) | aratni szeretnék azt mit nem vetettek, gyűjteni, minek alája nem vonták barázdáit (1844 Rónay Jácint 8669001, 22) | Eléb igyék egyet alája, mert megrontja a bélit (1902 Bródy Sándor C1186, 110) | A vonat átmegy a Tiszán, ha vashidat építenek alája (1923 Krúdy Gyula CD54) | [a halat] ne vakarjátok, hanem nyúzzátok. Zsír nem kell alája (1956 Fekete István 9142002, 104) | Molnár épp erre várt. Hogy alája adják a szót. Amire csattanósan felelhet (1965 Dobozy Imre 9110002, 48) | legalább négyéves, elődje által lehasznált Mercedest akarnak adni alája, de ő kikérte magának, hogy más elvtársakhoz képest ennyire lebecsüljék (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. ’a szóban forgó jellel, számmal stb. megkülönböztetett helyre, ill. csoportba’ ❖ [az író] a főpontokat ismét másodrendű pontokra (részekre, osztályra) oszthatja és ismét alájuk foglalja azt az anyagot, mely tartalma szerint oda illik (1897 Riedl Frigyes 8393010, 28) | A „kuruc költészet” romantikus nacionalista kategóriájának mellőzésével […] az alája sorolt verscsoportokat sajátos karakterük, társadalmi mondanivalójuk és osztályalapjuk szerint kell meghatároznunk (1964 Klaniczay Tibor CD53).
3. (ritk) ’vminél kisebb összegre, mennyiségre’ ❖ az önkormányzati megrendelésre dolgozó tendergyőztes cégek titokban tartják áraikat, hogy riválisaik ne ígérhessenek alájuk (2000 Magyar Hírlap CD09).
3a. ’〈rangsorban:〉 hátrább, lejjebb sorolva’ ❖ a’ színmű a’ költői műnek alája van rendelve (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 8) | a közigazgatás a politikus érdekeknek mindig alája rendeltetett (1846 Eötvös József 8126041, 567) | [Kemény Zsigmond Zord idő című regényében a humor] nem műfaji tényezőként és nem önmagáért van, alája van rendelve a tragikumnak (1932 Makkai Sándor CD10).
4. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) (kissé rég) ’a szóban forgó helyzetbe, állapotba, ill. tevékenység hatókörébe’ ❖ [a bimbó] az őszi meg-érésig az egész esztendő’ bizonytalan változásainak alájok vólt vettetve (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 192) | a’ gyermekek a’ tagok’ rángatáſinak olly igen alája vettettek (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083003, 60) | Hogy a leány nem kurva […], mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni (1803 u. Kazinczy Ferenc 7163021, 402) | [a leghatalmasabb uralkodó teste] épen úgy alája van vettetve a’ betegségeknek és halálnak, mint a’ legnyomorúltabb szolgáé (1842 Csécsi Nagy Imre 8084001, 11) | semmi sem oly természetfelett álló, mint hogy a lelkek lelki és mennyei életet kölcsönözzenek attól a testtől, amely eredetét a földből vette és amely a halálnak alája volt vetve (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [a szereket a] mezőgazdasági kamara bakteriológiai intézetének vezetője gondos újabb vizsgálatnak vetette alája (1933 Az állatok világa ford. CD46).
4a. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a korábban említett személytől v. dologtól való függőségbe, ill. annak hatókörébe’ ❖ ſemmi törvénynek ſem veti magát alája (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch 7031002, 235) | [rettegjetek] ti magyar szépek, a’ kik valaha alám hódoltok (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 326) | [a bécsi magyar kancellária] Ausztria kormányának alája rendelve lenni látszik (1846 Táncsics Mihály 8463013, 75) | Az új fejedelem a Kievből jött oroszokat a Karpatok alján letelepítvén, s a tótságot alájok adván, majdnem ellenállás nélkül haladott elő a Bodrog vizéig (1861 Szalay László 8419001, 13) | a minisztériumok és alájuk tartozó hivatalok (1933 Szekfű Gyula CD42) | Járőr lettem, 4 budafoki gyár tartozott alám (1956 Pogány Mária 2005025, 98) | egy zászlóaljat adok alád! (1989 Bólya Péter 1023006, 79) | [a mellékmondatok felismerését] megkönnyít(het)i a fölérendelt mondategységben a rámutató szó, az alája rendeltben a kötőszó (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
5. (csak egysz 3. sz-ben, rendsz. -nak/-nek ragos szóval nu-szerűen) (rég, irod) ’vki, vmi alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá’ ❖ kényére le-dl híves zöld tölgynek alája (1778 Révai Miklós ford.–Horatius 7283014, 12) | alázatoſságtól viſeltetvén, ſoha ſem irta a’ nevének alája Grofsági titalusát (1794 Molnár János 7445008, 40) | Megy: dobogó szívét paizsának alája takarja (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 11) | Lombok alá jutván, s foszolékony ködnek alája (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | [Ulászló] oda nyújtja fejét a dús koronának alája (1834 Garay János CD01) | Butyrával igyekszik fedélnek alája (1891 Bartók Lajos C0873, 61) | jösztök velem, Régi, poros hársak alája (1914 Ady Endre C0537, 119).
Vö. CzF. ~, alájok; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, alájaereszt, alájakotrat, alájaszánt, alájaválik, alájavaló, alájukvaló