alakos mn és fn
I. mn 15A2
1. ’ember- vagy állatalak(ok)kal díszített, ill. azt ábrázoló’ ❖ több sirkő, melyekre részint csigavonalos, részint alakos domboru művek vannak faragva (1894 PallasLex. CD02) | Az egyik somogyi alakos sótartón látjuk Juhász Andris híres betyárt (1898 Herman Ottó C2083, 744) | eltűnt a századforduló előtti idők másik kedvelt műfaja, a zsánerkép is. Alakos kompozícióknak különben is alig van nyoma (1943 Farkas Zoltán 2032023, 760).
1a. (átv is) ’vmilyen alakot, formát mutató’ ❖ A vér alakos elemei (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 248) | élőkké formáljuk azokat, tehát: ami struktúrátlan, struktúrássá, ami alaktalan, alakossá (1948 Füst Milán 9161049, 159).
2. (rég) ’álruhás, álarcos’ ❖ ö Hertzegségének egyedül udvarlására jöttek, az alakos fel-öltözködéseket addiglan halasztani akarván (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 110) | Egy alakos csapat, Fáklyával hadonászva jött elénk (1885 Rákosi Jenő C3588, 25).
2a. ’színdarabok, bábjátékok előadására alakult, színjátszó 〈csoport〉’ ❖ meg-engedte vólt, hogy egy a’ f-városban fel-állétott különös házi alakos társaságnak tagjaivá lehetnénk (1808 Holosovszky Imre C2096, 77) • alakos játék (Népr) ’farsangi, lakodalmi stb. ünnepek alkalmával (el)játszott több szereplős, jelmezes, párbeszédes népi szerepjáték; alakoskodás’ ❖ a’ szent gyakorlásokat … az alakos játékok közé elegyitteni (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 37) | a’ többi Szerzeteseknek … tsordája imádságok, alakos játékok, kaukleroskodások [ti. szemfényvesztő mutatványok] által […] a’ […] népet […] arra birta, hogy elegendő eleségeket hozott (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 69) | Alakos játékot játszó, teremtő rokonai a névtelen népdalköltőknek (1930 Kárpáti Aurél CD10).
3. ’képmutató, alakoskodó’ ❖ alakos szem-fény vesztés (1790 Virágszótár C3337, 325) | A spanyolnak is segített ily alakos oltalom (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 168) | Pókhálósszemű, testes kis gnómsereg él itt, sápatag, balkezes, alakos-mosolyu (1911 Kaffka Margit 9290045, 46).
II. fn 4A8
1. (rég) ’álarcos, álruhás személy’ ❖ Várj Alakos! (mond a’ Leány) Meg lészsz te is próbálva (1807 Kisfaludy Sándor C2698, 160) | az alakosoknak fogjuk álorczájokat levonni (1829 Uránia C0422, 43) | a lesben állt alakosok csak a kiséretet fogták el, nem a foglyot (1853 Jókai Mór C2240, 223).
2. (rég) ’komédiás, színész, bábos, ill. mutatványos’ ❖ a Várnak egy más része felé futamoda; hogy egy Kínai szemfény-vesztő Alakosnak játékát meg tekintené (1786 Sándor István ford.–Rabener C3700, 224) | a’ magyar Játékszinnek barátjai […] fütyölnék a’ német alakosokat; ezeknek jó akarói […] pedig a’ magyarokat (1832 Széchenyi István 8429032, 75) | Édesanyám! – rebegtem tettetett szomorúsággal, míg hangomat ravaszúl úgy indítottam, a hogy’ a színpadi alakosoktól eltanultam egyszer-másszor s szemeimet mesterkélten emeltem rá (1887–1891 Baksay Sándor 8022002, 307) | Mint fabábut játszó alakos a színen, kelt, lendült, állt egyenest (1913 Laczkó Géza CD10).
2a. (Népr) ’vmilyen ünnephez kapcsolódó népi játékban szereplő jelmezes személy’ ❖ Az illető mesterlegények különféle alakosnak voltak felöltözve (1844 Életképek C0100, 291) | Erre [a dombra tánc után] alakosak lépének föl külömböző jelmezben (1864 Hunfalvy Pál C2147, 100).
3. (rég) ’képmutató, alakoskodó személy’ ❖ Erszént fejő alakos (1818 e. Dugonics András C1477, 207) | nem kell több, mint egyetlen egy alakos, ki t. i. haladónak, szabadelmünek szinében jár, de belsejében több az irigy fondorkodás, mint hazaszeretet (1843 Széchenyi István CD1501).
Sz: alakosság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alak; ÉKsz.; SzT.