csijje (6B) l. csille
csille fn 6B csihe, csijje, csilye
1. (Műsz v. Bánya) ’keskeny vágányon v. kötélpályán futó, bányában termelt anyagok szállítására való kisebb méretű teherkocsi’ ❖ [az] aranyérczes köveket […] csillén (Hund) taszítják ki (1853 Kőváry László C2805, 173) | [a széntelep sínein] sűrűn futkosnak a szénnel megrakott csillék (láda-szekerkék), a széntelepből a főaknába szállítván terhüket (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Nap egyre gömbölyűbben állt fölébe a kivájt agyag-bányának s a dróton lógó csilléket teleöntötte fénnyel (1930 Gelléri Andor Endre CD10) | A négy kilométer hosszú iparvágányon 35-40, motorral és lóval vontatott csille szállította a mészkövet a gyárba (2000 Veress D. Csaba CD36).
1a. (jelzőként is) ’(vhány) ilyen teherkocsinyi 〈bányából kitermelt anyag〉’ ❖ [A vajdahunyadi vasműhöz vezető sodronypályán] a szállító képesség 1500 csille naponta (1891 Weisz Tádé C0285, 154) | A péntek-mozgalom már az első héten 1926 csille szenet hozott terven felül (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 2) | egy csille szén (1983 Tollas Tibor 9818019, 53).
2. (nyj) ’széna, fa szállítására haszn. kisebbfajta szekér (rakományával együtt)’ ❖ [Derecskén] csíje néven nevezik a megrakott szénás- vagy szalmás-szekeret (1934 Népünk és Nyelvünk C6448, 232) | Gyakran említett járműféle a keskeny erdőjáró szekér, a csille is (1999 Magyar néprajz CD47).
2a. (jelzőként) ’(vhány) ilyen kis szekérnyi 〈széna, szalma, fa stb.〉’ ❖ egy csille fáért akkor időben kapott 4-5 váltóforintot (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 28) | „egy csihe szína” kis szekér széna (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 27) | „egy csille széna” a fele vagy egynegyede volt egy rendes „szekér szénának” (1977 NéprajziLex. CD47).
2b. ’szénából, fából, takarmányból stb. (vhány) ilyen szekérre való mennyiség’ ❖ összevágta ölfának, s ha egy ölet fel birt állitani, ebből került négy csille (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 28) | csille: kis szekér széna (1907 A szigetközi nyelvjárás C6706, 30) | [A csillyés szó] eredete a csihe szó, mely alatt a debreceni gazda és általában a földmíves ember kisebb csomó szénát, szalmát, csutkát […] aprított fát, felvágott tuskót ért (1933 Népünk és Nyelvünk C7177, 146) | csille: […] egy kocsira való rakomány széna, szalma megnevezése (1977 NéprajziLex. CD47).
2c. ’szénából, fából stb. ilyen mennyiségű halom, rakás’ ❖ a’ 8. 14 ’s 16 petrentzébl álló rakás nem bagja, hanem kissebb ’s nagyobb kalangya vagy tsille (1827 Tudományos Gyűjtemény C5612, 81) | Csilye: kis boglya (1906 Magyar Nyelv C5848, 186) | A 19. sz. elején 8-10 petrence szénából raktak egy csillét (1977 NéprajziLex. CD47) | A Tiszántúl és a Kisalföld számos pontján használatos boglyanév a csille (csijje, csihe) (1999 Magyar néprajz CD47).
Ö: bánya-.
ÖE: ~buktató, ~fogó, ~pálya, ~sor, ~szekér.
Sz: csillényi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csille¹