csicserg l. csicsereg

csicsereg ige 7bcsicserg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. tn ’〈madár〉 gyors egymásutánban élénk, magas hangon szól’ ❖ Jaj hideg a’ ferd! ’S ott nem zldellik az erd! Köztte nemis csicsereg ſzéllyel az Égi ſereg (1784 Édes Gergely C1542, 146) | A pacsirták csicseregve Az egekben lebegnek; A verebek a sövényen Ugrándoznak, csevegnek (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | Itt vannak a fecskék, e kedves madarak! Csicseregnek vígan a házeresz alatt (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400016, 33) | A szélben hogy zúg az akácfa, veréb a gyepün csicsereg (1952 Simon István 9601032, 28).

1a. tn ’〈madárdal〉 ilyen hangon zeng’ ❖ míg elszántan ütközetre mégyen A szűz bimbók mézéhes ellene: Csicserg a szomszéd lombozat hüsében Madárajakról lelkes harczene (1844 Petőfi Sándor 8366044, 68) | [Az ún. pásztormadár] gyakorta hallatja sziszegő, rekedtes, nem igen változatos csicsergő énekét (1899 Chernel István CD34) | [az ún. fogasfürj] gyöngédségét szelíden csicsergő hanggal, félelmét pedig ijedt füttyel fejezi ki (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A barátposzáta hímjei az éneküket] halkan kezdik – az utánzásokkal is tarkított, csicsergő bevezetőt a madarászok bokoréneknek hívják –, ezt követi a hangos, csengő befejezés (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. ts (irod) ’〈madár hangsort〉 élénk, magas hangon énekel’ ❖ Kis madár csicsergi dalját (1843 Garay János C1812, 46) | Érik a búzakalász, a nap éget, Dalt csicseregve csapong a madár (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400018, 64) | a pacsirta már éktelen vigsággal csiripel, azaz zenél, sőt danál vagy másképp csicsergi reggeli énekét (1921 Nagy Lajos 9472028, 69) | Alkonyodik már a nap, […] Fákon az árnyas kis sereg Takarodót csicsereg (1935 Szabó Dezső 9623024, 123).

1c. tn (ritk) ’〈emlősállat hangja〉 a madárcsicsergéshez hasonlóan szól’ ❖ A csuklyás-majmok azonban meglehetősen sokféle csicsergő és nyöszörgő hangot hallatnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Valamennyi [cickány]fajnak finom csicsergő, cincogó és fütyülő hangja van (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. tn (rég v. nyj) ’〈tücsök〉 ciripel’ ❖ Tücskök csicseregve danoltak (1824 Czuczor Gergely C0032, 84) | [a mezei tücsök] májustól kezdve egész nyáron át, kivált aratás után a tarlókon, vigan csicsereg (1847 Peregriny Elek 8360014, 270) | A nép azt mondja róla [ti. a mezei tücsökről], hogy: csicsereg, piricskel, prücsköl, cirpel, tércseg, reszeg, csikorog, hegedül, énekel (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈személy, kül. nő v. gyerek(sereg)〉 magas hangon, könnyedén, kellemes hatást keltve v. tetszelegve beszél, cseveg (vmiről)’ ❖ Minél sürűbben csepereg, Annál vigabban csicsereg Kis gyermekim csapatja (1855 Ney Ferenc 8335005, 7) | [Madame Jameson] nevetve csicsereg, legyezi magát nagy marabutoll, heliotrope illatot árasztó legyezőjével s azt mondja, hiányzani fogok neki (1889 Justh Zsigmond 8213008, 269) | elkezd mosolyogva beszélni, regélni, mesélni, csevegni, fecsegni, csicseregni új hálószoba berendezéséről, amelyet most néz éppen meg az ura Bécsben (1923 Laczkó Géza CD10) | Sárika fiatal, 17 éves, sokat csicsergő, ám jól nevelt, érdeklődő teremtés (1994 Weisz, Giuseppe CD17).

3a. ts ’így mond vmit’ ❖ Hiszen az pompás! – csicseregte vidáman (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Mi vagyunk az exotikum, a csoda és mese – csicsergik lármás zajongással Kelet rikitó bélyegei (1909 Kosztolányi Dezső 9359116, 58) | „kérem szíveskedjék befáradni”, csicsergi vég nélkül [a lány], időnként panaszkodik közben, hogy fáj a torka a sok beszédtől (1972 Nádudvari Anna 2021005, 881).

3b. tn (irod) ’〈beszéd, nevetés stb.〉 a madárcsicsergésre emlékeztető módon szól’ ❖ Csicsergő nevetés hallatszott az ajtó mögűl (1881 Vajkay Károly C4673, 139) | Oly váratlan volt ez az első kedves, ficsegő, csicsergő beszéd, a fejedelem nevetett, s úgy érezte, mintha kisütött volna a nap… (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 140) | Bajor hangja csicsergett, csacsogott, nevetett, csodálkozott és álmélkodott (1960 Ignácz Rózsa 9269001, 191).

4. tn ’〈Vmely tárgy, dolog〉 gyors egymásutánban (halk,) magas hangokat ad.’

4a. (ritk) ’〈csordogáló, ill. bugyborékoló víz〉 madárcsicsergéshez hasonló magas hangokat ad’ ❖ Csicsereg, midőn a’ viz lapos, süppedékes helyeken nyomunkban fakadoz (1838 Magyar tájszótár C6656, 69) | A szép hegyiváros kőkutja csicsergett a holdfényben alattunk (1918 Kaffka Margit 9290025, 88).

4b. (rég) ’〈tűz(ön perzselődő hús)〉 sistergő hangot ad’ ❖ S hizott ökör csicserg, sustorg Nagy tűz fölötti nyárson (1858 Balogh Alajos C0755, 65).

4c. (irod) ’〈fémtárgy〉 gyors egymásutánban éles, magas hangon megcsendül’ ❖ Mikor már kialudta magát, Boldizsár felpakkolt és elment. Sárga csizmáján csicsergett az ezüstsarkantyu; zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt (1906 Krúdy Gyula C2832, 67) | Ó mennyi szám! Kegyetlen hosszu sor. Száznál is több vagy milliárdnyiszor. Megfoghatatlan, minek ez a sok, volnának bár csicsergő garasok? (1934 Hollós Korvin Lajos CD10) | Fújj, fújj, jó szél, zöldíts hegyeket, utakat fehéríts, teleszórd a levegőt csicsergő csengőkkel hozsánnázó harangokkal, hadd örüljön Mi Urunk, Jézus (1959 Csanádi Imre 9082015, 549).

ÖU: el~.

Vö. CzF. ~, csicsėrgő; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csicserg lásd csicsereg
csicsereg ige 7b
csicserg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1. tárgyatlan
〈madár〉 gyors egymásutánban élénk, magas hangon szól
Jaj hideg a’ ferd! ’S ott nem zldellik az erd! Köztte nemis csicsereg ſzéllyel az Égi ſereg
(1784 Édes Gergely)
A pacsirták csicseregve Az egekben lebegnek; A verebek a sövényen Ugrándoznak, csevegnek
(1807 Kisfaludy Sándor)
Itt vannak a fecskék, e kedves madarak! Csicseregnek vígan a házeresz alatt
(1876–1886 Rudnyánszky Gyula)
A szélben hogy zúg az akácfa, veréb a gyepün csicsereg
(1952 Simon István)
1a. tárgyatlan
〈madárdal〉 ilyen hangon zeng
míg elszántan ütközetre mégyen A szűz bimbók mézéhes ellene: Csicserg a szomszéd lombozat hüsében Madárajakról lelkes harczene
(1844 Petőfi Sándor)
[Az ún. pásztormadár] gyakorta hallatja sziszegő, rekedtes, nem igen változatos csicsergő énekét
(1899 Chernel István)
[az ún. fogasfürj] gyöngédségét szelíden csicsergő hanggal, félelmét pedig ijedt füttyel fejezi ki
(1933 Az állatok világa ford.)
[A barátposzáta hímjei az éneküket] halkan kezdik – az utánzásokkal is tarkított, csicsergő bevezetőt a madarászok bokoréneknek hívják –, ezt követi a hangos, csengő befejezés
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. tárgyas (irod)
〈madár hangsort〉 élénk, magas hangon énekel
Kis madár csicsergi dalját
(1843 Garay János)
Érik a búzakalász, a nap éget, Dalt csicseregve csapong a madár
(1876–1886 Rudnyánszky Gyula)
a pacsirta már éktelen vigsággal csiripel, azaz zenél, sőt danál vagy másképp csicsergi reggeli énekét
(1921 Nagy Lajos)
Alkonyodik már a nap, […] Fákon az árnyas kis sereg Takarodót csicsereg
(1935 Szabó Dezső)
1c. tárgyatlan (ritk)
〈emlősállat hangja〉 a madárcsicsergéshez hasonlóan szól
A csuklyás-majmok azonban meglehetősen sokféle csicsergő és nyöszörgő hangot hallatnak
(1929 Az állatok világa ford.)
Valamennyi [cickány]fajnak finom csicsergő, cincogó és fütyülő hangja van
(1929 Az állatok világa ford.)
2. tárgyatlan (rég v. nyj)
〈tücsök〉 ciripel
Tücskök csicseregve danoltak
(1824 Czuczor Gergely)
[a mezei tücsök] májustól kezdve egész nyáron át, kivált aratás után a tarlókon, vigan csicsereg
(1847 Peregriny Elek)
A nép azt mondja róla [ti. a mezei tücsökről], hogy: csicsereg, piricskel, prücsköl, cirpel, tércseg, reszeg, csikorog, hegedül, énekel
(1933 Az állatok világa ford.)
3. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈személy, kül. nő v. gyerek(sereg) magas hangon, könnyedén, kellemes hatást keltve v. tetszelegve beszél, cseveg (vmiről)
Minél sürűbben csepereg, Annál vigabban csicsereg Kis gyermekim csapatja
(1855 Ney Ferenc)
[Madame Jameson] nevetve csicsereg, legyezi magát nagy marabutoll, heliotrope illatot árasztó legyezőjével s azt mondja, hiányzani fogok neki
(1889 Justh Zsigmond)
elkezd mosolyogva beszélni, regélni, mesélni, csevegni, fecsegni, csicseregni új hálószoba berendezéséről, amelyet most néz éppen meg az ura Bécsben
(1923 Laczkó Géza)
Sárika fiatal, 17 éves, sokat csicsergő, ám jól nevelt, érdeklődő teremtés
(1994 Weisz, Giuseppe)
3a. tárgyas
így mond vmit
Hiszen az pompás! – csicseregte vidáman
(1893 Mikszáth Kálmán)
Mi vagyunk az exotikum, a csoda és mese – csicsergik lármás zajongással Kelet rikitó bélyegei
(1909 Kosztolányi Dezső)
„kérem szíveskedjék befáradni”, csicsergi vég nélkül [a lány], időnként panaszkodik közben, hogy fáj a torka a sok beszédtől
(1972 Nádudvari Anna)
3b. tárgyatlan (irod)
〈beszéd, nevetés stb.〉 a madárcsicsergésre emlékeztető módon szól
Csicsergő nevetés hallatszott az ajtó mögűl
(1881 Vajkay Károly)
Oly váratlan volt ez az első kedves, ficsegő, csicsergő beszéd, a fejedelem nevetett, s úgy érezte, mintha kisütött volna a nap…
(1922 Móricz Zsigmond)
Bajor hangja csicsergett, csacsogott, nevetett, csodálkozott és álmélkodott
(1960 Ignácz Rózsa)
4. tárgyatlan
〈Vmely tárgy, dolog〉 gyors egymásutánban (halk,) magas hangokat ad.
4a. (ritk)
〈csordogáló, ill. bugyborékoló víz〉 madárcsicsergéshez hasonló magas hangokat ad
Csicsereg, midőn a’ viz lapos, süppedékes helyeken nyomunkban fakadoz
(1838 Magyar tájszótár)
A szép hegyiváros kőkutja csicsergett a holdfényben alattunk
(1918 Kaffka Margit)
4b. (rég)
〈tűz(ön perzselődő hús) sistergő hangot ad
S hizott ökör csicserg, sustorg Nagy tűz fölötti nyárson
(1858 Balogh Alajos)
4c. (irod)
〈fémtárgy〉 gyors egymásutánban éles, magas hangon megcsendül
Mikor már kialudta magát, Boldizsár felpakkolt és elment. Sárga csizmáján csicsergett az ezüstsarkantyu; zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt
(1906 Krúdy Gyula)
Ó mennyi szám! Kegyetlen hosszu sor. Száznál is több vagy milliárdnyiszor. Megfoghatatlan, minek ez a sok, volnának bár csicsergő garasok?
(1934 Hollós Korvin Lajos)
Fújj, fújj, jó szél, zöldíts hegyeket, utakat fehéríts, teleszórd a levegőt csicsergő csengőkkel hozsánnázó harangokkal, hadd örüljön Mi Urunk, Jézus
(1959 Csanádi Imre)
ÖU: elcsicsereg
Vö. CzF. ~, csicsėrgő; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások